Népszava – 1903-09-19 / 108. szám

A német császár a magántulajdon ellen.

Szántova bácsmegyei község földjei határosak azokkal a rengeteg bélyei erdőségekkel, melyekben II. Vilmos német császár, mint Frigyes főherczeg vendége, vadászik. A császári szórakozás már hetek óta tartja együtt a környező vármegyék hatóságait lázas permanencziában, Fejérváry báró baranyai főispán személyesen járta be a béllyei erdőket és mindezek tetejébe a felettes hatóság megtiltotta a szántovai parasztoknak, hogy a jövő héttől kezdve a vadászatok befejeztéig akár egy paraszt is betegye a lábát saját földjére.

A burgonyaszedés folyamatban van, a kukoriczaszedés küszöbön áll, mindezzel a derék szolgabirói ukáz nem törődik, hanem szigorúan meghagyja a parasztoknak, hogy akinek valami dolga van a földjén, a hét végéig — ha törik, ha szakad — el kell végeznie, mert azontúl a német császár kényelme és biztonsága érdekében a szántovai parasztokat zsandárok kergetik ki saját tulajdon földjükről.       

A parasztok, akik az egész évi keserves munka jutalmát buzgón igyekeznek betakaritani, megdöbbenve vonulnak vissza falujukba az uri parancs elől, mely most először tiltja el őket a munkától. Fura világ! Azt is becsukják, aki abbahagyja a munkát, azt is, aki nem akarja abbahagyni!