Megáll az idő

A Fidesz kiváló állapotban van, legalábbis a párt kommunikációs igazgatója szerint, márpedig amit egy kommunikációs igazgató – pláne a Fideszé – állít, arra bízvást mérget is vehetünk. Bár azért ne patkánymérget, maradjunk valami lájtosnál. Szenteltvíz például, bakteriológiai szempontból kifogásolható ugyan, evvel együtt azonban használni szokott.

Hinni kell benne nagyon, akkor beválik.

Az a körülmény, hogy Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya – nyilván beleértve a Kétfarkú Kutyapártot is – Polgári Demokraták néven pártokon átívelő társadalmi mozgalmat indított (amely Mária országának egén majd szivárványként felragyog), sokféleképp értelmezhető, de a pártszakadás előjeleként semmiképp. Már csak azért se, mert Havasi Bertalan, a Fidesz föntebb hivatkozott kommunikációs igazgatója a pártszakadás veszélyét rémhírnek minősítette, és akképpen nyilatkozott, hogy a Fidesz egységes, a két politikus pedig továbbra is a párt oszlopos tagjaként vitézkedik, azaz tartja azt a vállán, mint Atlasz a golyóbist, hogy az univerzumban el ne kódorogjon valamiképp.

Más kérdés, hogy ismereteink alapján komolyan vehető pártpolitikusok „pártokon átívelő társadalmi mozgalmat” csak a legritkább esetben indítanak, bizonyára azért, mert az utca népe szerint ez a kifejezés színtiszta humbug, az ilyesmiből nem sül ki semmi jó. Pontosabban a politikai dilettantizmus réme sejlik ki mögüle, azt pedig a civil ember is messziről megérzi, ennek hatására szaporázni kezdi a lépteit, és eltűnik a legközelebbi utcasarok mögött.

Ott megáll, zsebéből flaskát húz elő, meghúzza, visszacsusszantja a helyére, és úgy érzi, nagy veszedelemtől szabadult.

Egyébiránt pedig van az a barom nagy ház a Duna-parton, címe Budapest, V. kerület, Kossuth tér 1–3., arra szolgál, hogy sokat beszélő kiválóságaink ott egybegyűlvén különféle badarságokat hordhassanak össze; ha kedvük van hozzá, ám csinálják. Más kérdés, hogy a pártokon átívelő társadalmi mozgalom pénzbe nem kerül, legalábbis eleinte, később viszont bis gromoboj, arról már nem is beszélve, hogy némely esetben derekas kalamajkát hagy a háta mögött, de hát ez mindig is így volt, és bizonyára így is marad, vagy hasonlóképp.

Addig is, míg a föntebb körvonalazott társadalmi mozgalom a pártokon rendesen átível, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja Siklósi Beatrixot jelöli a Független Közmédia Testületbe. Siklósi júliusig a Kossuth Rádió csatornaigazgatója volt, a közmédia új vezetése azonban július 7-én több más vezetővel együtt felmentette a munkavégzés alól.

A közmédiában régóta dolgozik, és nem eseménytelenül, pályáját több vita is kísérte. 2014-ben a vallási műsorok vezetéséből azt követően hívták vissza, hogy Erdő Péter bíboros, valamint református, evangélikus és zsidó vallási vezetők közös levélben tiltakoztak kinevezése ellen, korábbi megnyilvánulásait „nyíltan kirekesztőnek és antiszemitának” nevezve. Evvel együtt később az M5 csatornaigazgatója lett, 2020-ban pedig átvette a Kossuth Rádió irányítását; kinevezése zsidó szervezetek részéről akkor is tiltakozásokat váltott ki. Siklósi az antiszemitizmus vádját határozottan visszautasította.

A választások és a közmédia vezetőváltása után augusztus elején ismét a figyelem középpontjába került. Az MTVA nyilvánosságra hozott egy, az MTI néhány munkatársa által több mint tíz év alatt összeállított, csaknem ötszáz oldalas dokumentumgyűjteményt, amely a hírszerkesztésbe történő politikai beavatkozásokat, hírek visszatartását és átírását dokumentálta.

Siklósi nem a feltárt gyakorlatot, hanem az anyagot összegyűjtő, Pro Domo néven működő munkacsoport tagjait támadta: „mocskos” és „aljas” eljárásnak minősítve, hogy névtelenül gyűjtöttek adatokat saját kollégáikról, és számonkérte, miért vették fel éveken át a fizetésüket az általuk bírált rendszerben. Most tehát, alig néhány héttel a közmédiából való kirúgása után, a Fidesz a közmédiát felügyelő új testületbe jelöli.

Hely- és tárgyismerete van, tehát uccu.

Akadnak a sajtóban, de főképp a környékén ennél cifrább dolgok is.

Kezdjük ott, hogy a fideszes média peremvidékén a milliárdos állami hirdetésekhez olvasókra se feltétlenül volt szükség, ezt a Telex magyarázta el az ő olvasóinak augusztus huszonnegyedikén. A miniszterelnöki kabinetiroda 2020 és 2024 márciusa között több mint hatmilliárd forintnyi közpénzt költött el három olyan Fidesz-közeli lapnál, mint a Demokrata, a Pesti Srácok és a Magyar Hírlap. E lapok felületein megjelent propagandahirdetéseket a piaci árakhoz képest sokszorosan, volt, hogy tíz-tizenötszörösen árazták túl, az innen származó bevételek a kiadók árbevételének mintegy felét adták. Az Átlátszó által kiperelt adatok rávilágítanak arra, hogyan tartották életben az irreális vagy inkább szürreális költésekkel ezeket a sajtótermékeket, s egyúttal arra is választ adnak, miért omlott össze olyan gyorsan a kormánypárti médiabirodalom a kormányváltás után. Az ekképpen létrejövő médiapiaci képződmény leginkább talán egy brontoszauruszra emlékeztetett, csak kecstelenebb volt nála valamivel.

Még szerencse, hogy éjjel beröffentették a negyedik paksi blokkot is, vagyis még a nyár végén is lesz világítás, nem hunyja le (csak úgy, mint az állat) sok szemét a ház, egyelőre úgy-ahogy víz is van, nem minekünk kell vizespohárban, hosszú, tömött sorokban Paksra hordani, hogy a Duna helyett hűtsük az erőművet meg a fűtőelemeket, megpihenhetünk kicsit, s akár egy Pilsner Urquellt is megkockáztatva (bár nem tudjuk, annak konkrétan mekkora az ökológiai lábnyoma) egy ily szerencsés nyárutói délután, miközben, ha behunyjuk a szemünket, érezzük, hogy valahol a távolban egy különös, megkapó, pártokon átívelő társadalmi mozgalom éled, éledezik. Csak úgy, lassacskán. Ennek hatására elgondolkodhatunk a föntebb olvasottakon és Mária országának lehetőség szerinti felvirágoztatásán, de nemcsak átabotában ám, hanem csakis azon különleges pillanatokban, amikor állni látszék az idő, sőt nem is annyira állni látszik, hanem inkább szembejönni látszik velünk, s amelyekben valamelyes árnyékot ír fejünk fölé a lassú délelőtt, közben pedig az idő néhány röpke percre csakugyan megáll, s a ránk zúduló hírfolyam egy pillanatra jótékonyan elakad.