Az Est – 1937-02-24 / 44. szám

„Szégyen, hogy Magyarországon nincs titkos választójog“

Mojzes János támadása az ajánlási javaslat ellen a Ház mai ülésén

Tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Kornis Gyula elnök a képviselőház mai ülését. Azonnal a napirenden lévő ajánlási reform tárgyalására tértek.

A vita első szónoka Mojzes János független kisgazdapárti képviselő volt.

— Teljesen egyetértek előttem szóló képviselőtársammal, Dulin Jenővel, bár ő a javaslat mellett iratkozott fel. Én a javaslat ellen beszélek, de ez nem jelenti azt, hogy nem tartanám helyesnek az ajánlási rendszer reformját és azokat a törekvéseket, amelyek létrehozták. Az új ajánlás hasonlíthatatlanul jobb lesz, mint a régi volt. Mindazonáltal ellene iratkoztam fel, mert a javaslat ebben a formában nem alkalmas arra, hogy megvalósítsa a Ház elgondolását és még mindig kiegészítésre szorul.

Darányi Kálmán miniszterelnök és Mikecz Ödön belügyi államtitkár jön most be a teremebe.

Mojzes ezután Antal István és Csik József beszédével polemizál. Antal azt mondta, hogy a közvélemény és a képviselőház szembenáll egymással, mert a képviselőház nem a közvélemény óhaját tárgyalja a parlamentben.

— Elismerem, — mondta Mojzes János — hogy olyan választás mellett, mint amilyen most volt, a Ház nem lehet a közvélemény kifejezője.

Horváth Zoltán: Hetvenkét egyhangú képviselőválasztás!

Mojzes János: A nemzet becsületbeli kérdése, hogy foglalkozzék a választójoggal. Nagyon szomorú helyzet, hogy Szovjet-Oroszország kivételével a mi országunk az egyetlen, ahol nyíltan szavaznak. Amikor a városi népnek megadtuk a titkosságot, miért zárjuk ki a nemzet gerincét, a földművesnépet a titkos választójogból. A nyílt választásról Gömbös Gyula is megmondta, hogy nem igazi jog az, amit az illető nem tud gyakorolni, ahogy akarja, hanem ahogy más akarja.

Horváth Zoltán: Lélektiprás!

Mojzes János: Ha a választás területén nagybirtok van, akkor tudjuk, hogy a cselédek kire fognak szavazni: arra, akire földesuruk.

Haám Artúr: A nagybirtok nyolcvan százaléka ellenzéki, a cselédek ellenünk szavaznak!

Fábián Béla: Akkor az urak nem ülnének itt!

Mojzes János: A titkos választójog nélkülözése lealázza a magyar népet, amely Európa népei között legjobban ért a politikához. Valljuk be őszintén, a pártkassza részére választások alkalmával egyes érdekeltségek adják össze a választáshoz szükséges összeget, így a törvényhozás függ egyes gazdasági csoportoktól és éppen ezért nem tudunk teljesen függetlenül gazdasági kérdéseket tárgyalni. A kormány kompromisszumot kötött bizonyos kérdésekben.

Kun Béla: Ezt az ajánlást is elkenték.

Mojzes János: A miniszterelnök úr kijelentette, hogy alkotmányjogi reformokra van szükség. Először a kormányzói jogkör szabályozására, azután a felsőház reformjára, majd a választójog reformjára. Bár a kormányzó úré a Ház és a nemzet minden tagjának tisztelete és szeretete és a kormányzó úr volt az a férfi, aki a nemzetet a legsúlyosabb időkön keresztül vezette, logikailag nem tartom helyesnek ezt a sorrendet, mert a kormányzói jogkör szabályozása és a felsőház reformja a titkos választójog reformjától függ, hogy a nemzetet meg kell-e óvni ennek a két fórumnak titkos választójog esetén az esetleges sötétbeugrástól. Az ajánlás szerepe az előzetes rosta lenne. Célja az, hogy a gyökértelen jelölteket a választástól visszatartsa.

Ezután a régi ajánlási rendszer hibáiról beszélt.

Az óvadék és a jelölt talaja

Mojzes János: A javaslat rendelkezései általában helyesek és lényeges könnyítéseket tartalmaznak ahhoz, hogy a komoly jelöltek részt vehessenek a választásban. Helyesli az angol rendszerből átvett óvadék létesítését is, bár ez ellen is merülhetnek fel kifogások.

— Antiszociális! Honnan vegyen egy szegény kisparaszt 2000 pengőt?! Kapitalista rendelkezés! Kizárják a munkásokat! — kiáltjáka szociáldemokraták.

Az elnök rájuk csenget.

Mojzes János: Méltányos lenne, ha azok a képviselők, akik régi kerületükben akarnak fellépni, csak felényi óvadékot lennének kötelesek letenni, hiszen ezeknek ott úgyis talajuk van.

Báró Berg Miksa: Csak az ellenzékieknek van talajuk, nem az egyhangúan megválasztottaknak!

Mojzes János: Helyesebb volna, ha csupán egy fórum hitelesítené az aláírásokat. Természetesen csak akkor, ha garanciát kapunk a tisztességes eljárásra. Ilyen garancia hiányában jobb, ha több fórumhoz tartozik a hitelesítés kérdése. Célszerű lenne, ha a javaslatban körülírnák a hitelesítés módját. Súlyosbítani kellene a büntető rendelkezéseket is, amelyek nemcsak hogy nem elég súlyosak, de hiányosak is. Az utóbbira okvetlenül szükség van, ha meg akarjuk szüntetni a visszaéléseket. Hiszen a választásokon is azt hirdetik, hogy nemkell komolyan venni a törvény rendelkezéseit, úgyis jön az amnesztia, lehet bármit csinálni. Ez a káros gyakorlat valósággal uszít a bűncselekmények elkövetésére. Egy marhalevél nagyobb büntetőjogi védelemben részesül, mintegy képviselői mandátum.

Kornis Gyula elnök: Kérem a képviselő urat, hogy az ilyen hasonlatoktól tartózkodjék.

Mojzes János: Marhalevél hamisítója még soha nem kapott amnesztiát, le kellett ülnie a büntetést. Viszont egy hamis mandátumért senkinek sem görbült még meg a hajaszála. Vajjon a marhalevélhez nagyobb közjogi érdekek fűződnek, mintegy képviselői mandátumhoz?

Mojzes öt perc meghosszabbítást kért és kapott.

Mojzes János: A hatalom halandó, de az alkotások legyenek halhatatlanok. Ne egy kormány részére csinálják a törvényeket, hanem az idő részére. Ez a javaslat visszaélésekre ad alkalmat. Kérem, hogy a részletes tárgyalás alkalmával elhangzó kifogásainkat szívleljék meg, hiszen nekünk is ugyanaz a célunk, ami az önöké, a nemzet felvirágoztatása.

Nagy taps fogadta Mojzes János beszédét. Utána Cseh-Szombathy László beszélt.

— Nem mondhatom, hogy a javaslat minden egyes pontjával egyetértek, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a javaslatot el ne fogadjam.

Ezután Antal István beszédével polemizál és kijelenti, hogy ha a gazdasági válság mélyebb okát kutatjuk, meglátjuk helyességét annak, hogy alkotmányjoggal foglalkozzunk. Szükséges, hogy a tömegek nyíltan szólhassanak bele az életbe, ezáltal akarja a nép biztosítani a maga és utódai számára a kenyeret. A javaslat a régi ajánlási törvénynyel szemben nagy fejlődést jelent.

Cseh-Szombathy László: Tágabb lelkiismeretű emberek a választási visszaélések egész sorozatát követték el. Az aláírásoknál megfélemlítések, befolyásolások és üldözések történtek. Ezek a zaklatások azt eredményezték, hogy a választók nagy része nem merte aláírni az ajánlási íveket.

Meggyőződésem, hogy a miniszterelnök úr ígérete szerint a Ház elé fogja hozni a titkos választójogot. Az emberek egy része mindig kiakarja játszani a törvényt, ennek a törvénynek tehát olyannak kell lennie, amely kizárja a visszaélések lehetőségeit. A 2000 pengős biztosítékot túlmagasnak találja.

A következő szónok Tildy Zoltán volt.