Mi lesz, ha Orbánt viszik?

Két volt miniszter került rács mögé. Ilyen emberemlékezet óta nem volt – bár igény, az lett volna rá. Repül a nehéz kő, azt is látjuk, merrefelé, csak azt nem, hol áll meg. Mindkét ügy Orbán Viktorhoz vezet. Sőt: minden ügy. Meg lehet-e őt kímélni egyáltalán?

Az egyik eset annyira egyértelmű, hogy maga a Fidesz is hallgat róla. Seszták Miklós a gyanú szerint arra használta a hatalmat, hogy mocskosul meggazdagodjon. Menthetetlennek tűnik, de nincs egyedül ezzel. Akad minden megyében hasonló rablóbáró, vadászkastéllyal, uradalommal, tízmilliárdokkal. Seszták zsírja fogja kikenni nekik a csúszdát. Csak az a kérdés, hogy a konkrét ügyek nyomozásán akadnak fenn előbb, vagy a vagyonvizsgálaton.

A másik bonyolultabb: Hankó Balázs parancsot teljesített, a feláldozható hülyegyerek volt, a drogfutár. A Fidesz kampányához tíz- és százmilliárdok kellettek, és névleg ő diszponált az egyik mézesbödön felett. Mozgástere abban merül ki, hogy magára vállalja a felelősséget, vagy megnevezi a felbujtót. Egyelőre nem acéltökű hőst ismertünk meg a személyében.

És jön a többi bűnügy sorban: a megpatkolt közbeszerzések, a letelepedési kötvények, a Mátrai Erőmű, egészen a nyuszimotorokig. Ötszázmillió forinton túl a vádlott feje felett megjelenik a tizenöt év fegyház setét fellege, és akkor el kell döntenie, magára veszi-e az egészet. Van, amikor ez működik. Például ha az illető acéltökű hős. Vagy ha odakint még erős a maffia, és képes sakkban tartani. Hát ez most nem olyan helyzet.

A jog nem természettudomány, de azért megvan a logikája. Ha egy miniszter vagy nagyvállalkozó arról tesz vallomást, hogy a miniszterelnök utasította, jóváhagyta, előírta a bűncselekmény elkövetését, ott megállni már nem nagyon lehet. Akkor pedig érkezik a fejléces papír, miszerint szíveskedjék megjelenni, apró betű: különben elővezettetjük.

És igazából az egész csak idegtépő formalitás. Ebben az országban mindenki tudja, ki felelős mindenért. Ő hagyta jóvá a legocsmányabb korrupciós ügyeket, ő állíttatta le az ügyészséget és a rendőrséget. Ő találta ki, hogyan lesz milliárdos minden családtagja, beleértve az ütődött öccsét. Oda fog érni a tisztítótűz, mert minden pókfonál oda vezet.

Na és akkor mi lesz?

A vajpuha megoldás az engedelmes bevonulás és a beismerés. Igen, én adtam utasítást. Igen, megloptuk a magyar államot, mert az a biztos, ami nálunk van. Igen, közpénzből kampányoltunk. Igen, feltőkésítettem apámat, hogy az ő nevén legyen a palotám. És így tovább. Ebből letöltendő börtön lesz, legfeljebb enyhíti az őszinte vallomás.

Ez mesebeli és férfias lenne, de nem valószínű. A másik opció a teljes tagadás. Ő nem utasított senkit törvénytelenségre. A többi meg politikai döntés, például hogy a saját veje a legalkalmasabb nemzeti nagytőkésnek. Esetleg ebben-abban picit tévedett. Szorította az idő. Pont nem volt máshol alkalmas kőbánya, csak a papánál. A másik bányában rossz volt a kő. Vagy neki azt mondták, hogy rossz. Ő azt nem tudta, hogy az erőmű ennyit ér. Vagy hogy ennyit se. Nem hőerőgépész, honnan tudta volna? Nem ő szülte az erőművet!

Ennek ellenszere kézenfekvő: a nyilvános tárgyalás. A kínos magyarázkodás, a pofátlan cinizmus hamuvá ég, ha egy ország követi szóról szóra. Mindenki tudja, mi történt. A hithű fideszes is felfogja, hogy a hőse épp orbitálisat hazudik.

A harmadik eset, hogy a politika behúzza a féket. Ahogy eddig. Valahol fent megszületik a döntés, hogy Orbán szabad elvonulást kap. Elvileg az igazságszolgáltatás független, de hát láttuk, hogy meg lehet találni rajta a gyeplőt. Ennek katasztrofális hatása lenne. Ma az elszámoltatás a kormánypárti tábor legfőbb igénye. Minden másról tudnak vitatkozni, de ebben teljes az egyetértés: recipe ferrum. Ha pont a főbűnös ússza meg, az a kisebb halak büntetését is igazságtalanná teszi.

És végül a negyedik: az elbaltázott vád. Már összeszámolni is nehéz, hány nyomozó hatóság dolgozik párhuzamosan. Központi és megyei ügyészségek, rendőrség, NVVH, Európai Ügyészség. A legjobb, ami Orbánnal történhet, ha úgy emelnek ellene vádat, hogy az nincs kellően előkészítve, vagy megúszhatja egy ejnyebejnyével. Ha az első vád mellémegy, akkor a második és harmadik próbálkozás már erőlködésnek hat, és erősíti azt a képzetet, hogy tényleg koncepciós eljárás zajlik, ahol muszáj valamit találni ellene. Nem kizárható, hogy készül ilyen mentőöv valahol: egy szögletre kitolható, véleményes, szétszedhető vádirat.

És mi lesz, ha elviszik? Pár hónapja még nagy ígéretektől volt hangos az ország: százezrek fogják kiszabadítani, népfelkelés lesz és csihipuhi. Azóta megfogyatkozott a sereg. Orbán tehetetlen holtsúlyként nehezedik a megmaradt táborra. Hogy mekkora teher, az a vádiratból fog igazán kiderülni. Seszták Miklós példája megmutatja, hogy van az a bűn, ami nem együttérzést vált ki, hanem csendesen mindenki törli az ismerősei közül. Így lehet megfogni Orbánt is: a saját zsebénél fogva. Ami politika, azt eladhatja kalandozásnak. De amit magának lopott, az az ő bűne marad. Hatvanpusztáért nem lesz forradalom.