Petőfi Népe 1960-12-24 / 303. szám

Lakodalom hétszáz vendéggel

PÁRJÁT nem lehetett találni ennek a lagzinak, az idősebb emberek is csak ámultak, amikor meglátták a tsz-esküvőt. Mert tsz-esküvő volt Gorjanácz Matyié és Vöő Erzsébeté, méghozzá olyan, hogy erről regényt lehetne írni. A fiú, Mátyás most szerelt le a katonaságtól és mindketten a hercegszántói Felszabadulás Termelőszövetkezetben dolgoznak. Villámként futott szét a hír az alig négyezer lakosú községben: Erzsi és Matyi szombaton tartja esküvőjét … De milyen esküvő lehet, amelyre hétszáz vendéget hívnak?!

— Jól megy nekik, tsz-tagok. Tehetik — mondogatták az esküvő előtti napokon.

AKI csak tehette ezen a héten többször is megfordult a kultúrház környékén. Itt készültek ugyanis az esküvőre. A két öröm apa — a fiú apja tanácselnök — még éjjel is azon gondolkozott, elég lesz-e az ennivaló?

KILENC bográcsban főtt a leves, háromban ínycsiklandozó illatot árasztott a sertéspörkölt, másik három bográcsban pedig sertéssült várt a vendégekre.

MEGMOZDULT az egész falu az esküvő napján. Amikor a 700 vendég elindult a kultúrház felé, nem látszott a vége a menetnek. Még a legvallásosabb asszonyok sem emlékeznek arra, hogy valaha is láttak volna községükben ilyen „körmenetet”… A községi tanács hangszóróját is igénybe vették, ezen köszöntötték az ifjú házasokat.

Ott voltak az esküvőn munkatársaik, öt tsz-elnök és az egész tagság, eljöttek még a járástól is boldogságot kívánni a két tsz-fiatalnak.

Két napig tartott a vigalom. Ötven felszolgáló tálalta az ételeket, s a jóllakott vendégek 600 liter bort csúsztattak le torkukon. A fiatalasszonyt is alaposan megtáncoltatták, de megérte: 15 ezer forintot „keresett” a menyasszonytáncon …

NAGYON boldogok az új házasok. Megtalálták számításukat a termelőszövetkezetben. A lakodalmukat pedig Hercegszántón még tíz év múlva is biztosan emlegetni fogják.

(márkus)