Petőfi Népe – 1966-06-28 / 151. szám

Takarékosság, szorgalom, ésszerűség

Amíg az elnök elvtárs visszaérkezik a határszemléről, Szabolcsi Mátyás anyakönyvvezetővel beszélgetünk arról, hogyan alakult a község népességi statisztikája az elmúlt években. Avatottabb emberhez alig fordulhattam volna Hercegszántón, hiszen Matyi bácsi — ahogyan munkatársai, ismerősei szólítják —már húsz esztendeje dolgozik ezen a poszton, s kezdettől fogva szenvedélyesen elemezgeti a születések, halálozások, házasságkötések számának változásait.

Most is pillanatok alatt sorolja, hogy 1895-ben — amikor államilag is bevezették az anyakönyvezést — Santovacon — ahogyan akkor Hercegszántót nevezték — 150 gyermek született, ugyanakkor 120 ember halt meg. Az utóbbiak 70 százaléka 20 éven aluli, nagyobb része pedig még csecsemő volt. Leggyakrabban a vele született gyengeség, a tbc szerepel a halál okaként. Elvétve találunk a vaskos könyvben olyan ember nevét, aki 60—70 éves kort ért meg. Ritkaságnak számított ez akkor.

A legutóbbi népszámlálás, az 1964-es adatai szerint, Hercegszántónak 3897 lakosa van. Évenként 20—30 gyermek születik, de az mind életben marad. Sajnos, azonban a fiatalok itt is „fogynak”. Két éve, 1964-ben még 40 házasságkötés volt, tavaly ez a szám már a felére csökkent — mondja Matyi bácsi.

Akiknek otthonuk a község

Eddig jutottunk a demográfiai felmérésben, amikor megérkezett Gorjonácz István, a községi tanács vb elnöke. Fiatalos külsejű, középkorú ember. A községfejlesztésre terelődik a szó, hiszen a fentiek ellenére a lakosság teljes mértekben otthonának tekinti Hercegszántót, s hogy ez nemcsak szavakban van így, arról hamarosan meggyőződhetünk.

— Évi 800 ezer forint KÖFA-alapunk van, s ezt bizony nagyon be kell osztani, hogy minden szükséges beruházást megvalósíthassunk. Azért egyáltalán nem panaszkodhatunk, hiszen időnként kapunk némi állami támogatást is, és a lakosság valóban sokat segít a tervek valóraváltásában. Az elmúlt évben például három kilométer járdát építettünk és ebből csaknem két kilométer társadalmi munkában készült. Ez 73 ezer forintos megtakarítást jelent. Tavaly fejeztük be a községi óvoda felújítását, átalakítását is, ami 515 ezer forintba került — mondja az elnök.

Közben „szakirodalommal” a hóna alatt, belép a szobába Magyari Antal gazdálkodási előadó. Kiteregeti az aktákat, kimutatásokat. Kiderül ezekből, hogy a község vezetői igen takarékosan, ésszerűen bánnak a gazdálkodásukra bízott pénzzel. Tavaly például szükségessé vált az egyik iskola bővítése. Először arra gondoltak, hogy emeletet építenek rá. Ez azonban 400 ezer forintba került volna. Végül is fele ennyi összegből úgy oldották meg, hogy pedagóguslakást építettek, s az iskolában így felszabadult korábbi lakásból kialakították a szükséges tantermeket.

Virágok, könyvek, villany

Tévednek, akik azt gondolják, hogy a községfejlesztéshez csak az úgynevezett „nagy dolgok” tartoznak, tehát épületek, felújítások, vízmű stb. Mert igaz, hogy a hercegszántóiak az idén újabb öt kilométer járdát építenek még, s ezzel minden utca legalább egyik oldalán tiszta cipőben lehet közlekedni. Emellett azonban nem feledkeznek meg például a parkosításról, a virágosításról sem. Tavaly az utak mellett 600 meggyfát és 400 rózsatövet ültettek el, a parkosításra több ezer forintot fordítottak. Rendszeresen támogatják a községi könyvtárat is. Az eddigi két kicsi helyiségből egy nagyot alakítottak ki, s a múlt évben 10 ezer forint értékű könyvet vásároltak a községfejlesztési alapból.

Okosan a lehetőségekkel

— Úgy tervezzük, hogy még az idén 30 ezer forintos költséggel bővítjük a falu villanyhálózatát, s ezzel a fény mindenhová eljut — mondja Gorjonácz István. — Persze, ezután is akad még dolgunk. A jövő év feladatai közé tartozik például a művelődési ház bővítése. Ehhez saját erőnkből 200 ezer téglát égetünk, de még így is egymillió 200 ezer forintba kerül a munka, így aztán lesz olvasóterem, szakköri szoba, presszó stb.

Végül még egy adalék a hercegszántóiak jó értelemben vett élelmességéhez. Rájöttek, hogy a régi malom kútja igen bő, kitűnő vizet ad. Mivel a vízművel még várni kell, úgy döntöttek, kihasználják ezt lehetőséget. Még az idén bevezetik a vizet az iskolába, napközibe, s még néhány helyre. Leleményes, takarékos emberek a hercegszántóiak, akik nem kölcsönökért futkosnak, hanem elsősorban az otthoni lehetőségekkel élnék okosan.

Gál Sándor