22. BEIK

22.1. Vers mindenkinek

22.1.1. Milyen volt szőkesége narancssárga? Nem tudom már.

Elmúl(l)ott fölülünk ünnepélyesen Trump (e.: TRUNöPö), e keserű pohár.

Eloszlott, mint a buborék, s maradt, mi volt, a puszta lég.

Kongó üresség, plakátmagányban ázó éjjelek.

Minden egész eltörött, minden twit csak részekben twittel. Utána mintha jajszó szállna. Félig mély csönd és félig lárma.

A bogárhátú dinamók hűvösen fénylenek.

Vonatfütty.

Röpcédulákkal egy-egy elvtárs iramlik át.

22.1.2. Beikott Joe, aki az Államok történetének ötödik legfiatalabb szenátora volt 1973-ban. Most volt, pont 48 éve éve. Tisztán emlékszem, éppen 3 éves voltam. Mintha ma lett volna.

22.1.3. Nem tűnik helyesnek/indokoltnak kárörvendő-vigyorogni, hiába néz most nagyon buta arccal sok százezer QAnon-sámánista. Sokan az utolsó másodpercig hittek a Viharban (vagy Rohamban), hogy ott, a beiktatás közepén megnyílik az ég, trumpista angyalok/kommandósok ereszkednek le, letartóztatják és a helyszínen kivégzik az egész Demokrata Pártot ahogy van, meg általában mindenkit, aki olyan elit(=pedofil)gyanús.

Szóval röhögés helyett még mindig törni kéne a fejünket azon, hogy mégis miként csúszhattak rá világszerte sok millióan erre a nagyon súlyos tripre (incl. Szörényi „Szavazástechnikai” Levente, hogy messzire ne menjünk)! Magyar Q-csoportokban is hitetlenkednek (ahogy románokban, szlovákokban, szerbekben, szingalézekben) – minden bizonnyal jóravaló – családapák és családanyák, hogy a pedofil maffia mégsem lepleződött le.

((Még barátkozós kommentelőm is volt olyan – az egyik közösségi platformon –, aki finoman élt a gyanúperrel, hogy Biden mégiscsak a pedovilághálózat embere lehet.))

22.1.4. Vagy a mégmesszebbrenemenjünkebb: a Guardianon boncolgatja éppen Travis View, az összeesküvéselméletes extrém mozgalmak szakértője, hogy vajon mi lehet a következő lépés a csalódott QAnon-híveknek, és azt mondja: „A QAnon világában már eddig is úgy gondolták, hogy Soros György és a Rothschildok irányítják a világot. Innen már csak egy lépés a globalista-zsidó összeesküvés.”

Hogy micsodaaa?

Dermesztő, milyen extrém, őrült, szélsőséges nézetek vannak a világban! Nem-e? Igazam van vagy igazam van?!

22.1.5. Az európai szemmel kissé (nagyon) patetikus beiktatási ceremónia sztárja Amanda Gorman, 22 éves afroamerikai költőnő volt, aki elmondta az új idők új rendeznivégreközösdolgainkatját, csak amolyan reklámszlogenes szójátékokkal, hogy Alza.hu is értse.

De erről meg az jutott eszembe, hogy a Szovjetunió megint majdnem 200 évvel előzte meg Amerikát, mert akkoriban (1823 táján) emelkedett a nagy orosz nemzeti költők közé (hogy aztán majd a Legnagyobb legyen) egy 23 éves afroszláv fiatalember, Alekszander Szergejevics Puskin, akinek dédapja, Abram Petrovics Gannibál rabszolgaként került Nagy Péter cár udvarába a mai Kamerun területéről, a török szultán ajándékaként. Később kiemelkedő katona, hadmérnök lett, tábornok, arisztokrata; birtokot kapott, Erzsébet cárnő megbecsült tanácsadójaként nyugdíjazták. (Aztán sokáig egyébként nem reklámozták ezt a kis részletet a nagy nemzeti költő elődeiről.)

22.1.6. Éppen a napokban olvastam a Medúzán, hogy az orbánista putyinista/szélsőoroszista sajtóokoskodók Moszkvában mit rugóznak a Netflix Bridgerton című sorozatán. (Mert egyébként az oroszoknál is hasít, persze, hogy rohadjon rá a globalizmus.) Egyébként meglehetősen érdektelen Büszkeség és balítélet-parafrázis: fiatal angol arisztokraták próbálnak párosodni és drámáznak puccos ruhákban, néha lóháton. Klasszikus divatsorozat: mindenki az iszonyú költségvetéssel elkészített ruhákat nézi csak. A nagy csavar a Bridgerton történetében, hogy több főszereplője is fekete. Afrobrit arisztokraták, udvarhölgyek, hercegek a XIX. század eleji Londonban. Na, ezen akadtak ki az orosz megfejtők jól esően négerezve, hogy mecsoda ostoba, nyugati PC-terror, mecsoda képmutatás és satöbbi.

Egyébként valami nagyon halovány valóságalapja van ennek a sztorinak, de tényleg nagyon halovány. Csakhát az eredeti orosz verzió az meg nagyon is valós, kemény és betalál: Abram Petrovics Gannibál.

22.2. Novicsok a család

22.2.1. Kedd éjszaka (szerda reggel) hajnal ötig megbűvöltem néztem, vissza-visszatekergetve, itt-ott utánaguglizva, térképezgetve Alekszej Navalníj Putyin-palotás videóját.

Gondolom mindenki kiröhögte/szörnyűlködte magát a diktátorbarokk új csúcsteljesítményén.

Én inkább Navalníjékon ámulnák mostan.

Nem sokat tudok erről az emberről, a jelenségről, nem értem annyira Oroszországot, hogy meg tudjam ítélni a figurát. De most először, ebben a videóban tűnt nekem olyannak, mint akitől tényleg tarthat Putyin. Magabiztos, lendületes, erős és meggyőző ember magyarázott a videóban; kábé hússzor értelmesebbnek, elszántabbnak és megbízhatóbbnak tűnt bármelyik orosz politikusnál, akit valaha beszélni láttam.

Alig pár hónappal azután, hogy a halálból rángatták vissza.

(Nem, sehogysem értem ezt a novicsokos sztorit.)

22.2.2. A video állításait fektcsekkelni nyilván nem tudom. De a részletek, a felépítés, az érvelés annyira a helyén volt, hogy ennyi alapján hajlamos vagyok hitelesnek ítélni. És nem hiszem, hogy az átlag orosz polgár ennél mélyebben próbálná ellenőrizni. Tehát a hatás kábé belőhető.

Nem, nem fog tőle romba dőlni a putyini kleptokrácia, de repedések lesznek. Csúnya repedések.

22.2.3. A szinte parodisztikusan extrém részleteken, a kelet-európai kistelepülések hirtelen meggazdagodott bűnözőinek ízlésvilágát egészen megdöbbentő pontossággal tükröző berendezési tárgyakon, a föld alatti hokipályán, a többi totál felesleges, kótyagos kamaszok képzeletvilágából szalajtott idiótaságon (akvadiszkó!) már talán kár volna csámcsogni.

Navalníjék teljesítményét viszont újra és újra csodálni muszáj. Ahogy Bede kolléga is megírta: ha ezt meg tudták csinálni a világ egyik legnagyobb hatalmú (nem mellesleg: ex-KGB-s) diktátorával, akkor itt tényleg valami új korszak van készülőben.

Lehet kísérletezni mindenféle dróntilalommal, de.

22.2.4. A Navalníj-film igazi értéke szerintem, hogy a fekete-tengeri Disneyland-sztori köré ki van rakva szépen a Putyin-mozaik. Drezdától, Leningrádon át Putyinig, a KGB-től a kikötői maffián át a Gazpromig.

És ha már annyit szörnyülködtünk Trumpon és hívein, a mindenféle QAnon-sámánokon, akkor azért jegyezzük meg, hogy oké, láttunk az oroszoktól néhány meredek dolgot az elmúlt kétszáz évben (sőt, szinte csak azt láttunk), de hát hogy az úristenben lehet komolyan venni egy pillanatra is ezt a fekete öves KGB-st, amikor az orosz spiritualitásról delirál, amikor a Nyugatot akarja megváltani a keresztény és konzervatív értékek védelmezőjeként (Herder! Herder! 6.2.7.!), és hányja a keresztet a jeges a vízben?! Bozse moj.

22.2.5. Moszkva kiszáll, kapcsoljuk Hatvanpusztát.