Söprés

Az nekem nagyon tetszik, hogy a ferencesek elhatárolták magukat egyik rendtársuktól, bizonyos Faddy Othmártól, aki a kisgazdák hét végi nagygyűlésén azt találta mondani az evangélium hirdetése közben, hogy senkit se fognak fölakasztani, de még megverni sem, mindössze az idegeneket fogják kisöpörni.

Az elhatárolódás megtörtént, fölösleges ezen tovább csámcsogni, Othmár atya ráadásul nyolcvanhat éves, és mi is lehetünk még nyolcvanhat évesek, apáinkon látni, milyen tud az lenni.

Hanem ez a söprés mégiscsak a kisgazdák programadó gyűlésén hangzott el, annak pedig a fele se tréfa. Ott minden mondat, de még közbekiáltás is egy minden részletében kidolgozott, alaposan átgondolt, ellentmondásoktól mentes rendszer eleme, s ez a rendszer most már dokumentum formájában gyakorlati válaszokat is ad az országépítés kérdéseire.

Így arra is, hogy most akkor mi legyen az idegenekkel.

Azt olvasni ugyanis ebben a dokumentumban, hogy a kisgazdák Ázsia-programjának részeként Csepelen és az Óbudai-szigeten kínai városrészt, továbbá arab centrumot és ehhez hasonló idegenforgalmi látványosságokat kell kiépíteni.

Ez eléggé megnyugtató. Az efféle látványosságokat mindig is kedvelte a lakosság (Csepeltől Óbudáig már most merő izgalom a város), és ami a lényeg, semmilyen téren nem lesz akasztás, de még botozás sem. Az egyetlen kritikus pontja a nagy ívű programnak az, hogyha valakit ki akarunk seprűzni az ország nevében, akkor miért építünk neki előtte vigalmi negyedet.

Az ellentmondást feloldandó az egyetlen megoldásnak az látszik, ha mindjárt egy közös kínai -arab negyedet hoznak létre, lehetőleg a Belgrád rakparton, és akkor ki-ki a maga portája előtt söpörhet.

A kisgazdák is jóllaknának, és az ország is megmaradna.

Megyesi Gusztáv