Áttekintették

A világ nyilvánvalóan abnormális, hiszen van, akinek a Hurun listája szerinti vagyona átlépte a négyszázmilliárd dolláros határt, míg Etiópiában, Bangladesben meg a világ további sok országában naponta negyven deka rizs sem jut fejenként. Ezen hosszan lehet szörnyülködni, ám túl sokáig nem érdemes verni az asztalt, ilyen a világ. Lehet, hogy a vesztébe rohan. Az is lehet, hogy nem: de fix, hogy igazságtalan.

A Népszava egy, a 24.hu-n közölt cikk adatait is felhasználva néhány napja megjelentetett egy írást, amelyben beszámol Nagy Márton korábbi útjainak szállodai költségeiről, ebből szemezgetek. A volt miniszter szereti a luxust, írja a lap: egy dél-koreai üdülősziget egyik legelőkelőbb hoteljében is megszállt, bár azt nem tudni, milyen céllal járhatott ott. Delegációjával egy tengerparti luxushotelben lakott a távol-keleti ország egyik legnépszerűbb üdülőszigetén – tudta meg a 24.hu a Tisza-kormány által visszaállított pénzügyi tárcától, amely a portál közadatigénylésére kiadta a volt nemzetgazdasági miniszter 2023 és 2026 közötti külföldi kiküldetéseinek részleteit. A magyarok a sziget egyik legelőkelőbb, 110 méter hosszú, feszített víztükrű medencével felszerelt, tengerparti, ötcsillagos dizájnhoteljében szálltak meg. Öt napra 1,2–1,3 millió forintért foglaltak szállást az út alatt a szöuli Four Seasonsbe és a Parnas Hotelbe, ami 240-270 ezres éjszakánkénti szobaárat jelent. Én egy retró ember vagyok, sok mindent nem értek a mai világból, többek között azt sem, miért annyira jó olyan ágyban aludni, ami éjszakánként 240-270 ezer forintba kerül. Másként ropognak a csontok, amikor kinyújtózik az ember? És ha már ágynak dől a jól végzett munka örömével Nagy Márton, mit érez másként, ha esetleg nem luxuskategóriás, csak első osztályú szobában hajtja álomra megfáradt fejét? Rosszabbul alszik? A cikk kiemeli, a Csedzsu-szigetet a Koreai-félszigeten csak Hawaii­ként emlegetik, ez az ország kedvenc üdülőhelye, népszerűsége pedig annak is köszönhető, hogy Szöultól repülővel alig egy óra alatt elérhető. Nagy Márton és hétfős delegációja 2024. június 12. és 17. között járt a szigeten. Azt nem tudni, hány napot töltött Csedzsun, ugyanis az út során meglátogatta Szöult is, a megkapott dokumentumban pedig csak az egyes utak összesített költségadatai elérhetők. De, mint említettem, a dokumentumokból az sem derül ki, mit keresett a szigeten, az utazás céljaként igen homályosan „stratégiai partneri egyeztetés” van feltüntetve. Ebbe minden belefér. A szocializmusban, amikor két pártdelegáció találkozott mondjuk a festői Szocsiban, a másnapi hírek arról számoltak be, hogy a delegációk megbeszélték a nemzetközi ügyeket, és aktuális kérdéseket tekintettek át. Ezt hívják ma partneri egyeztetésnek. Csak akkoriban Szocsi volt a csúcs, ma Csedzsu. Közös továbbá, hogy mindkét út állami pénzt emésztett, és nem az az érdekes, hogy Nagy Mártonnak meg a delegáció összes tagjának mennyi volt a napidíja – kit érdekel –, hanem hogy nincs józan mértéktartás, és hát az utazása haszna is kérdéses.

Annak idején Demis Roussos nyilatkozott többször is arról, hogy mindene a keleti kényelem. Sokszor olyan koncerteket vállalt, ahol tejbe-vajba förösztötték, és ezért, ha kellett, ő maga is fizetett. Csak hát Demis Roussos világhírű görög énekes a hetvenes évek egyik legnagyobb popikonja volt. Dalait több nyelven énekelte, napjainkig világszerte több mint hatvanmillió albumát adták el. Ha szabad úgy fogalmazni, Roussos kitermelte a kényelem árát, a magyar nemzetgazdasági miniszter pedig nem. De például David Beckham is szerette a kényelmet, igaz, ő lett az Egyesült Királyság első milliárdos sportolója.

Nálunk a közpénzen vásárolt kényelem meg a külföldi út ma is az álmok netovábbja, a fényes politikai jövő. Torgyán József 2001 januárjában Dél-Amerikában járt. Azt fejtegette, hogy Chilével gyümölcsöző kapcsolatokat kellene kiépíteni, és magyar cseresznyével látnánk el a dél-amerikai országot. Nem mellékesen Chile déli féltekés fekvése miatt a világ egyik legnagyobb cseresznyeexportőre. Később valóban megjelent a chilei cseresznye a magyar piacon is, de fordítva: nem Magyarországról exportálták Chilébe, hanem Chiléből importálták Magyarországra. És akkor még hol volt a csádi katonai misszió.