Petőfi Népe – 1976-09-21 / 223. szám
A tárgyalóteremből: Kukoricázók
KÜLÖNÖSEN nagy kárt okozó csalás, sikkasztás és hűtlen kezelés vádjával került a vádlottak padjára a közelmúltban a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezet három vezetője: Balla István elnök, Grosity Márton főkönyvelő és Barna Gergely főagronómus. A Bajai Járásbíróság tárgyalta az ügyet, s abban néhány nappal ezelőtt született ítélet. Mit követtek el a közös gazdaság vezetői, akik már nem voltak gyakorlatlanok, hiszen az elnök és a főagronómus 1970 márciusa óta, a főkönyvelő pedig 1969 márciusától látta el a rábízott teendőket.
Az említett termelőszövetkezet 1975-ben 1400 hektáron vetett kukoricát, s ezen a területen összesen 1038 vagon termést takarítottak be — májusi morzsoltra átszámítva. A tervek szerint ebből értékesítésre szántak 500 vagonnal, a tagoknak háztáji kukorica címén 350 vagonnal akartak szétosztani, feldolgozásra 160,5 vagonnal és takarmányozásra pedig 11,5 vagonnal terveztek. Ha ezeket összeadjuk, máris kitűnik, hogy több a tervezett mennyiség, mint ami ténylegesen termett. A múlt év szeptemberében a tsz három vezetője mégis arra az elhatározásra jutott, hogy nem ötszáz vagonnal adnak el a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak, hanem többet, mert csak így tudják teljesíteni árbevételi tervüket, s annyira növelni a gazdálkodás eredményességét, hogy a 20 százalékos kiegészítő részesedést maradéktalanul ki tudják fizetni. Ehhez pedig 630 vagon kukoricát kellett eladni.
Az említett mennyiséget el is adta a termelőszövetkezet a vállalatnak, s az a vételárat kifizette a közös gazdaság részére. De mivel a felvásárló tárolási nehézségekkel küzdött szerződést kötött a tsz-szel arra, hogy a megvásárolt termény egy részét tárolja. Ezért természetesen a vállalat tárolási bért fizetett a hercegszántói Lenin-nek. Ugyanakkor a közös gazdaság vezetői kiosztották a tervezett mennyiséget a tagoknak, feldolgozásra és takarmányozásra is használtak belőle. Ilyen körülmények között tehát félrevezették a felvásárlót azzal hogy már a tárolási szerződés megkötésekor az értékesítésre lekötött terményből komoly mennyiség hiányzott. Vagyis mindez annak a következménye, hogy a tsz vezetői 1975-ben tervezett kukoricából olyan mennyiség eladására kötöttek szerződést, amelynek egy részével maga a tsz nem is rendelkezett.
Amint említettük, a közös gazdaság a 630 vagon kukorica ellenértékét a vállalattól 1975. december 31-ig megkapta. Az 1975. évi zárszámadási mérlegben ilyen alapon nyereséget képeztek olyan árbevétel után, aminek az árufedezete a tsz-nél nem volt meg, hiszen a múlt év decemberének végén a tárolásra lekötött és a felvásárló tulajdonát képező kukoricából több, mint másfél millió kilogramm hiányzott. Ennek „ellensúlyozására” a vádlottak 1976-ban a hiányt megközelítő mennyiségű kukoricát vásároltak. A hiányt és az annak eltüntetésére fordított összeget azonban nem vezették át a könyveken, s így meghamisítva a mérleget, abban 4 millió 556 ezer forint nyereséget tüntettek föl, a valóságos 3 millió 335 ezer forint helyett.
A magasabb nyereséget kimutató mérleget és a kiegészítő részesedés kifizetését a tévedésbe ejtett közgyűlés megszavazta, s ennek következtében a tsz vezetői és tagjai között a megengedettnél 631 ezer 860 forinttal több kiegészítő részesedést osztottak szét. A bíróság megállapította, hogy Balla István, Grosity Márton és Barna Gergely a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetnek 631 ezer 860 forint kárt okoztak.
KÖZBEN a termelőszövetkezet vezetői rájöttek, hogy túllőttek a célon, s hogy a terven felüli értékesítésből keletkezett hiányt pótolni tudják — vagyis a tagoknak is kiosszák, ami jár és takarmányozásra is legyen elegendő — más tsz-ektől vásároltak tengerit, de hozzányúltak a rájuk bízott, a felvásárló megbízásából tárolt terményhez is. Utasítást adtak a raktárosoknak, hogy a tárolt kukoricából adjanak a tagoknak és abból etessék az állatokat is.
A gabonafelvásárló bajai üzemegységtől azonban 1976 februárjában ellenőrzést kaptak. Kiderült, hogy alaposan megdézsmálták a vállalat tulajdonát, s összesen több, mint hárommillió forint kárt okoztak a felvásárlónak. Igaz, ezt teljes egészében megtérítették úgy, hogy más szövetkezetektől vásároltak tengerit. De ez sem ment simán, hiszen őszén mázsánként 253 forintot kaptak, viszont amikor 1976 tavaszán ők vetettek, akkor már csak 294 forintért kaptak egy mázsát. A különbség közel félmillió forint.
AMINT említettük, a Bajai Járásbíróság ítéletet hirdetett az ügyben. Balla Istvánt halmazati büntetésként kétévi szabadságvesztésre ítélte és 30 ezer forintpénzbüntetéssel sújtotta. Grosity Márton és Barna Gergely ugyancsak két-két évi szabadságvesztést kapott és fejenként 25 ezer forint pénzbüntetést. A bíróság azonban a szabadságvesztés végrehajtását Balla Istvánnál ötévi próbaidőre, két társánál pedig 4-4 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért jelentett be fellebbezést. A bíróság a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetet kárának megtérítése érdekében a törvény egyéb útjára utasította.
G. S.