444.hu, 2020. szeptember 23.

UJ PÉTER

5. Egyre csak egyre Armageddonabbabb

5.1.1. „Rettenetes napokat látok közeledni, minőket
Eddig nem látott a világ; s a mostani béke
Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána
A földrendítő mennydörgést szokta előzni.
Látom fátyolodat, te sötét mélytitku jövendő,
És, meggyujtván a sejtés tündéri tüzét, e
Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta,
Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök
És örülök szilajan. A háború istene újra
Fölveszi páncélját s kardját markába szorítván
Lóra ül és végigszáguld a messze világon,
És a népeket, eldöntő viadalra, kihíja.”

(Petőfi Sándor: Az ítélet; 1947 április)

5.1.2. Mint 2010 óta immáron számtalanszor, számtalan plusz egyedszerre is élet-halál harcra készül véráztatta, bújtazüldözött kis nemzetünk. (Szorgos népünk nyilván győzni fog.) Nem gondolom, hogy bárkit is meglepne. Mi több: ezúttal – mint mindig – döntő ütközet sorra kerülése valószínűsíthető. A legdöntőbb döntő.

Már a múltkor is döntő volt, meg előtte is, de ez még döntőbb lesz.

Vegyük észre: a „döntő” migrációsnyomás-tulajdonságú. A migrációs nyomás tudniillik szig. mon. nő, sőt: fokozódik. Feltartóztathatatlanul. Ez egy melléknév esetében aztán, ha lehet, még bravúrosabb teljesítmény: legdöntőbb, legdöntőbbebb etc. És azt is tudhatjuk előre, hogy ez, mármint a legdöntőbb döntőség, egészen a következő élet-halál, utolsó utáni, eskü legeslegutolsó, János-áldás döntő ütközetig érvényes; add nótám: ezt még megiszom megnyerem, aztán maradok!

A rendszer legnagyobb találmánya: a fokozható Armageddon.

5.1.3. Ellenségügyben mintha kimerülőben volna pártunk és kormányunk (kisebb-egyenlő: Orbán Viktor) korábban kimeríthetetlennek tűnő innovációs potenciálja, de az is lehet, hogy a labdarúgáspályákon és ketreczharczban egyaránt oly’ otthonos kormányfő, a Basic Streetfighter (óh, az az edzőtáborban töltött fél élet! azok a háton cipelt libernyákok!) a közismert, „vesztes ellenfélen ne változtass” futball- és ökölvívásbölcsességhez tartja magát. Tehát: Soros és a liberálisok. Bocseszka: libernyákok. (Oda ne náculjunk!)

5.1.3.1. Külön üröm számunkra, hogy előbbiba meg utóbbibe is van szerencsénk tartozhatni, nem is annyira önnönszántunkból, mint inkább szükségszerűleg. Mintegy neccesse est.

5.1.4. Apró kis nüanszfinomság, amolyan lepkefingnyi hab a tortán, hogy a hevesen tematizáló esszéista egyik vezérgondolata (szinte minden gondolata vezér): a liberalizmus és a „konzervativizmus” (vagyis illebelalizmus avagy keresztyéndemográfia – ezt ő maga sem tudja eldönteni, pedig dolgozik rajta régóta, hogy mégse kelljen RÖGTÖN önkényuralmat mondania) teljes összeférhetetlensége. De az összeférhetetlenségnél is összeférhetetlenebbsége, mert soha nem is volt összeférhető, egymással mélységes mély, történelmi, áthidalhatatlan ellentétben áll, satöbbi, fejtegette kifele az esszéista, akinek közismerten mély, történelmi gyökerei nyúlnak a konzer-izé-keresztényizmusba bele, ezt a illibelális internacionálé exallelnökekként is alighanem alá tudná húzni. (Pirossal, kétszer.)

Ahogy Soros ellen is halált megvető bátorsággal harczol születése óta.

5.1.5. Akkor vissza is vagyunk ugorva a jól bevált ellenséghez egy pillanatra. (Szmájlizós szmájli.) Kiszámolhatná végre valaki (ki fog jönni!), hogy Soros György (álneve: Soros Hálózat) az egész világon nem költ el annyit a migránsok simogatására Mozambiktól Marokkóig, a libernyák diverzánsok kiképzésére Varsótól Szkopjéig, antifás terraristákra Portlandtól Józsefvárosig, magyarnyúzó lobbista civilekre Brüsszeltől New Yorkig, listagyártó thinktankekre Berlintől Párizsig összesen, mint amennyit a kormány csak Magyarországon csak médiába (bocsánat, kollégák: „médiába”) nyom.

Emlékszik még valaki? Fényes, kormánybuktatásnak beillő népszavazásgyőzelem volt aratható anno azon, hogy fizetgessünk-e 300 forintot per kopf egy-egy háziorvosi vizitért. Nem-e lehetne-e esetleg most népszavazni arról, hogy fizessünk-e évente hatvan- uszkve százezret (mer’ kábé annyit fizetünk) per kopf a kormány médiahogyishívjákjaiért. (Én már propagandázni sem propagandázom. Túl vagyunk már azon. A propaganda mégis feltételezne egy minőséget. Ott egy Majakovszkíj, naprimer!)

5.2. Jönnek a nyugatiak.

Ő mondja. És ő nem mond hülyeséget.

Invázió. A négyzeten. Köbön.

Már megint. Armageddon az Armageddonban. Én elkezdtem már fegyverkezni,. Ide be nem teszi a lábát egyetlen koszos, kereszténységre és közbiztonságra áhítózó osztrák vagy belga sem! Ha kell, kiszúrom az utca összes autójának kerekét. Fölgyújtom a kormány szemetesét!

5.3. Szeretnák megemlékeztetni legitt Jokics Miklós jól megtermett zombori lakósról, minden idők egyik leglabdazsonglőrebb center beosztású kosárlabdázó foglalkozásújáról, aki – több színesbőrű társa segédletével – olyant hajtott végre múlthetütt, amilyenra az elprofesszinalizálódott sportolás történetében nem volt még példa: két playoff-párharcot is megfordított 1-3-ról (4-3-ra), in concerto a bitangerős Utah Jazz és a nagy bajnokesélyesnek hitt Los Angeles Clippers ellen. (Egyébként régesrég át kelletett volna körösztölni Los Angeles Developersre.)

5.3.1. Ugyanitt (ugyanlegitt) Alekszej Grigorjevics Sztahanov-emlékdíjat (lásd még: Pulitzer-emlékdíj) szeretnák adományozni Tőrös Balázs Nógrád megyei lakósnak, aki nem kímélva önnönmagát és fogyatkozó számú agysejtjeit, hajnalba nyúló közvetítések után reggelente minden playoffnapon fejből, egylevegővel, lendületből nyomott ki teljesen épkézláb elemzés/kommentárokat az aktuális NBA-meccsekről, ami azért amerikai léptékű sportriporteri teljesítmény, itthon én még hasonlót sem láttam. Tőrös mentségére legyen mondva, hogy igazából nem is sportriporter, hanem reklámügynökségi menedzser, ez csak a hobbija. Úgy könnyű.

5.4. Herczeg Márk kollégám – vagy talán mondhatom: barátom – ajánlja figyelmükbe: fingató.

5.5. Magára, Petőfikém, később még visszatérünk!