Élet és Irodalom,
LXIX. évfolyam, 45. szám, 2025. november 7.
KOVÁCS ZOLTÁN
Botrány, ami a Szőlő utcában történt – fakadt ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a parlament Igazságügyi Bizottságának meghallgatásán ellenzéki politikusok kérdésére. Szerinte Juhász Péter Pál egy „infernális figura”, és „az, hogy prostituáltakat futtatnak bármilyen intézményben, és ez az ember ott lehet több mint egy évtizede, ez egy vérlázító botrány”. Nem mennék bele bővebben, saját Kossuth-díjasuk ennek pont az ellenkezőjét mondta: a prostitúcióval mindenki jól járt. (A díjátadás idején a zenész mint magukhoz ölelt polgártárs jó ötletnek látszott. Pataki, Fásy, Győzike szintén zenész, jól mutatnak majd a fölvonulás élképén.) Semjén a bizottsági ülés után igen heves volt, de aztán önmagára térve lehiggadt, és elmondta, milyen jó, hogy ő van. Az RTL riporterének kifejtette, nyugodt szívvel állíthatja, „az elmúlt hónapokban többet tett a gyermekek védelméért, mint három ellenzéki képviselő, Dobrev Klára, Arató András és Kálmán Olga. Ez persze így nem korrekt, hiszen ő alakító helyzetben van, a három ellenzéki képviselő nem, akiknek egyébként a tizenöt éves Fidesz–KDNP-kormányzás idején alighanem egyetlen javaslatát sem hallgatták meg, legutóbb a témába vágó, gyermekvédelemről szóló rendkívüli parlamenti vitanapot ellenezte Semjén, mondván, a Szőlő utcai botrány kivizsgálása rendőrségi ügy. A Szőlő utca meg a kapcsolódó részek, a sajnálatos bicskei gyerekmolesztálásokkal, a szintén sajnálatos, de profi módon elkent Kaleta-féle gyerekpornográfiával persze régen túlnőtt már a rendőrségi fokozaton, és sokkal inkább politikai ügy, de így, választások előtt néhány hónappal kockázatos lenne ilyenbe kormányzatilag belevágni.
Semjén a bizottság előtt megismételte korábbi állítását, miszerint az ügy kirobbanása előtt se a Szőlő utcai gyermekotthonról, se Juhász Péter Pálról nem volt semmilyen ismerete, az otthonban soha nem járt. A bizottsági ülésen felvetődött, hogy Semjén korábban a parlamentben emlékezetesen szenvedélyes felszólalásában azt mondta: tíz éve zajlik a nyomozás a Szőlő utcai ügyben, miközben később kormányzati szereplők, köztük Gulyás Gergely, úgy nyilatkoztak, hogy nem zajlik tíz éve nyomozás. Semjén aztán helyesbített: ő Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakértő nyilatkozatát olvasta, abból származott a tíz éve tartó nyomozásról szóló információja. Vagyis a tíz év igaz: Kuslits Gábor már tíz éve, 2015-ben bejelentést tett a rendőrségnek, amikor a gyermekvédelmi gyámok elkezdték hozni a híreket arról, hogy a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója, Juhász Péter Pál fiatal lányokat és fiúkat szállítmányoz a Zirzen Janka Gyermekotthonból prostitúciós célból.
Kuslits korábban az RTL Klub Házon kívül című műsorában is elmondta, a rendőrségi bejelentést követően vele és a részletekről beszámoló gyámokkal titoktartási szerződést írattak alá, majd biztosították őket arról, hogy tudnak Juhász tevékenységéről. Fedett nyomozást folytatnak az ügyben, így tájékoztatták. (Később Kuslitsot jelentették föl feljelentés elmulasztása miatt.)
Nehogy félreértés essék: az ügyben nem szégyelli magát senki. Semjén épp hogy büszke: az ő javaslatára emelték a gyermekek napi ellátási költségét ezerötszáz forintról négyezerre. (Egyedül neki jutott eszébe, hogy ezerötszáz az kevés?)
A Nemzeti Banknál sincs semmi szégyellnivaló. Aki leginkább szégyellhetné, annak erre momentán egy perce sincs, az irháját menti.
A jegybank felügyelőbizottsága már 2014-ben jelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy a jegybanki alapítványoknak biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal, de legalábbis aggályos – mondta a Népszavának Róna Péter, aki akkoriban a bizottság tagja volt. „A határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, tehát az is, akit az akkor Varga Mihály vezette tárca vagy épp a Fidesz jelölt a testületbe, sőt elküldték azt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is.” Válaszul az MNB közleményt adott ki: feljelentette Róna Pétert a jegybank hitelességét, törvényes működését és az iránta megnyilvánuló közbizalmat súlyosan sértő kijelentései miatt. Ez volt 2014-ben. Nemrég az új kuratóriumi vezetés egyik első megállapítása önmagában is elborzasztó képet fest: a Pallas Athéné Alapítványt kezelő Optima Zrt. és az az alá tartozó céghálózat pillanatnyilag nem rendelkezik elegendő vagyonnal még ahhoz sem, hogy működésének átfogó vizsgálatát finanszírozza. Az Index információi szerint a szervezet gyakorlatilag pénz nélkül próbálna rendet tenni egy több száz milliárdos vagyont megmozgató, rendkívül bonyolult struktúrában. A vagyonmentéshez és a feltételezett bűncselekmények kivizsgálásához elengedhetetlen a számos szakértő – jogászok, könyvvizsgálók, pénzügyi elemzők – összehangolt munkája. Egyelőre erre sincs pénz, még erre is állami forrást kellett nyújtani.