Szakértők

Nézem a Hír TV Sajtóklub című műsorát. Nem sokkal a kormányalakítás után ültek össze a jobboldali szaktársak, megfejtendő, hogyan is esett ez a méretes választási zakó. Nem értik az egészet, ennek többször is hangot adnak. Vagy talán értik, de mégis egyszerűbb, ha nem, ez esetben ugyanis válasz sem kell semmire. Voltaképp nem beszélgetnek, hanem fuldokolnak, annyira mondják: „Baszki – magyarázza az egyik szakértő –, hát ezt a fejet, ha megnézitek! Ez a torz arc, hogy ott valami más dolgozik agy helyett hátul neki, nem? Tehát az biztos, hogy érzelmei nincsenek ennek a figurának. Jár a szeme és gondolkodik, és ugye, mivel nem a választói előtt van egy hordó tetején, hanem a parlamentben ül, és vele szemben olyan emberek ülnek – igaz, csak kevesen –, akik azért letettek nagyon-nagyon sok mindent az asztalra az elmúlt harminc évben, ő valójában fél és irtózatosan zavarban van.”

A kormányfői beszédről van szó, mégpedig az első parlamenti megnyilatkozások valamelyikéről. Őszintén szólva nem tudom, mikor látta félni Magyar Pétert, mikor látta, hogy zavarban van, inkább talán az volt a föltűnő, hogy szokatlanul nagy hévvel rontott az immár ellenzékbe zsugorodott Fidesz- és kereszténydemokrata képviselőknek. És főként mitől lenne zavarban, hacsak nem attól, hogy ekkora kormánypárti vereségre talán ő maga sem számított? És azt sem tudni pontosan, kikre gondolt, amikor a fönti szakértő fölemlítette, hogy Magyarral szemben mégiscsak olyan emberek ültek, „akik azért letettek nagyon-nagyon sok mindent az asztalra az elmúlt harminc évben”. Ez bizonyára igaz, de az utóbbi időben inkább az derült ki, hogy nagyon-nagyon sok mindent el is vettek az asztalról, talán többet is, mint amennyi megillette őket. Nem mindenki, mert mamlaszok a legkorruptabb társaságban is vannak – ők ráadásul ártatlan arcukkal ideig-óráig még fedezik is a többiek disznóságait. Mint például Balla György, aki az Orbán-kormány idején arról volt ismert, hogy a korábbi miniszterelnök vicceskedő felszólalásai után a legjobban tudott nevetni. (Tapsban Semjén volt a legjobb.) Most méltatlankodva sietett a frakciótársak segítségére: „Ha bűnökről beszél bizonyíték nélkül, az azt gondolom, tiszteletlenség. Ön ezt nem teheti meg, mert már nem egyszerű Facebook-kommentelő, ön ennek az országnak a miniszterelnöke – mondta. – Arra tett esküt, hogy a törvényeket megtartja és megtartatja. Ha bűncselekmény jutott a tudomására, már régen feljelentést kellett volna tennie, vagy megszegte az esküjét” – folytatta Balla, mint aki nem tudott róla, hogy ilyen eljárások már régen megindultak, és továbbiak vannak kilátásban.

Az említett tévéműsor egy másik főszerkesztője azt fejtegette, hogy a Tisza-kormány nem tudja majd egyszerre megtartani az Orbán-kormány vívmányait és kiszolgálni Brüsszelt meg a bankárvilágot, itt őszre tragédia lesz, mert a társadalom egy része ráeszmél, hogy kikre szavazott. A harmadik szakértő két évet sem ad arra, hogy megérezzék az emberek, itt más lesz a helyzet, mint volt.

Arról a szakértői társaság nem ejtett szót, hogy áprilisra a költségvetési hiány az éves törvényi cél 91 százalékán állt, és a távozó kormány saját számításai is azt jelezték, ez az utótervezettnél is jóval magasabb lesz. (Baszki.)

Aztán az elemzők rátértek a munkaerőhelyzetre.  Meglátásuk szerint az új kormány azért akarja elküldeni a kelet-ázsiai vendégmunkásokat, mert azokat az ipari létesítményeket, amelyeket idetelepítettek, el akarják csábítani Németországba. A legszakértőbb szakértő szerint nem is összeszerelő üzemekről van szó, hanem gyárakról és robotsorokról, amelyek kezeléséhez magas szintű képzettség kell. (NB. nyilván ezért hoztak oda kelet-ázsiai vendégmunkásokat dolgozni bagóért. Amúgy a magasan kvalifikált szakemberek emeletes priccseken alszanak, a bérük pedig olyan alacsony, hogy a robotsorok üzemeltetői egy Kuala Lumpur-i toborzáskor vérszemet kapnak.) Ehhez kapcsolódva a negyedik szaktárs arról beszélt, hogy a vendégmunkások elzavarása a budapestieknek fog a legjobban fájni, mert nem lesz, aki kivigye „a pizzát a kiscsávóknak”.

Vagyis van itt minden, egy zavarban lévő miniszterelnök, vele szemben az elmúlt négy ciklusban remek munkát végző képviselők, akik több megbecsülést érdemelnének. Hiszen kiváló pályára helyezték a magyar gazdaságot, rendbe tették az egészségügyet, az oktatást, közlekedést, és: nem volt korrupció! Átlátható, hazudozás nélküli kormányzás folyt, siker siker hátán. Baszki.