Petőfi Népe – 1960-05-06 / 106. szám

Követendő példa

Megyénk legdélibb községében, Hercegszántón soha nem tapasztalt lelkes munkával találkozunk. A község öt termelőszövetkezetében, a kukorica kivételével, már minden a földben van. A magokat időben elvetették, mert a tagok még a télen összeadták. Nemcsak a vetőmagot, hanem a takarmányt és az állatállományt is igyekeztek gyorsan összehozni. Megfelelő férőhelyről szintén gondoskodtak, házilag olcsón, saját erőből, egyszerű épületeket emeltek a jószágállomány elhelyezésére. Abból a helyes megállapításból indultak ki, hogy sokkal jövedelmezőbb a jószágtenyésztés a közösben és a termelőszövetkezeti állatállomány minél előbb történő létrehozása jelentősen befolyásolja az idei zárszámadást. Az Új Tavasz Termelőszövetkezet például csak saját erőből építkezett eddig. A tagok maguk készítettek egy 200 férőhelyes sertéshizlaldát, 20 férőhelyes sertésfiaztatót, 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót.

Nagyon helyesen felismerték, hogy fejlett állattenyésztés nélkül nem lehet jövedelmezően gazdálkodni. Itt van a legnagyobb sikere megyénkben a »minden háztáji gazdaságból egy süldőt» mozgalomnak. Az Új Életben 170, a Leninben 250, a Felszabadulásban 120, az Új Tavaszban 31, a Dózsában 68 süldőt vásároltak fel e mozgalom keretén belül a tagoktól. Hasonlóan sikere van az üszőborjú felvásárlási mozgalomnak is.

A tagság áldozatkészségét bizonyítja, hogy pénzt ajánlottak fel az üzemvitelhez. Ez a nagyfokú bizalom jele. Bíznak a közös gazdálkodás sikerében, hisznek abban, hogy ez a pénz bő kamatokat gyümölcsözik majd az év végére. Az Új Életben 52 ezer forint jött össze, az összegnek majdnem felén Zetort vásároltak. A Lenin Termelőszövetkezetben a teherautó vételét segítette elő a pénzgyűjtés. Az Új Tavaszban 20 ezer forintot adtak össze a tagok. Többek között fűkaszát, szalagfűrészt vettek a pénzen.

A megye más szövetkezeteiben is találkozunk hasonló kezdeményezésekkel. A tiszakécskei közös gazdaságok tagjai 87 500 forintot adtak össze. Ugyanebben a községben az említett mozgalmon belül az Új Élet Termelőszövetkezet 30 süldőt vásárolt fel.

A felvásárolt süldőket azonnal lekötötték a termelőszövetkezetek az Állatforgalmi Vállalattal hizlalásra. Mivel a jószágokkal együtt bizonyos mennyiségű takarmányt is adtak a tagok, nem okoz gondot majd a hizlalás, amellyel aránylag gyorsan jutnak nagyobb összeghez. Ez elősegíti a közös gazdaság gyarapodását, az esetleges előlegosztást.

Korántsem arról van szó, hogy a termelőszövetkezetek oldjanak meg mindent saját erőből, hiszen az állam nagy segítséget ad megyénk közös gazdaságainak is. Tenyészállatot ad nekik, különböző akciók segítségével anyakocához, süldőkhöz jutnak, csak az építkezéshez 80 millió forint állami hitelt kapnak és így tovább. Nagyon helyes azonban az, hogy számos termelőszövetkezet vezetősége és tagsága keresi a lehetőségeket a saját tartalékainak feltárására. Érdeke ez a termelőszövetkezetnek, hiszen ha például maguk a tagok építenek ideiglenes, egyszerű istállókat, előbb kezdhetik meg az állattenyésztést, sertéshizlalást, hamarabb jutnak jövedelemhez. Ha pénzt adnak össze, előbb áll munkába a Zetor, daráló stb., ami szintén a gazdálkodás jövedelmezőségét segíti elő, amely végső soron a tagok érdeke, mert több jut egy munkaegységre.

Érdemes tehát követni a hercegszántóiak és más termelőszövetkezetek példáját annak érdekében, hogy már az idén jelentősen lépjenek előre a télen alakult, illetve jelentősen megnagyobbodott közös gazdaságok.