Élet és Irodalom,

LXVI. évfolyam, 51–52. szám, 2022. december 22.

SZÉKY JÁNOS

Nem az MTK. Ritka izgalmas meccsen az argentin csapat nyerte a focivébét a franciák ellen. A dél-amerikai diadal erre a Facebook-posztra ihlette a Németh Szilárd nevű korpulens kormánypropagandistát:

„Fehér, keresztény, európai értékeket képviselő ország lett a világbajnok.

Hajrá, Argentína!” Mellette focilabda-ikon meg argentin zászlócska.

Németh Szilárd – pillanatnyi államigazgatási beosztása szerint – a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, ami azért érdekes, mert a „rezsicsökkentés” nevű szélhámosságról mára kimutatták, hogy nem is volt csökkentés, és persze az is kiderült, hogy nem lehet fenntartani. De Németh Szilárd, mint jó káder, egy évtizede fújja a dalt üde, mámoros ajakkal, lelkiismeretesen végzi, amit rábíztak. A baj olyankor kezdődik, amikor nem az jön ki a száján vagy a klaviatúráján, amit a fejébe beleraktak a fölöttesei, hanem öntevékenyen maga próbálkozik a világ értelmezésével.

Nem akarom kiábrándítani, de:

Biztosan fehér ország Argentína? A 2010-es népszámlálás szerint akkor negyvenmillió lakosából majdnem egymillió vallotta magát őslakosnak, azaz indiánnak, további százötvenezer afrikai származásúnak. Van továbbá másfél millió libanoni és talán még ugyanennyi más közel-keleti arab, akik a magyar kormányzat kocsmai szemszögéből nem számítanának fehérnek; libanoni családból jött Carlos Saúl Menem, 1989-től tíz éven át az ország elnöke, s ő ráadásul még muszlimnak is született. Ha már a vallásnál tartunk: biztosan keresztény ország Argentína?

Nos, a muszlimok számát négyszázezerre, a zsidókét háromszázezerre becsülik, és bár a többségi római katolikus közösség pápát is adott, a keresztényeknek talán ötöde gyakorolja vallását. (Franciaországban hagyományosan el van választva az állam és az egyház, de mivel vallásszabadság is van, ez nem akadályozza meg a válogatott csillagát, Kylian Mbappét abban, hogy gyakorló katolikus legyen. Ő európai is, meg keresztény is, csak – a kocsmai rasszista szemszögből – az a baj vele, hogy feketének született.)

Argentína biztosan nem európai ország, mivelhogy amerikai, de vajon mit tart Németh biztos európai értéknek, amit az argentinok követnek, mások, például a franciák, nem? A bevándorlásellenességet? Argentína tipikus bevándorlóország (és mint láttuk, ez a közel-keletiekre is kiterjed). A woke-ellenességet (a woke itt a posztmodern balos identitáspolitikák újabban közkeletű rövidítése, azoké, amiket a magyar – és egyébként az orosz – állami propaganda buzgón azonosít a liberalizmussal)? Az anya nő, az apa férfi? Képzeljünk el egy olyan Németh Szilárdot, akinek fogalma van arról, mi történik Argentínában (egyáltalán, bármiről), és olvasná például az ottani sajtót, amiből értesülhetne, hogy az idei népszámláláson a nemi hovatartozást tudakoló kérdésre a következőket lehetett válaszolni: „nő, transz nő, transzvesztita, férfi, transz férfi, transz maszkulin, nem bináris, egyéb”. Vajon ha tudná, akkor mit posztolna örvendezve?

Egyszóval Argentína nem sokban különbözik a nyugati világ fejlett országaitól. Nem keresztényebb, nem fehérebb, nem európaibb jellegű. Csak az a gond, hogy nem fejlett ország (míg Magyarország valamiért annak számít). Nem tagja az OECD-nek, noha már folynak róla a tárgyalások. Valószínűleg azért nem tag, mert iskolapéldája annak, hogyan lehet populista és nacionalista, tekintélyelvű, illiberális, ámde népszerű politikával a világ egyik leggazdagabb országát lezülleszteni a közepesek közé. Juan Perón egyszer kilenc évig kormányzott (1946–55), aztán megpuccsolása után tizennyolc évvel még kilenc hónapig. És az argentinok máig nem tudnak szabadulni a hatásától. Nem is akarnak. Pártja – szatellitjeivel együtt – hetvenhat esztendővel az alapítás után ma is a két legerősebb közül az egyik. Az egy főre jutó GDP-t tekintve a hatalmas és természeti erőforrásokban gazdag ország valahol Belarusz szintjén van.

Lehet-e vonzóbb példa egy magyar kormányalkalmazottnak? Mondjuk focivébét a következő hetvenhat évben mi aligha nyerünk.