444.hu, 2022. december 1.
UJ PÉTER
118.0.1. „A döntő a cibakházi himnusszal kezdődött, minden cibakházi focista énekelt, csak Romárió nem, hiába, a pengés nem rakkol, de aztán a vácrátótiak közül meg senki sem énekelt, ki fogtok kapni. Rövid címszavakban a meccs történései:
7. perc: Bárézi hátrafelé ollózva kirepül a Snickers feliratból.
10. p.: a vácrátótiak kétvonalas zónát húznak, átlövésekre kárhoztatják a cibakháziakat.
26. p.: Knézynek nagyon hiányzik Kosztakurta, nem számít gólszüretre, erejét veszti a pöttyös.
41. p.: a vácrátóti Apollóni fölveszi a buddhista vallást, időnként megvillan, de a cibakháziak üdvöskéje, Romárió megneszeli a csalafintaságot, és rátekeredik a labdára.
A szünetbeli értékelés szerint három zseni van a pályán: Puhl és a partjelzők, a három egri diszkontos.”
(Garaczi László: Dunga vagyok – emlék ‘94-ből)
118.0.2. „…döntéseimnek négy nap múlva kamatozniuk kell!”
(Didier Deschamps, a francia válogatott szövetségi kapitánya)
118.0.3. „Kicsit keserű a szánk íze, mindazonáltal úgy vélem, hogy a tunéziai nép büszke lehet ránk.”
(Vahbi Kazri, gólszerző)
118.0.4. „Nagyszerűen játszottunk, és ehhez gólok is társultak.”
(Lionel Messi)
118.0.5. „A mű olvasása közben érezhetjük, ahogyan a szereplőket az istenek támogatják.”
Ismeretlen szerző tartalomismertetése Homérosz Iliászáról
118.1. Keserű a szánk íze, de azért a víz az úr
118.1.1. Abba kéne fejezni mostmár talán ezt a penetráns és konstans (permanens, intolarens) vébégyalázást, okés? Értve vagyok? Mindennek megvan a határa. És nemcsak a megnövekedett migránsveszély mondatja velem, de a határokat minden eshetőség közepette tiszteletben kell tartani, ellenkező esetben káoszba fulladunk.
118.1.2. Amikor a Szent Játék, az egész világot lenyűgöző hatalmas emberi dráma, a Labdarúgás Négyévenkénti Nagyszabású Ünnepe végre eljön, és átadhatjuk magunkat a sport felhőtlen tiszteletének, miért kell folyamatos, szemen szedett blaszfémiával megszentségteleníteni ezt a csodálatos pillanatot? Elvenni Milliók Sőt Milliárdok Örömét? Nem olyan ez, mintha karácsonykor hajánál fogva előrángatott, hasraütésszerű vádakra hivatkozva, ajándékok helyett agyonvernénk a gyerekeinket a húsklopfolóval?
Már a drágalátos fősodrású sajtó részéről, úgy értem, aki nyakló nélkül, egymásra licitálva acsarkodik váll–váll mellett, pengeélre szorítva a szinpatikus kis öbölmenti, lángoktól ölelt ország, Kotor lelküket kitévő rendezőit, akiknek csupán egyetlen bűnük, hogy mernek szembe menni a hanyatló, hipokrita nyugati mainstreammel, nem térdelnek le – tisztesség ne essék szólván –, csak Isten előtt, az LMBT-buzilobbi lepattant róluk, mint a cövek, és gyarmati múltjukra büszkén, egyenes gerinccel vállalják szénhidrogénexportból táplálkozó identitásukat, kulturális különbségüket, hagyományos tradícióikat, különös tekintettel az európai szemnek talán – engedtessék meg a legnagyobb Tisztelet hangján! – komikusan visszatetszőnek ható, ruházatként hordott damaszk terítőre.
118.1.3. Mindennek fényében különösen elképesztőek a Nyugati sajtótermékek sorozatos, unos untalan médiamegnyilvánulásai például a kotori stadionépítések ügyében, amelynek során nem kevesebb, mint rabszolgatartással általlják megvádolni a demokratikus arab szuverén monarchia illetékeseit és a kotori embereket. Véletlen talán, hogy éppen a stadionépítések miatt támadja vad dühvel Brüsszel és a baloldal Orbán Viktor nemzeti meggyőződésű, a magyarság összbizalmának túlnyomó többségét élvező, négyszer kétharmados kormányát? Mi a célja ennek a stadionellenes rasszizmusnak, ha nem az emberek sportszeretétnek megbélyegzése, hogy birkaként terelhető, ateista fogyasztókat neveljenek belőlük egy globalizált orwelli 1984-ben!
118.1.4. Az vesse a muszlim illetőségű stadionépítőkre az első követ, akik ne lettek volna összefügésbe hozhatók rabszolgagyanús ügyekkel az elmúlt évszázadok során! Talán bizony nem éppen az angolszász „demokráciák” voltak azok, amelyek vérrel verejtékkel, pokolian kényelmetlen, vállalhatatlan körülmények között afrikai négerek millióit hajózták be az Új Világba? Abba az Új Világba, ahonnét előzőleg kíméletlen aprólékossággal kiirtották az őslakosságot, többek között, hogy mást ne említsek, például Csingacsgukot, a Cooper által is megénekelt utolsó mohikánt, az irkokézfrizura föltalálóját, az Exploited együttes énekesét, vagy akár mondhatnám Winnettout, az apacsok jugoszláv származású NDK főnökét.
118.1.5. A mainstream emberi jogi fundamentalizmus a sztereotíp iszlamofóbiás rasszizmust furkósbotként piedesztálra emelve sújt le az óvatlan, szuverén koponyákra. De ezzel óhatatlanul ismét öngólt rúg, mert az emberek kezdenek átlátni a szitán. És ez, ma már kijelenthetjük, rövid időn belül meghozza gyümölcsét.
118.1.6. Mi, magyarok különös tekintettel rokonszenvvel figyeljük a baráti tevekedvelő nép reménytelen küzdelmét a minden követ megmozgató nemzetközi háttérerőkkel szemben. Mi is tudjuk, hogy milyen örök koromsötét fenekűnek lenni az egy tálból cseresznyéző internacionalista inkvizítorok között! Tudjuk, milyen az, amikor a bőrünkön érezzük, hogy a Legszentebb Játékunkat akarják tőlünk elrabolni, pusztán azért, mert önazonosak merünk lenni egyenes derékkal! Él még gyászos emlékezetünkben a szégyenletes NSZK elleni hírhedt 2-3-as berni fiaskó, amikor Brüsszel felsőbb parancsra érvénytelenítette a mi Puskás Pancho Öcsink, a zseniális felcsúti vagány minden tekintetben szabályos gólját, szándékoltan tetézve Trianon és Jalta fájdalmát. Akkor és ott, máig kiheverhetetlenül megpecsételték a földkerekség legfélelmetesebb Aranycsapatának és egyszersmind egy nemzetnek a sorsát.
118.1.7. Végezetül ne hagyjuk, hogy megkeserítse a szánkat ez az istent, embert és futballt nem ismerő, valamennyiőnk számára kártékony ideológiai Dögvész! Mi csak drukkoljunk felszabadultan a Jobbaknak, a Labda Felkent Művészeinek, az Igazi Hősöknek, akik tesznek az emberi jogi fundamentalizmusra, és skrupulusok nélkül pipába ollózzák a sebészi pontosságú lőtt passzt, ha úgy hozza a gólhelyzet, és egy szebb, jobb, emberi jogok nélküli, jó iramú, küzdelmes, látványos világ reményét hordozzák mindannyiunk számára, bőrszíntől, vallástól, halott rabszolgáktól függetlenül!
(…)
(…)
(…)
118.1.8. Jó, oké, a sört tényleg nem kellett volna annyira korlátok közé szorítani. Ez építő kritikaként férjen még bele.
118.2. A nap száma: 263,2444
118.2.1. Az euró forintban kifejezett értéke (MNB középárfolyam, napi átlag) a 2010-es országgyűlési választások második fordulója előtti utolsó munkanapon (április 23-án).
118.2.2. Ajánlom hozzá 41 százalékos árengedménnyel, tízezer alatt (most éppen alatta, de 24 euró) ezt a divatpólót: