444.hu, 2020. október 29.
UJ PÉTER
10.1. Harmadik hullám
10.1.1. Immáron idestova tizedik alkarommal, hagyományőrző jelleggel köszöntöm önöket ehelyütt, engedjék meg, hogy ez alkalomból csöndben eljubilálgassak.
10.1.2. Legalább ennyit. Sok ünnepelni való nincsen a világban, talán csak a Bitcoin-bányászok fütyörésznek vidáman (hej-ho, hej-ho… a fiúk a bitcoinbányában dolgoznak; még jó, hogy nem léptünk bele), a leghíresebb magyar pornófilmrendezőről elnevezett világjárvány már nem is egyszerűen TONBOL, hanem egyenesen TORT ül (fakoff lován).
In concreto és horribile dictu harmadik hullámot sikerült összehozniuk az Amerikai USA Egyesült Államoknak, de olyat, hogy az első kettő ahhoz képest kis fodrozódás volt, vihar a biliben. És ez is csak azért van, nyilván, deep virus, nehogy egy kicsi esélye is maradjon Trumpnak az újraválasztódásra.
Mi, itt Európában (itt kérek bocsánatot Kövér Lászlótól és Matolcsy Györgytől) két hullámban gondolkodunk, de ebből a másodikból már sikerült kihozni háromszor annyit, mint az elsőből, szűkebb pátriárkánkban, Kelet-Európában meg – hiszen mi vagyunk a növekedés motorja (kétütemű, sokat futott) – a tízszeresét legalább. A magyarok pedig különösképpen éllovasok a sereghajtásban, tavasszal huszadekkora járvány nem volt, és hol vagyunk még plafontól!
Se poén, se jóslat nincsen. Frappáns lezárás meg végképp nincs. Rettegjünk nyugodtan tovább, nincs itt semmi látnivaló.
10.2. Telekocsi, teleszülő
10.2.1. Kövér Lászlónak szóba sem volna szabad kerülnie. Mindannyian jobban járnánk. Főleg ő. Vagy mi. (Ennél nagyon WIN-WIN helyzetet el sem tudnák kébzelni.)
Ha meg mégis szóba köll kerülnie, elintézhetnék korábbi hírleveleinkben már leírtakkal: 7. levél (Gondolatok a lángoló könyvtárban) 7.1.2. pont, illetve 6. hírlevél (Herder a szádba pattanhat) akármelyik pont, de főleg 6.2.3. (Herder! Herder! Herder!)
Kövér már publicisztikázhatatlan. Parodizálhatatlan. A Szerda-paradoxon (7.1.2.) élő bizonyítéka.
Most a teleszüléssel.
Teleszülni, mi? Lavórt vagy vödöröt? Szörnyű szó, gusztustalan, nem egy fülolaj, na. Dehát sosem a nyelvérzékéért szerettük.
Minden publicisztikázhatatlanság ellenére az embert újra és újra ámulatba ejti, hogy hogyan tudja nyomni valaki ennyire hibátlanul a XIX. század elejét? (HERDER!) Micsoda cosplayteljesítmény ez!
Fejben dőlt el.
10.2.2. Egyébként szöget ütött a fejembe, hogy mi volna a teleszülés kívánatos mértéke.
Banglades? Hogy 170 millióan másfél magyarországnyi területen?
Vagy elég Hollandia? 17 millióan a Dunántúlon? Jó, tudom, a drogos liberálisokat sosem tekintené példaképnek egy ilyen KOMOLY ember.
10.3. Pinochet elvtárs utórezeg
10.3.1. Legutóbbi hírlevelem 9.1.6. pontjában Orbán Viktor politikai ötletének neveztem a nemzeti konzultáció nevű izét. Micsodát. (Adatbázisépítő pupolistáskodást?) Vörös András könyvkiadó-metálénekes barátom (vagy talán mondhatom: kollégám) hívta föl a figyelmemet arra, hogy a Consulta Nacional valójában a chilei diktátor, Augusto Pinochet találmánya, amennyiben ő már 1978-ban alkalmazta, miközben szépen börtönözgetett, gyilkolásztatott, kínoztatott az ellenzék vonatkozásában. De az vesse rá az elsp illiberális követ, aki az ő helyében nem ezt tette volna! Hát az ő ellenzékében is hemzsegtek az alapvetően nemzetellenes semmirekellők illetve manifeszt elmebetegek, tehát tulajdonképpen jogos lehetett eltüntetni háromezer embert, meg megtortúrázni harmincezret, és csak a mélyen chileietlen, külföldi érdekeket szolgáló Soros-hálózat sivalkodott akkor is.
10.3.2. Egyébként vasárnap népszavazás volt Chilében, és a nagy többség úgy döntött, hogy új alkotmányt szeretne, vagyis megszabadulni ettől a pinocheti örökségtől is.
10.3.3. Nem tud nem eszembe jutni Pinochetről az az első hallásra urbánus legendának tűnő sztori, amit majdnem első kézből, mondjuk, kábé másodikből hallottam, olyan embertől, aki ott volt a fogadóbizottságban, amikor 1976-ban Louis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát Ferihegyen köszöntötte Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Corvalán akkoriban szabadult Pinochet börtönéből, és a hazai sajtóban annyi szó esett „az amerikai nagytőke és a CIA által szervezett” chilei puccsról és fasiszta diktátorról, Augusto Pinochetről, hogy egy kicsit Sarlós is belezavarodott, és beszédében „Pinochet elvtársat” köszöntötte, többször is; szegény Corvalán tanácstalanul nézett a tolmácsra, aki gyorsan szögletre mentett, azt mondta, hogy Sarlós „Pinochetet szidja”.
10.3.4. Corvalán aztán nem hagyott hátra számottevő politikai életművet, sőt, lehet mondani, hogy semmit se. A legfontosabb dolog, ami a nevéhez kötődik talán éppen a kiszabadulása volt: egyedülálló hidegháborús fogolycserével juthatott ki Pinochet börtönéből. A zürichi reptéren cserélték ki a Szovjetunióból odaszállított Vlagyimir Bukovszkíj újságíró-író-emberi jogi aktivistára (Soros-hálózat?), akit a hatvanas évek elejétől üldöztek hazájában: le-letartóztatták, elmegyógyintézetbe zárták (jé, megint egy elmebeteg ellenzéki! – Semjén Zsolt hogy örülne!), kínozták. Bukovszkíj a szovjet idők egyik legbátrabb, legkitartóbb és legkeményebb ellenzéki aktivistája volt. Angliában telepedett le, az antikommunista orosz emigráció egyik vezetője lett. Később Putyin diktatúrája ellen is szót emelt, kapcsolatban volt a 2005-ben meggyilkolt újságírónővel, Anna Politkovszkajával és a később szintén meggyilkolt ellenzéki vezetővel, Borisz Nyemcovval.
10.3.5. Sarlós István 1970 és 1974 között a Népszabadság főszerkesztője volt. (57-ben meg pufajkás.)
10.4. Mit kezdjünk a birsalmával?
10.4.1. Van birsalma. Ádáz gyümölcs, nyersen meg sem lehet rágni, olyan kemény, mint a fatörzs. A rohadt kukac persze így is beleeszi magát.
A mindszenti ártérben van egy csomó elhagyott elhagyott kert (tulajok kihaltak, eladni már nem lehet a telkeket meg a cölöpökön álló kunyhókat), és rengeteg birsalma. Még pálinkát főzni is macerás belőle, nagyon illós és kemény a pálinkája, ügyesen kell csinálni, hogy jó legyen. Általában aromával oldják meg, persze. Tehát pálinkának sem az igazi, ezért nem szedik össze.
Viszont finom. Csak meg kell valahogy puhítani. Jellemzően szirupban főzik, a klasszikus befőtt. Én viszont kerülöm a cukrot, a cukorhelyettesítőket meg pláne (azoknak az ízük is rettenetes), úgyhogy azzal kísérleteztem, hogy a befőttfűszerekkel (egész, picit megtört fahéjjal és csillagánizzsal – szegfűszeg helyett) vajon pároltam. A vaj finom, abból baj nem lehet. A birsalma meg megpuhul. Raktam még hozzá kis darabot egy brutális habaneróból. Iszonyú erős, friss chiliaroma és rettenetes mennyiségű kapszaicin. Próbáltam az ereket kivagdosni, ne legyen ehetetlenül csípős. Ja, meg rózsaborsot.
Így már cukormentes, ízgazdag, fűszeres, izgalmas köret valami brutál húshoz. (Zsírosabb marhához – BBQ-szegy! – leginkább.) De csak sonkával ettem.
10.5. Szolgálati közl.
10.5.1. Hála minden kedves támogatónknak, az utóbbi hetek adomány- illetve előelőfizetőgyűjtési akcióiból összejött annyi, hogy gyarapodni tudunk: két új munkatárs lép be a napokban: Miklósi Gábor, aki főszerkesztőhelyettes volt az Indexnél, és Mészáros Júlia, aki a 24.hu-nál rovatvezetőhelyetteskedett. Kijött a nyomdából, piacon az új Makró. (Akik kapják ezt a hírlevelet, azok kapják a Makrót is, ha megadták a címüket.) Podcastolgatunk, és rövidesen újabb videoprodukciókkal kápráztatjuk el a tisztelt közönséget.
10.6. Levezetés. Pont negyvenéves minden idők egyik legrockandrollabb rockandrolla, bizonyos szempontból a rockandrollság globális maximuma, az Ace of Spades című Motörhead-sláger. (Örökzöld!) A tribútolgatásoknak se szerik, se számuk, szót ne vesztegessünk rájuk. Viszont itt van némi szakmázás az eredeti felvétel sávjain.