Élet és Irodalom,
LXX. évfolyam, 10. szám, 2026. március 6.
SZÉKY JÁNOS
Azt mondja Magyarország e pillanatban teljhatalmú főnöke: „Az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek. Azt akarják, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány legyen és 1000 forintos benzinár. Azért csinálják, hogy megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra.”
Ahhoz, hogy valaki ezt komolyan vegye, minimum a következőket kell elhinni: 1. Az oroszok azért tették használhatatlanná a Barátság kőolajvezeték brodi szivattyúállomását öngyilkos drónokkal január 27-én, hogy az ukránok a magyar választási kampány hivatalos időszakában ne akarják kijavítani, és ezzel 2. üzemanyaghiányt idézzenek elő, nem tudván, hogy Magyarországon a kőolajszakma legalábbis épelméjű, és a tartalékok elegendőek a választásig, 3. miáltal pont 1000 forint lenne egy liter benzin, 4. ami ma csakis azért ilyen olcsó (560 forint, azaz e cikk írásakor, éppen romlásnak indult árfolyamon 1,45 euró), mert makacsul orosz kőolajat hozunk be (ami még nem magyarázza, hogy Lengyelországban, ahol egy milliliter orosz olajat sem importálnak, miért 5,74 złoty, azaz 1,35 euró).
Továbbá, hogy 5. a magyar kormányt csak az üzemanyagárak kikényszerített drasztikus emelésével lehetne megbuktatni, különben amagyaremberek doszt elégedettek lennének a kormány teljesítményével, a gazdaság szárnyal, sőt ahhoz képest is repülőrajtot vett, az állami szolgáltatások parádésak, kegyelmi ügy és Szőlő utca nem létezik, csak az ukránbrüsszeli ellenség gerjeszti a finnyát.
Végül, hogy a térségben Ukrajna folytat imperialista politikát, és csakis Magyarországot célba véve, nem a háborús agresszor Oroszország. A helyzet az, hogy 2022 óta csak Európában a következő országok választásai körül észleltek orosz beavatkozást a hírszerzők, független kutatók vagy kormánytagok: Németország, Lengyelország, a három balti állam, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Románia, Bulgária, Moldova, Georgia. Mondhatni, Magyarország körül van lődözve, de valami varázslatos okból minket Moszkva megkímél, ahogy nálunk orosz kémek sincsenek, kizárólag ukrán kémeket utasítottak ki. Tény, hogy a múlt héten közleményt adott ki a hírszerzés, miszerint idegen hatalmak illegálisan beavatkozhatnak a néhány hét múlva megrendezendő választásokba, ahogyan az utóbbi években „külföldön több helyen is megtörtént”. Elsősorban Oroszország és Kína részéről jöhet fenyegetés, „kihasználva a vitás kérdéseket és a belső ellentéteket”. Csak az a kár, hogy ez a közlemény Dániában jelent meg. Roppant érdekes kérdés, hogy a magyar hírszerzés igazából mivel foglalkozik ezenközben.
Összefoglalva: a közérdekkel szemben álló, vagy másképp nézve nemzetellenes baromságok zárt láncolatáról van szó, és ahhoz, hogy ezt valaki az első ponttól az utolsóig, így egészben bevegye, fanatikusnak vagy agymosottnak kell lennie. Vagy mindkettőnek. És akármilyen sajnálatos, a digitális technika és ezen belül a politikai technológia mai állapota lehetővé teszi, hogy a hatalom birtokosai a lakosság tetemes százalékát büntetlenül fanatizálják és agymosásban részesítsék egy adott cél érdekében. A cél: hogy a kormány ne bukjon meg, vagy ne olyan mértékben bukjon meg, amit kormányzati teljesítménye indokolttá tenne. Főleg egy olyan országban, ahol a hatalom – a csekély politikai képzelőerejű „Brüsszel” orra előtt – mára leuralta a kommunikációs csatornák zömét a szórólapos marketingtől (lásd Nemzeti Petíció) az utcai plakátkihelyezésig, a közszolgálatinak hazudott tévétől a TikTokig. S ahol a szellemi és morális immunrendszert sikerült annyira legyengíteni, mint nálunk.
Ha jobban megnézzük, a kormánypropagandával megdolgozott tömeg a szerkezetét és magatartását tekintve nem más, mint saját tönkretételét helyeslő szekta. Már nem képes belátni, hogy amit művel, önsorsrontás.
Az utóbbi százkilenc évben persze súlyos példák vannak arra, hogy egy kellően ügyes és gátlástalan politikai erő célzott propagandával, embertelen hazugságrendszert felhasználva át tudja venni és megtartani a hatalmat, katasztrofális következményekkel. Nem kellett hozzá internet. De nem muszáj az iskolai történelemkönyvekig elmenni. Nem okozott sem nemzeti, sem globális politikai földrengést, hogy azokban a napokban, amikor kitört az iráni iszlám forradalom, egész pontosan 1978. november 18-án, Guyanában, egy Jonestown nevű, nyomorgó kollektív farmon – ahogyan magukat kellett hirdetniük: „szocialista paradicsomban” – tömeges „forradalmi öngyilkosságot” követett el 909 amerikai állampolgár, köztük 304 kiskorú. Vezetőjük szerint csak így lehetett megelőzni, hogy kegyetlen ellenségeik, a kapitalista elit, a fehér rasszisták, a CIA, az FBI, a hatéves fiát a szektától visszakövetelő Tim Stoen ügyvéd kezére kerüljenek, és egyáltalán, szembesülniük kelljen a törvénnyel. A második világháború és szeptember 11. között ez volt az Egyesült Államok legnagyobb polgári vesztesége erőszakos cselekmény miatt.
A méreggel elkövetett kollektív öngyilkosságot az előző estén megszavazták – igaz, ez már a harmadik szavazás volt, az előző két alkalommal is így döntöttek, de akkor a szektavezető csak próbára tette a tagok hűségét, és noha bejelentette, nem adagolt mérget az italukba.
Nem kellett hozzá más, csak egy narcisztikus és téveszmés zavarban szenvedő (persze nem szenvedett), mindazonáltal ügyes és gátlástalan szélhámos, aki tisztában volt vele, hogyan lehet átveréssel, megfélemlítéssel és ellenségképzéssel hatalmába keríteni az arra fogékony embereket. Jim Jones tiszteletes a Nép Temploma nevű gyülekezetével a Krisztus Tanítványai felekezethez csatlakozott, ámde a vallás – amivel tökéletesen megfért nála a marxista–leninista ideológia – csak eszköz volt ahhoz, hogy az erkölcs látszatát keltse. Valójában élvezte a teljhatalmat az átvert és félelemben tartott emberek fölött, miközben méretes vagyont halmozott fel. (A tömeges öngyilkossággal egy időben futárai útján a Szovjetunió Kommunista Pártjára hagyott többkoffernyi készpénzt és azt a tízmillió dollárt, ami európai, kaliforniai és guyanai bankszámláin volt. Erről a mozzanatról kevés szó esett a Varsói Szerződés médiájában.)
Jó néhány film szól a jonestowni mészárlásról, a Netflixnél éppen dolgoznak egy háromrészes dokumentumsorozaton. Nekem az a tanulság: kár bízni abban, hogy az agymosás és a fanatizálás hatása korlátozott és múlékony. Nincs határ, a szabadság magyar hívei se bízzanak benne.