Petőfi Népe – 1964-11-22 / 274. szám

Egy interpelláció nyomában

„Nincs annál jobb érzés, mint az, ha a választóim ügyes-bajos dolgában segíthetek, ilyen vagy olyan jogos panaszt elintézhetek. Ez minden fizetségnél többet ér!…” — jegyeztem le a napokban az egyik, megyei tanácstag őszinte vallomását. S talán ez magyarázza, miért olyan élénk rendszerint a megyei tanácsülések utolsó napirendi pontja, az interpelláció.

De mi történjék, ha a jogos kérelemnek, sérelemnek nehézségek állnak az útjában, ha a tanácstag — a lakosság gondjának tolmácsolásán túl — a lehetőségek korlátozott volta miatt nem tud orvoslást elérni? Erre keresve a választ, induljunk ki egy, a megyei tanács ülésén már többször elhangzott interpellációból.

Két esztendővel ezelőtt a hódunai, karapancsai és a budzsáki település felsőtagozatos általános iskolásait, hogy jól megalapozott, szakosított oktatást kapjanak — Hercegszántóra „körzetesítették”.

Az új iskolapolitikánkkal kapcsolatos intézkedést örömmel fogadták a szülők.

Csakhogy a körzetesítésnek nem volt adott minden feltétele. Legelőbb és a legégetőbb gondként a közlekedés jelentkezett. A menetrendszerű autóbusz ugyanis reggel fél hatkor indul Hódunáról, s szállítja Bajára munkába, piacra menőket és a járási székhelyen tanuló középiskolás diákokat. Ugyanez a busz veszi fel Hódunán, Karapancsán és Budzsákon lakó és naponta Hercegszántóra bejáró felsőtagozatos általános iskolásokat. Nem örömünnep tehát az utazás, hiszen a járműben szinte egymás hegyén-hátán szoronganak az emberek és a gyerekek. Az autóbusz reggel fél hatkor ér be Hercegszántóra, s különösen a téli időben a buszmegállóig jókorát gyalogló, agyonfázott gyerekek még másfél óráig gazdátlanul csellengenek a községben, majd a bejárás viszontagságaitól fáradtan ülnek be nyolckor a tanterembe. Délután fél négy órakor pedig folytatódik az utazási tortúra visszafelé.

— Hetven gyereket érint ez a probléma, melyre a megoldást egy autóbusz-ingajáratban látnánk, s ezt elégséges lenne hét órakor, vagy negyed nyolckor indítani — hangzott az ügyben már többször is Filákovity Vitályosné megyei tanácstag interpellációja.

Hazatérése után viszont mindannyiszor számon is kérték a megbízói: Mi a helyzet? Sikerül-e orvoslást találni? A nyár közepén biztató válasszal térhetett haza a tanácstag. A probléma kivizsgálására bizottságot küldött ki a tanácsi testület.

A bizottság hamarosan a helyszínen tanulmányozta az utazás körülményeit, s mivel kilátás volt a közlekedési vállalat gépjármű parkjának bővítésére, ígéret is elhangzott az ingajárat biztosítására.

Ám beköszöntött az ősz, s az említett gondot nem sikerült megoldani. A hercegszántói probléma a legutóbbi tanácsülésen újra felvetődött. A tanácsi testület ezúttal az ipari állandó bizottságot bízta meg az ügy kézbevételével. Az állandó bizottság eljárt az illetékes felsőbb szervnél. Kiderült, hogy, sajnos, a korábbi kilátásokkal ellentétben az idén már nincs mód Bács-Kiskun megye autóbuszparkjának bővítésére. Viszont a megye még a Bajától délre eső községeinél is zsúfoltabb, menetrendszerű buszjáratai azt sem teszik lehetővé, hogy bármilyen átcsoportosítás révén segíteni lehessen a Hercegszántóra bejáró kisiskolások helyzetén.

Miként, milyen áthidaló megoldással lehetne mégis enyhíteni az érintett hetven gyerek problémáján? — vetődik fel a kérdés nagyon is jogosan. Az ipari állandó bizottság ezt a következőkben látja:

A korán keléstől — a busz esetleges későbbi indításával — sajnos, nem lehet megkímélni az iskolásokat. Ez ugyanis a munkába utazókat és a bajai középiskolákba járó diákokat érintené hátrányosan. Márpedig ők is szép számmal vannak. De hogy az időjárás viszontagságainak ne legyenek kitéve, hogy reggel fél héttől ne az italboltban, vagy az élelmiszerüzletben keressenek menedéket a hideg ellen, azon lehet és kell is segíteni. Mindössze az szükséges hozzá, hogy fél hétkor meleg tanterem és nevelői felügyelet fogadja őket.

Ez a feladat a tantestületre vár. Sőt, még talán egy csészeforró tea biztosítása a gyerekek számára sem ütközne különösebb nehézségbe.

Jelenleg ez lenne hát az áthidaló megoldás. A megyei tanácsipari állandó bizottsága azonban tovább kutatja a gond megnyugtató, végleges elintézésének a lehetőségét, s erről december közepe táján, a megyei tanácstaggal együtt a helyszínen tájékoztatják az érdekelt lakosságot.

P. I.