Állami futballbajnokság

Nyaranta többször járok a székesfehérvári Auchan áruházban, ilyenkor általában elmegyek a Puskás Akadémia nevű futballklub relikviákat árusító standja előtt. Van itt minden, mint a búcsúban, sálak, sapkák, fotó Puskás Öcsiről, de leginkább az a teljes érdektelenség ragad magával, ami ezt a standot körbeöleli. Az asztal mögött fiatal lány bökdösi a telefonját, de olyan is van, hogy senki sem őrzi, ott lógnak a pólók, a dedikált labdák, a prospektusok, és persze az üres szék.  Egy kicsiny csapat az NB I.-ben. Olyan falu csapata, amelynek összlakossága 2018-as adatok szerint 1851. Felcsút az aktuális miniszterelnök faluja, ezért aztán minden az ő észjárását és világfelfogását követi: így lett minden torz és aránytalan. Kisvasút megy a Váli-medencén keresztül, mégpedig a Mozdony utca 1. szám elől. Van kis tó: 250 milliós uniós támogatásból építették meg, amelybe aztán mesterséges szigetet is álmodtak, akik álmodták, és ha már sziget, híd is kellett, amin be lehet jutni. A turisták hattyút formázó hídon sétálhatnak át a víz felett. A madarat formázó hídszerkezetben egy kicsiny, néhány méter magas kilátóból a kisvasút állomására lehet látni.

A tó partján épül még egy üvegfalú étterem is, amely szintén kapott kilátóteraszt. A beruházásra az állam adott pénzt, összesen másfél milliárd forintot. Nyilván kihasználatlan az egész, különösen a kisvasút: jó szívvel tudom javasolni mindenkinek, egyszer nézzen rá Hadházy Ákos parlamenti képviselő Facebook-oldalára, mert nem több mint fél óra alatt képet kaphat arról, ahogy szokták mondani, mi folyik itt, ebben az országban. Viszonylag normálisan karbantartott kis pályaudvar, de a főépület előtt egy meglehetősen elhanyagolt vasúti kocsi, lepattogzott festékkel. Már rohad is szét a felcsúti szuperexpressz. „Tényleg nagy lehet a baj, ha az ország főfőfalujában a kisvonat vagonja lepukkantabb a MÁV járműveinél is” – írta Facebook-bejegyzésében a független országgyűlési képviselő, aki a Híradóban elmondta, hogy a főszezonban járt a váli-völgyi kisvasútnál, amely, mint az közismert, a miniszterelnök szülőfaluját, Felcsútot köti össze az alcsúti arborétummal. Hadházy posztja szerint a felcsúti vasútállomáson tavaly már bezárt a kávézó és a mosdó is, a WC-vel együtt. Különösebb igény nem lett volna egyikre sem, mert az utasok száma fogyóban van. Miként a képviselő írja, ez a helyszín eddig is a „tök fölöslegesen elcseszett EU-s pénzek jelképe volt, és most már kezd a fenntarthatatlan fejlesztések lepusztulásának is a jelképe lenni”.

Most azonban ennél is sötétebb fellegek közelítenek a felcsúti horizonton. Az Mfor.hu kiváló cikket közölt, a szerző Székely Sarolta, az írás címe: Meglepő számok: brutális vesztesége lett a felcsúti fociklubnak. Röviden arról szól, hogy váratlan tartalmú éves beszámolót tett közzé az NB I.-es focicsapat mögött álló Puskás Futball Kft. a 2022-es év gazdálkodásáról. „Az elmúlt években a mezőny egyik legnagyobb költségvetéséből működő cégnél ugyanis óriási fordulat következett be – közli a cikk –: nyolc év után újra veszteséget kellett elkönyvelnie a kft.-nek, melynek okai nem igazán derülnek ki az egyébként meglehetősen sajátos kiegészítő mellékletből sem.” A Puskás Futball Kft. 2022-t több mint 1,5 milliárdos veszteséggel zárta az előző évi 536 millió forintos nyereséget követően.

Ezek a számok első olvasatra is pontosan olyan abszurdok és döbbenetesek, mint a kisvasút meg kapcsolódó részei. Emlékeztetőül: a Felcsúti Puskás Futballklub eredetileg a Videoton nevű futballklub utánpótlásbázisa lett volna, amelyik ontja majd a hazai tehetségeket, különösen a székesfehérvári csapatnak. Ez nem így lett, időközben a felcsúti csapat felkerült az első osztályba. Nem ontotta a tehetségeket még akkor sem, ha egy-egy korosztályos tehetséget értékesítettek külföldre, a játékosmozgás pont a fordítottja volt. A felcsúti klub eleinte benyelte a Videoton kikopott és pocakosodó, egykor szebb időket megélt játékosait, majd a klubvezetés figyelme külföld felé fordult. Ez olyannyira intenzívre sikerült, hogy ma elvétve játszik magyar futballista a csapatban, igazi felvevőpiaca a közepes tehetségű kelet-európai meg afrikai játékosoknak. A legutóbbi kezdőcsapatban összesen két magyar játszott. Az eredménybeszámolóból világosan látszik, hogy a tetemes veszteség hátterében a bevételek brutális csökkenése áll. Értékesítésből származó bevételként ugyanis az írás szerint 2,89 milliárdot könyveltek el a korábbi 4,8 milliárd után, az egyéb bevételek ugyanakkor emelkedtek.

Hogy minek köszönhető ez a visszaesés, arra a cikk szerzője nem találja a magyarázatot, nem is találhatja, mert „nem világít rá a kiegészítő melléklet. Bár ennek része lenne egyebek mellett a bevételek részletezése is, azt nemes egyszerűséggel évről évre kihagyják a dokumentum készítői.”

Ez a kérdés, mármint a bevételek részletezése ennek a klubnak örök problémája. A klub egy tízszeresére fújt luftballon, amelyik bármikor szétdurranhat, és valószínűleg szét is durran, amint a kormányfő leveszi róla áldásos kezét, vagy akár csak a tekintetét. Az átlagos meccsenkénti nézőszám 1285, ami csakis azért ezer feletti, mert az idelátogató fővárosi klubok hozzák a szurkolóikat, de van olyan meccs, ahol 6-700 néző verődik össze. Ehhez képest szédelgően magas bevételeket könyvelnek el. Ide­strigulázzák a szponzori, reklámbevételeket, a jegyek és bérletek eladásából befolyó pénzeket, a kereskedelmi bevételeket is. Ezek aránya nem ismert, de nem kétséges, hogy a vállalkozói támogatások valamilyen kapcsolatban vannak a pályázatokon nyertes cégekkel. Hogy a játékosok jövedelme mennyi, az üzleti titok. Ez nyilván abszurditás abban a futballvilágban, amelyikben nyilvános, hogy mennyit keres Messi meg Ronaldo, de üzleti titok, mennyi mondjuk a felcsúti középhátvéd fizetése. Igazán abszurddá teszi, hogy az előbbiek munkáltatója többnyire saját bevételeiből működteti a klubját, a felcsúti futball költségvetéséről mindez aligha volna elmondható, minden homályos, erről jogerős bírói ítélet ellenére sem adnak számot a klub vezetői. Normális esetben a falu csapatának a megyei bajnokság első osztályában, jó esetben az NB III.-ban volna a helye, és ha ez az eszement állapot megszűnik, nyilván oda is jut majd.

Az átlagbér 20 százalékkal nőtt, a dolgozók átlagosan bruttó 2,4 millió forintot kerestek tavaly. Ebben benne van a focistáktól a takarítókig mindenki. A KSH szerint tavaly bruttó 516 ezer forint volt az átlagkereset az országban.

Nem akar senki a felcsúti zsebekben turkálni, de ezek a számok egyértelmű adalékok, miféle emberek vezetik az országot, és miken jár az agyuk. Az erdő nélküli lombkoronasétányon, a kisvasúton meg a buszmegállóra épített magaslesen. Hogyan lehet egy kis klubnak többmilliárdos költségvetése, és miként lehet, hogy néhány év alatt több mint százmilliárdos támogatást kapott? A kormányfő egyszer erre a kérdésre úgy válaszolt: úgy látszik, a vállalkozók jó befektetésnek tartják a klub támogatását. Vagyis még hülyének is nézi kedves mindnyájunkat.