Magángép nyolcvannyolc kilométerre

Nagy Márton és sleppje még a nyolcvannyolc kilométeres Brüsszel–Brugge útra is magánrepülőgépet bérelt, no ez az, amitől az ész megáll. A kiküldetés céljaként egy ECOFIN-ülés volt megjelölve, más kérdés, hogy maga Nagy Márton ezen az ülésen nem is vett részt, ugyanis még aznap reggel hazautazott. Hogy akkor mért kellett neki a magángép, az viszont nem kérdés, csak. Munkastílusának közeli ismerői szerint, mert az jár neki, azért.

Hősünk a luxust egyébként se veti meg, hanem magától értetődőnek gondolja, hogy éjszakánként nyolcszázezer jó magyar forintot vagy annál is többet áldoznak az ő kényelmére az adófizetők, őt ugyanis ez megilleti. Valójában ennél több is megilletné. Olyan is előfordult, hogy útjai során száz négyzetméteres, hangszigetelt, márvány fürdőszobával, privát szaunával felszerelt lakosztályt béreltek az egykori tárcavezetőnek közpénzből. Hogy mért, az nem kérdés, azért, mert megérdemli. Fennhéjázásról vagy más efféle, elítélendő jellemvonásról az ő esetében nyilvánvalóan szó se lehet, ellenkezőleg. Szerénység! – ha szabad a szép emlékű Bástya elvtársat idéznünk e helyt, de talán az a leghelyesebb, ha inkább újra megnézzük A tanút.

A 24.hu rámutatott, hogy a volt miniszter kilenc hónap alatt tizenkét külföldi úton vett részt, ebből négyszer járt Brüsszelben, és mindössze egy alkalommal nem érintette az antwerpeni szállodát. Az is jellemző volt, hogy egy-egy út folyamán megfordult több szálláson is. Például a fenti időszakban nemcsak a Botanic Sanctuary Antwerpben, hanem a brüsszeli Juliana Hotelben is megszállt. Az a négy éjszaka összesen több mint 3,3 millió forintba került, ami 831 ezer forintot jelent éjszakánként.

Arra is volt példa, hogy ugyanazon a városon belül foglaltak neki több szállást. 2025. március 9-e és 11-e között az ECOFIN ülésén vett részt, és az egyaránt Brüsszelben fekvő Courtyard by Marriott Brussels EU-ban, valamint a Corinthia Grand Hotel Astoriában szállt meg. Arra a két éjszakára az összköltség picivel több mint egymillió forint volt, ami éjszakánkénti ötszázhuszonegyezer forintot jelent.

Ahogyan fentebb említettük, arra is akadt precedens, hogy Nagy Márton úgy lakott az antwerpeni szállodában, hogy a városban semmi dolga nem lehetett. 2025. május 11-e és 13-a között szintén az ECOFIN miatt járt Brüsszelben. Ekkor a Botanic Sanctuary Antwerp mellett a The Hotel Brusselsben szállt meg, a három nap pedig összesen több mint 1,4 millió forintba került, ami éjszakánként hétszázhuszonegyezer forintra rúgott. Ami pedig a további utazásait illeti, ott is hasonlóan horribilis összegekkel találkozhatunk. A bécsi Rosewood Viennában hétszázkilencvenhatezer forintért töltött el egy éjszakát, míg a luxemburgi Le Place d’Armes-ban háromszázhetvenkétezerre rúgott egy éjszaka.

A hongkongi The St. Regis Hong Kongban, valamint a sencseni Mandarin Orientalban összesen öt éjszakát töltött picivel több mint egymillió forintért. Nyájas olvasóm azért csak ne irigykedjen, a diplomáciai munkakörök betöltőinek vállát óriási felelősség súlya nyomja, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a világbéke rajtuk áll vagy bukik, könnyen belátható tehát, hogy a jelenleginél sokkal busásabb javadalmazásban kéne részesülniük. Nagy Márton ezért vívta az ő egyszemélyes osztályharcát oly igen lankadatlanul. Valójában nem is annyira az osztály-, hanem inkább a békeharc frontján vitézkedett, ott pedig ellenfele nincs is egyáltalán. Már csak azért sincs, mert luxus­apartmanok minősítését végző szállodai szakemberként világszerte párját ritkítaná, olyan tapasztalati anyagra támaszkodhat ugyanis, hogy ahhoz mások hozzá se szagolhatnak. Kivéve például ama különlegesen szerencséseket, akik – hozzá, Nagy Mártonhoz hasonlóan – képesek arra, hogy az általuk megfelelőnek gondolt színvonalat a gyakorlatban is kiköveteljék. Ezt úgy kell érteni, hogy ha molyos a pokróc, a közös fürdő a folyosó végén van velencei csillár helyett csupasz villanykörtével, tiltakoznak – pár száz négyzetméteres, lehetőleg biedermeier bútorokkal berendezett lakosztály carrarai márvány fürdővel, muranói tükrökkel, platina-irídium árnyékszékkel, privát wellnesszel és lélegzetelállító ocean view-val akkor is, ha nincs a közelben egy pocsolya sem, nemhogy óceán vagy tenger, ez a minimum, ami a normális miniszteri alváshoz, a munkaerő legalább alapszintű újratermeléséhez kell.

A többi már megy magától.