Élet és Irodalom,
LXIX. évfolyam, 11. szám, 2025. március 14.
VÁNCSA ISTVÁN
Miniszterelnökünk a nemzetközi porondon ismét nagyot domborított, és evvel párhuzamosan Mária országának hírnevét is tovább öregbítette. Hazánkat a lengyel közmédia immár az oroszok trójai falovaként emlegeti, Donald Tusk lengyel kormányfő pedig múlt héten annak a nézetének adott hangot, hogy Orbán vagy az európai érdekek árulója, vagy pedig hasznos idióta, lehet választani. Magyar kormányfőről lengyel politikus az elmúlt ezer év folyamán ilyen hangnemben nemigen nyilatkozott, ellenkezőleg. Lengyel–magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát stb., hát most már nem issza, és ameddig szép hazánkban Orbán Viktor országol, addig ez nyilvánvalóan így is marad. Egy tíz évvel ezelőtti felmérés szerint a magyarok csak a hetedik legkedveltebb nép Lengyelországban: negyvenöt százalék szimpatizál velünk, harminc százalék közömbös, tizenhét százalék utál minket, kilenc százaléknak pedig nincs véleménye.
Megelőznek minket a csehek, az olaszok, a szlovákok, az angolok, a spanyolok, de talán az ababdák, a kikujuk és a szamburuk is, ez volt a helyzet egy évtizeddel ezelőtt. Hogy most mi a lengyelek véleménye rólunk, azt szerencsére nem tudjuk és nem is akarjuk megtudni, már csak azért se, mert a két ország kapcsolatában beállott változások jellege alig félreérthető. Mint köztudott, Orbán Viktor népszavazást javasolt Ukrajna EU-csatlakozásáról, Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy talán inkább Magyarország uniós tagságáról kellene szavazniuk. Mondta ezt nyilvánvalóan abban a meggyőződésben, hogy ilyen körülmények között Mária országából akkor lenne uniós tagállam, amikor az állatkerti víziló szárnyakat bont és elrepül.
Közben Orbán elméje durrog tovább, mint a tűzijáték Szent Istvánkor, az álmélkodó publikum pedig nem győzi a fejét kapkodni. „Az árak alapvetően nem maguktól emelkednek, hanem valakik emelik őket.” Ez az idézet kormányzó urunk rádiószózatából való, és azt bizonyítja, hogy bölcs vezetőnk – számlálhatatlan sokaságú további erényei mellett – közgazdasági zseni is egyszersmind. A marxi tanokra hajazó ilyeténképpeni felismerését a nálunk zsírosodó belkereskedelmi üzletláncok se tudták cáfolni, így aztán sorra adtak ki közleményeket arról, hogy ők bizony csökkentették az áraikat, és néhányat csakugyan csökkentettek is. Aztán persze újra felemelték őket, mert szeretnének megélni valamiből, az pedig másképp nem megy.
Ami viszont az Ukrajnával kapcsolatban felmerült problémákat illeti, azokat az EU26-ok múlt hét csütörtökön Magyarország nélkül, de megoldották. António Costa, az Európai Tanács elnöke a rendkívüli csúcs után azt mondta, hogy Magyarország elszigetelte magát a konszenzustól, egyedül maradt. Viszont egy elszigetelt ország nem jelent megosztottságot. Huszonhat több, mint egy – közölte kérdésekre válaszolva, és ebben egészen biztosan igaza van. Közben viszont az amerikai kormányzat elpártolt a megtámadott Ukrajnától, sőt már az se tudható, hogy egy cudarabb helyzetben az európai szövetségesekkel szemben vállalt NATO-kötelezettségeinek eleget tenne-e. A jelek nem túl biztatók, Trump ezekben a napokban majdhogynem Turi Daniként viselkedett, JD Vance alelnökkel karöltve letámadta, majd kirakta a biztonsági garanciákat szorgalmazó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, pár napra rá felfüggesztette az előző kormány által jóváhagyott, logisztikai okokból még folyamatban lévő katonai támogatásokat, és így tovább.
Legjobb magyar tanítványa pedig mit is tehetne mást, igyekszik túlszárnyalni mesterét. Kemény dió, viszont a magyar tanítvány nagy és nehéz pörölyt lóbál, aztán vagy eltalálja vele a diót, vagy nem. Mindenesetre teljes gőzzel hergel keleti szomszédunk ellen a Facebookon, bizonyára úgy gondolván, hogy a jószomszédi kapcsolatok ápolásának ez a legtutibb módszere, továbbá az is nagyon ígéretes, ha fennszóval hirdetjük, hogy amennyiben Magyarországon múlik, akkor Ukrajna sosem lesz EU-tag. Ha ukrán szomszédaink ettől nem ölelnek minket a keblükre, akkor semmitől.
Viszont az is tanulságos, amit Lengyelország külügyminisztere tett közzé az X-en. „Magyarország népszavazást tervez Ukrajna jövőbeli EU-tagságáról. Engem pedig érdekelne egy népszavazás eredménye az EU-ban Orbán Magyarországának tagságáról”, írja Radosław Sikorski, noha persze csak a levegőbe beszél. Nem „érdekelné” az eredmény, hanem biztosra veszi, hogy O. V. országát úgy vágnák ki az unióból, mint a macskát szarni, és akkor még a tőlünk elvárható legkifinomultabb módon fejeztük ki magunkat.
A jelek mindenesetre efelé mutatnak, Magyarország egyre jobban szorul ki az EU-ból. Az európai országok brit és francia vezetéssel olyan új együttműködés kereteit hozták létre, ami segíti Ukrajna támogatását. Az egyeztetésekre sem a magyar, sem a szlovák kormány nem kapott meghívót. Sokak szerint ez az első lépés az Európai Unió megújítása felé.