444.hu, 2023. február 3.
UJ PÉTER
127B.1. A Csányi-tétel
127B.1.1. Dirib-darabokra tépett hazánk legfőbb közjogi méltóságos ura, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke magára öltötte szegénylegény-gúnyáját, nyakába kanyarította nagymagyarországos sálját, tarisznyájába kamuba sült pogácsát és egy rúd Pick-szalámit csúsztatott, elemózsia gyanánt az egyiket, útravalónak a másikat, oszt azzal elindult világgá az árpádsávon, hogy az önkényuralmiságtól és nacionalizmustól, no meg úgy egyáltalán, mindenfajta politikától mentes nemzeti jelképeinket elfogadtassa úgymond a maga Brüsszelével, a hatalmas UEFA kupaktanácsával.
Merhogy a Nagy-Magyarországban, vallotta nagy hittel és aligha minden fölső instrukció nélkül az álszegény álvándorlegény, nincsen semmi politika, azt még a vak is lássa, ahogyan a Tiszáig tartó Nagy-Románia ábrázolásában, a Szentendrében végződő Nagy-Szerbiában vagy a Békéscsabát is magába foglaló szvatopluki Nagymorva Birodalom rajzolásában sincs egy fikarcnyi politika sem, csak esztétikai csudálatosság és tiszta sportszeretet.
(A nemzetközi dzsúdószövetség volt tiszteletbeli elnökének – akit éppen a fent említett sportvezető vándorlegény is jól ismerhet, hiszen ő meg az európai dzsúdószövetség tiszteletbeli alelnöke volt – határötleteiről nem is beszélve, azok aztán végképp politikamentesek, ahogy az éppen nap mint nap kifejtésre kerül a hazai médiákumokban is, a jelentős összegű köszpénzfenancérozásnak hála.)
127B.1.2. Ment, mendegélt, hetedhét országon át, mígnem egy négyszögletű kerek országba ért: Geometriába. Ott aztán józan paraszti Eukleidészbe kapott, és megalkotta az élettérgeometria nagy tételét, a Csányi tételt, miszerint:
„Az árpádsávos zászló ott van a Parlamentben Magyarország történelmi zászlói között, amely évszázadokon át Magyarország hivatalos zászlója volt. Valóban volt egy rövid időszak a magyar történelemben, amikor a fasizmust, a rasszizmust testesítette meg, annak jelképévé tették. De azt gondolom, egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhatna felül.”
Vagy röviden: egy rövidebb időszak egy sokkal hosszabb időszakot nem írhat felül.
127B.1.3. Alkalmazzuk a tételt egy másik híres geometriai objektumra, amelyet hakenkreuz avagy horogkereszt néven ismer a szélesebb közvélemény, és amelyről szintén elémondható, hogy igen rövid időszakon keresztül, egész pontosan 1920-tól 1945-ig, tehát mindössze negyed századon át a fasizmust és a rasszizmust „testesítette meg”. A Csányi-tétel értelmében ez az időszak simán felülírtható azzal a több száz vagy akár ezernél is több éves időszakkal, amikor védikus proto-hindu kultúrákban, majd a hinduizmusban, buddhizmusban, zoroasztrianizmusban (ésatöbbiegyebütt) mindenféle náculástól mentesen használták.
De még az indiai szubkontinens vaskori védikus civilizációinak bajnokságából sem lehetett volna kitiltani, mint szélsőséges napimádó jelképet, hiszen, a Csányi-tételt alkalmazva az az ezerötszáz év, ie. 2000–ie. 500, amíg ezek a civilizációk szubkontinentálisan védáztak, nevetségesen rövid ahhoz képest, hogy horogkeresztet (mondanám, hogy szvasztikát, dehát hol volt még a szanszkrit nyelv akkor!) már ie. 10 000-ben is rajzolgattak mamutagyarba az észak-ukrajnai kőkorszaki szakik, pedig akkor még kőbaltával faragták maguknak az eritrites paleolit szaloncukrot.
127B.1.4. Tehát semmi politika sincsen abban, ha a lelkes sportszerető polgár mondjuk lavórnyi szvasztikát tetováltat a hátára, alája esetleg a dolgos életre buzdító „Arbeit macht frei” feliratot, gót fraktúrral, természetesen, hiszen annak a története a 16. századig nyúlik vissza, eképpen rögtön felül is írja önmagát.
Na, UEFA, erre varrjál totenkopfot!
127B.2. Az a The Beatles egy nagybrit popzenekar, amely
127B.2.1. Legutóbb – mit tesz Isten, pont egy hete! – éppen némi nyelvőrködésbe találtam bonyolódni, az igazságügyminiszter kiemelkedően (mérföldkőszerűen) magas színvonalú kultúrnapi közleménye okán (azzal történő tekintetével kapcsolatosan), és ajánlottam a nyelvi ügyekben innovatív-fideszes módon eljárni illetékes fogyasztóvédelmi felügyelők figyelmébe az ángol nyelvterületről illegálisan hazánkba érkezett fölösleges névmásokat, tudniillik a magyar nyelv minimum egymillió éves története során úgy alakult, hogy megfelelő igeragozással képes kifejezni ki és mikor (stb.) csinál valamit, míg a ragmentes vagy ragban szegény, alsóbbrendű nyelvek, mint például az ángol, német meg etc. mindenhová rakosgatni kénytelenek a névmásokat I/Me, You, Ich, Du/Sie etc. A „mi közös felelősségünk” – írta a magyar nyelvért aggódó miniszter (ad notam – ősmagyar dal! –: Our responsibilty), „közös felelősségünk”, ohne MI – mondom én (hopsza!), mint a magyar nyelvért kevésbé aggódó, lelkes stilisztikázó.
127B.2.2. De ha már eddig elmerészkedtem a minimum Janus-arcú nyelvőrködésben, merészkednék tovább is, a lejtőn, ugye, nincs megállás, Janus-arc-downhill, és a névmásolás ott van még az a rohadt névelő is, ami még jobban bosszant. (Aki hallottam már tőlem ezt a bosszankodást, pl. podcastban, internyúban, akárhol, bocs, „a” tudás az ismétlés egyensági leszármazottja.) Főleg a határozatlan. Egy (EIN!) névelő nekem legyen határozott! Szóval az egyezés problematikája, ami leprába ojtott futótűzként terjed. Ha fölüti (balegyenes után, kombinációban) az enber a Wikipediát – már a magyart, természetesen, amely jellegzetes millenialista szellemi termék–, rendre ilyesmi szócikkindításba fogik ütközni, mint:
„A Rolling Stones EGY brit rockzenekar, amely…” (Sőt: „A The Rolling Stones…”, hogy teljes legyen az őrület. Az „a The Beatlesszel” meg mi lesz?)
Egy rockzenekar. EGY. EGGGY. Ellentétben, nyilván, a Beatlessel, amely egynél több (vagy kevesebb, de semmiképp sem egyenlő) popzenekar.
De nem kell ehhez a Wikipediáig mennünk, hozhatnék 444-es cikkeket sőt címeket tucatszám, de nem akarnám a kollégákat ezúton pellengérre szekírozni, meg hát így beszélünk már, egyezünk, mintha nem lenne tomorrow.
Merhogy: „The Rolling Stones are an English rock band” – közli az english, amire azt illene rávágni szabatos trenszlésön gyanánt, hogy A Rolling Stones angol (brit, mindegy) rockzenekar. Without EGY.
127B.2.3. Az english a ludas. Illetve, bejött ez már egyszer németből is, Eine Kleine Nachtmusik – trillázta Wolfgang Amadeus Mozart annak idején, EGY kis éji zene, randa, mi?
Érdekes ám, hogy Wolfgang Amadeus még a magyar Wikipedia szerint sem EGY osztrák zeneszerző, hanem csak osztrák, ami következhet abból akár, hogy a komolyzenei szócikkeket komolyabb lexikonokból másolták ki komolyabb szerzők, de lehet, hogy inkább abból, hogy személy esetében már valahol hülyén hangzik az egyezés. Bár, a Pista egy hülye. Oké, köznyelvi pongyolában elmegy, de lexikonban már mindenki bénának érezné.
127B.3. Ki ölte meg Kennedyt?
127B.3.1. Hallgassák szeretettel az akkor még teljesen BMW-tlen, sőt!, Neményi Béla dalját az 1967-es, politikamentes polbeatfesztiválról, a szerző lehengerlő előadásában! (A korszak aktuális – nyugati! – popdivatjának teljesen megfelelő, kicsit rockosabb gitárt és több torzítót beleképzelve akár yardbirdsösnek is nevezhető „british invasion” álblues.)