444.hu, 2024. december 7.
UJ PÉTER
223.0.1. Nos, akkor egy nap késéssel köszöntöm a köszöntendőket. Igaziból le akartam volna alibizni, vagy nem is tudom micsodázni, nem ez a jó szó, hogy alibi, hanem a nem tudom micsoda (nyilván nem tudom, azért mondtam hülyeséget), szóval legalább így év vége felé (hol van az még, Kicsi?!) letekerni, megúszni, elsunnyogni az orbánozást, és elmorogni inkább a bejglihelyzeten, a gagyi karácsonyi égősorokon vagy beharangozni a január eleji Leukémia-koncertet (újra összeáll a lőrinci Bitlisz!), de aztán megint dugába dőltem, mégcsak nem is sajátomba, hanem Orbánéba, ilyenformán mégis sajátomba, sajátunkba, hiszen mi mindannyian Orbán vagyunk, vagyis mi vagyunk Orbán, mi is Orbán vagyunk, elorbánultunk, orbanizálódtunk, orbánosodtunk, hiszen Orbanisztánban orbánul orbanulgatunk nap nap után (Orbán-nap Orbán-nap után), idétlen időkig.
Tehát nyomás vissza gumicsontüzembe, kezdődik a műszak!
De micsoda műszak! A csúcsrajáratás már lejáratódott, azaz csúcsrajárattuk a csúcsrajáratást, itt már a csúcsjáratott csúcsrajáratás csúcsrajáratásáról lehet szó, köbcsúcsra történő triturbó AMG GTI WRX járatás, a gumicsontokkal Dunát lehetne rekeszteni, de már a Dunában is gumicsont folyik, gumicsonttengerbe szakad majd a gumicsont hosszu folyója (rettenetes napokat látok közeledni).
223.1. Totóra várva
223.1.1. Először is ott volna ugye a megagumicsont: Menczer „Machoman” Tamás vintage World Wrestling Federation-remake-ja, amely mind szórakoztatóipari termékként, mind művészeti alkotásként szinte végtelen értelmezési lehetőséget kínál. (Mindaszoknak a szellemi kalandoroknak/full kreténeknek, akik értelmezni akarják.) Eleve beskatulyázhatatlan, műfaji, sőt műnemi, rendszertani, univerzális határokat nemhogy feszegető vagy átlépő, de ezeket egyenesen összegubancoló, majd belegabalyodó, az egészet önmagára hurkoló, abba belefojtó, majd magát onnan kiszabadító… na, mindegy, mert mi gabalyodunk bele, tehát, mint az igazi remekművek, saját értelmezési teret kialakító, új minőséget létrehozó, tulajdonképpen műfajteremtő, eképpen csak saját esztétikai mércéjével mérhető, a commedia dell’arte vásári hagyományaitól a Buster Keaton-i fizikai burleszk feszültségteremtő technikáin át a dadista és a szürrealista színházig eljutó (tekinthető a Théâtre cruel legtisztább megjelenési formájának Antonin Artaud óta), vagy másik vonalon a Bud Spencer-filmek morális erőszakot humorrá oldó dramaturgiáját, Tarantino hőseinek gesztusnyelvével, a modern magyar kabaré karaktereinek (Boncz Géza) oly ismerős, vicces bunkóságával vegyítő gesamtkunstwerk.
És a távlatok, őszintén, beláthatatlanok. (Persze nagyon is beláthatók, de jobb oda inkább nem belátni.)
A választásig még másfél év van hátra, addig még mivé fejlődhet ez az akármi? (Ez a fiú, pl.)
Mi lesz itt még? (Mi lesz itt még!)
Menczer Lee random járókelőket fog fejberúgdosni az uccán?
Színpadra szarik, mint GG Allin, és azzal dobálja a közönséget?
223.2. Vers mindenkinek
223.2.0. Még egy értlemezési lehetőség: Menczer, a lírikus. (A Borízű hang aktuális – kétszázadik! – adásában megpróbálkozom a szavalással.)
223.2.1. Menczer Tamás: Vége van, Kicsi!
– Menczer Tamás verse –
Én hozzád jöttem.
Tudod, miért jöttem?
Mert szeretnék
néhány dolgot
megbeszélni.
Vártam már
ezt a találkozást
nagyon.
Ne, ne, ne,
rám figyelj,
rám figyelj!
Ketten vagyunk csak itt,
te meg én, senki más.
Senki más nem tud
neked segíteni.
Láttam, hogy a nőkkel
hogy beszéltél,
ezért jöttem ide.
Végre egy férfival
is találkozzál.
Bizony, bizony, ez így van.
Te pedig már reszketsz.
Hogy beszéltél a hölgyekkel?
Hogy beszéltél a nőkkel?
Most próbálkozz egy férfival,
lássuk, hogy.
223.3. Menczer Tamás 1986-ban ismerteti választási programját a Hazafias Népfrontban (archív fölvétel)
223.4. Kis Magyar Pornográfia I. (Benyomás)
223.4.1. Hogy Csurka Istvánt teljes gőzzel rehabilitálja (már amennyire lehetséges gőzzel rehabilitálni) a manifeszt csurkista rendszer, kábé annyira meglepő, mint újabb Wass Albert-szobor a Trianon-emlékmű mellett. Viszont az mégis erős állítás, hogy az ellentmondásos megítélésű írót (a zsírtáltost, ahogy Váncsa örökbecsűsítette) a média nyomta volna bele az antiszemitizmusba (nem volt más választása). Erős, de vitatkozni lehet-e vele? Aligha. Bizonyos szempontból mindenkit a média nyom bele a mindenbe. Schmidt Máriát is a média nyomta bele a morálisan hajlékony milliárdos pártszolgálatosnő szerepébe, ahogy Lánczi professzort is az elvtelen orbánistáéba, Orbánt is a média nyomta bele az autokráciaépítésbe, sőt Putyin seggébe, és így tovább.
Egyébként Csurkát tényleg a média nyomta bele. Egy konkrét orgánum. A címe: Magyar Fórum. Az, kérem, úgy belenyomta az antiszemitizmusba, hogy alig látszik.
Tessék utánakeresni, olvasgatni, nem kamu!
223.5. Kis Magyar Pornográfia II. (Anekdot)
223.5.1. „Persze most, tizenkét évvel a halála után állítják Csurkáról, hogy nem is volt antiszemita…, amikor már nem tud tiltakozni!”
223.6. Kis Román Pornográfia I. (Csapvíz és Holdkór – Mainstreamescu előkerül)
223.6.1. Megy itten a szörnyűlködés, az álmélkodás, a megrököny a Romániai Sajnálatos Események nyomán, hogy akkor az orosz hekkerek hekkelték síkhülyévé a román választókat, avagy éppen a rettegett TikTok-algoritmus fasiizálta-e meg őket csontra satöbbi. Én nem tudom, hány ilyen holdkóros kvázinácinak kell még nyernie/előretörnie hány országban ahhoz, hogy komolyan fölmerüljön: ez, kérem, nem deviancia, nem valami bonyolult magyarázatra szoruló különös jelenség, hanem már szinte mindenhol EZ VAN. Ez a trend. A divat. A norma. (A normalitás szót mégsem szívesen írnám le. Nem mintha nem jelentenő ugyanazt.) Az új rend.
Orbán Viktor azt szokta mondani, hogy törnek előre a szuverenista erők. És örül. (Most azt hagyjuk, hogy Putyin seggében mérik, ezek szerint, a szuverenitást.)
223.6.2. És lehet (biztos), hogy Călin Georgescu mindenféle ármányt, fondorlatot, trükköt bevetett, hogy átláthatatlanul kampányfinanszírozott (példátlan! hallatlan! elképesztő!), törvényeket sértett (ajvé!), még az is lehet, hogy az oroszok is megtolták, de azon meglepődni, hogy Romániában ezzel a vasgárdás-antonescus-legionáriusos ideológiával/retorikával behúz valaki huszonegy-két százalékot?! Enberek, nem tetszettek eddig figyelni? Gherorghe Funar neve mond még valamit? Romania Mare párt? Corneliu Vadim Tudor? Hahó, az utóbbi úr 2008-ban még a román szenátus alelnöke volt! A 2000-es elnökválasztáson 26 százalékot (a második fordulóban 33-at) szerezve lett második. (Ennél Georgescu most jóval kevesebb szavazatot kapott.)
Ez a vasgárdás-légionáriusos ideológia (a román csurkizmus-betyárseregizmus-wassalbertizmus) a legmainebb mainstream Romániában a rendszerváltás óta. (Sőt, már szinte Ceausescu alatt is az volt.) Mainstreamescu.
223.6.3. És, hát vessük már magunkra az első követ: nálunk is ez a vonal lett a mainstream kvázi. Kicsit tán finomabb.
Vadim Tudor simán nevezhető román Csurkának. Kicsit még olyanabb. Még direktebb antiszemita, manifeszt holokauszttagadó volt (bár pályafutása vége felé pont megtagadta), még holdkórosabb, még elszálltabb ezoterikus etnicista még képtelenebb elméletekkel. De azért nem olyan nagyon sokkal vadabb ez a mi csurkás-wassas-becsületnapos vonalunknál. Annyival vadabb, amennyire keletibb.
De ugye most éppen eléggé megy a dolgozás azon, hogy keletről előzzük Romániát. Életszínvonalban és gondolkodásban is.
223.6.4. Călin Georgescu persze gondol és mond nagyon cifrákat, az őshonos román csapvíz természetes rezgéseit akadályozó háttérhatalomtól a kólába rejtett mikrocsipekig, de ha figyelmesen követjük pölö a magyar kormánymédiákumokat, hát mindennap belefuthatunk egy vagy inkább több olyan szakértőbe, nyilatkozóba, ottan megbízható forrásnak tekintett tótumfaktumba, aki semmivel nem kevésbé holdkóros ennél, sőt, egész biztosak lehetünk benne, hogy – bár Orbán a legfurcsább arcokat egyelőre egy szatelitpártba pakolta, onnan lehet Becsület napjára járni, de – azért a magyar politikai felsővezetésben is keringenek Georgescu-szintű gondolatok, a nagy nyilvánosságnak szánt beszédekben, nyilatkozatokban ugyan még nem mernek ilyesmiket előszedni, de néha utalgatnak rá, és lennének is tippjeim, kik azok, akik otthon, a négy fal között, állig begombolt bocskaiban és szkíta szarvasmintás alufóliasisakban azért érzik a magyar csapvíz lélekjobbító, nemzeti rezgéseit.
223.7. Ismétlés a tudás anyja