Független Magyarság, 1927-10-18 / 236. szám
Hercegszántó határában terül el Karapandsa-puszta, Frigyes főherceg bellyei uradalmának nyúlványa. Karapandsa egy része Jugoszláviának esett, mert a béregi határba hajlik, a másik része, mintegy háromezer hold föld azonban itt van a gránicon.
A földreform során a főhercegi birtokból is sajátítottak ki a hercegszántói földigénylőknek. A föld azonban a Duna itt elnyúló budzsáki ágán túl terül el, úgy hogy az új birtokosok nem mehetnek a földjükre, csak a kiosztott földektől mintegy 3-4 km távolságban lévő uradalmi kompon, ami nemcsak messze van, fárasztotta a munkásokat, hanem körülményes is volt, amely sok időt rabolt el ezektől a szegény ágról szakadt emberektől.
Panaszaikra a közigazgatási hatóság felírt a fölmívelésügyi miniszterhez, amely a törpe birtokosok érdekében elrendelte, hogy a karapandsai uradalom köteles a kompot három kilométerrel feljebb helyezni, hogy a munkások azt használhassák. Az uradalom ehelyett praktikusabb megoldáshoz folyamodott: a kompot nem volt hajlandó feljebb helyezni, hanem inkább úgy intézkedett, hogy a kijelölt helyen egy masszív kivitelű fahidat fog építeni és ez a budzsáki-híd lenne.
Úgy a közigazgatási hatóságok, mint a földmívelésügyi minisztérium szívesen vették ez a megoldást. Október 19-én fogják megtartani az új híd közigazgatási bejárását, amelyen a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében a bajai államépítészeti hivatal lesz jelen, azonkívül a folyammérnöki hivatal, a földmívelésügyi és honvédelmi miniszter képviselői, a szomszédos törvényhatóságok, a vasút, a hajózási főfelügyelőség, a két hajózási vállalat, Bácsvármegye törvényhatóságának megbízottai is részt vesznek.
A hidat még az idén fel fogják építeni.