Petőfi Népe – 1973-08-09 / 185. szám

Hercegszántótól Modenáig

A Bács-Kiskunmegyei néptánccsoportok nagybaracskai találkozóján az egyik legrutinosabb, legösszeforrottabb együttesnek a hercegszántóiak csoportja bizonyult. Fellépésükkor az újságíró a következőket jegyezte noteszébe: fiatalos, egyszerű, igen szép öltözék; tiszta, hagyományos hercegszántói muzsika, szemetgyönyörködtető mozgás. Nem véletlenül kapták meg a bajai járási tanács különdíját.

1950-ben alakult meg Hercegszántón a néptáncegyüttes. A mostani gárda három éve próbál, szerepel együtt, átlagos életkoruk 18 év… Táncaikban ősi délszláv motívumokat mutatnak be, már többször sikert arattak az Uzsicsko, a Bugarszko és a Mamacsko kólóval. Az együttesnek huszonegynéhány táncosa, öt zenésze van: egyik jellegzetes népi hangszerük a délvidéken jól ismert tamburica.

Nevezetes fellépéseik közé tartozik a keszthelyi délszláv fesztivál, a Ki mit tud középdöntőjében való szereplés, többszöri bemutatkozás Kecskeméten s az érsekcsanádi szüreti bálon. Az együttest meghívták az idei Dunamenti folklórfesztiválra, itt programjuk egyik újabb darabját, a „Hercegszántói lakodalmast” mutatják be a közönségnek.

———

Legnagyobb élményük a tavalyi olaszországi modenai vendégszereplésük volt.

Novi Modena színháztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség — jegyet már napokkal a hercegszántói együttes megérkezése előtt sem lehetett kapni. A taps sokszor csattant fel az előadás alatt csakúgy, mint a modenai fellépésen, amikor ötvenperces műsorukban a mindenütt kedvelt kolókompozíciók mellett baranyai táncot is bemutattak.

A magyar vendégek tiszteletére a modenai polgármester fogadást adott, s elkísérte az együttest egy hegyi üdülőfaluba, Fananoba, ahol a szabadtéri színpadon ismét fergeteges sikert arattak a hercegszántói táncosok és zenészek.

Fényképek és emlékek őrzik az olaszországi út élményeit, a látogatást Veronában és Velencében, a hajókirándulást a festői környezetű Garda-tavon. A szíves fogadtatás egy szocialista ország dolgozóinak is szólt — ebben a tartományban igen erős a kommunista párt, s a jó kapcsolatok bizonyítéka, hogy nemrég járt nálunk modenai küldöttség.

———

A hercegszántói néptáncegyüttes vezetője, koreográfusa Pacskó Istvánné. 20 éve foglalkozik néptánccal, diákkorában szerepelt a budapesti pedagógiai főiskola együttesében is. Hat éven át a versendi táncosokat irányította.

1958-tól tevékenykedik Hercegszántón. Hagyománygyűjtői módszerének feldolgozásával már pályadíjat is nyert. Beszélget a környék idős lakóival, lejegyzi a népszokásokat, a muzsika és a tánc motívumait.

És egy másik arc. „Sztipa” — Sztipánov Anna két éve az együttes szólótáncosa. Az általános iskolában kapott kedvet a tánchoz a karcsú, szőke lány, aki táncolni sokkal jobban szeret, mint újságírónak nyilatkozni.

Amint az együttes helyettes vezetője, Bognár József megjegyzi, az utánpótlást az általános iskolai néptánccsoport adja már évek óta. Érdemes erre felfigyelni más, szintén gazdag néphagyományokkal rendelkező községben is, ahol még nem alakult iskolai tánckör.

———

Elhasználódnak a szép ruhák. Ez az egyébként természetes folyamat nem kis gondot okoz a hercegszántói táncosoknak és vezetőiknek. A délszláv szövetségtől és a járási hivataltól régebben kapott nagyobb összegen vásároltak szép népiviseletet — ám azóta eltelt némi idő… Sajnos, az idei fesztiválra való készülődésnek egyik nagy gondja a megfelelő öltözék előteremtése.

Reméljük, a helyi tanács megtalálja a módját, hogy hatékonyan támogassa ezt a szimpatikus, jól felkészült, jó úton haladó közösséget. Megérdemlik, mert amit csinálnak — tiszta, igazi népművészet.

Kontra György