Élet és Irodalom,

LXVIII. évfolyam, 50. szám, 2024. december 13.

KOVÁCS ZOLTÁN

A hét elején arról szólt a kormányközeli média, hogy Orbán Viktor tárgyalt Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. „Egy hosszú, háromórás beszélgetésen vagyunk túl – tájékoztatott Szijjártó Péter külügyminiszter –, melyen Donald Trump, Mike Waltz és Elon Musk vettek részt [ahogy látom a fotókon, Musk nyakában hozta a kisfiát is a kimerítő tárgyalásra]. Gratuláltunk természetesen a megválasztott elnöknek, hiszen ez volt az első személyes találkozás a miniszterelnök úr és az elnök úr között a választás óta.”

Vagyis kiderült, hogy nem tárgyalásról, hanem beszélgetésről volt szó, de – mondta Szijjártó – „a miniszterelnök úr és a megválasztott elnök folyamatosan kapcsolatban voltak akkor is, amikor Donald Trump nem volt elnök, a választási kampány alatt is, és azóta is beszéltek egymással már többször telefonon”.

„Majd ha hivatalba lép, akkor lesznek tárgyalások, most inkább csak megbeszélés volt” – felelte a miniszterelnök az RTL riporterének, aki egy eseményről történő távozásakor tudott pár kérdést feltenni Orbánnak. Így hangzott: 

– Miről folytak ezek a megbeszélések? – Gratuláltunk egymásnak. Leginkább én neki. – Szó volt a békéről? Közelebb kerültek ahhoz, hogy… – Ha ma két ember, két férfi leül Európában, vagy akár Amerikában beszélgetni, akkor aligha kerülheti el, hogy a békéről meg a háborúról is szót váltsanak.

Aligha. (Közbevetőleg: két nő is beszélhet a békéről meg a háborúról.) A gyors interjú végén Orbán elmondta, hogy a szigorú amerikai jogi szabályok miatt Donald Trump még nem tárgyalhat az ukrajnai békéről, beszélgetni azonban szabad. Reményét fejezte ki, hogy amikor január 20-án hivatalba lép az új amerikai elnök, „hamar megtapasztaljuk a jótékony hatását”. Jegyezzük meg, a nem amerikai szabályok is szigorúak, így aztán a még hivatalba nem lépett elnök sehol a világon nem tárgyalhat országa nevében, sem háborúról, sem békéről, sem semmiről. Kétségtelen viszont, hogy beszélgetni szabad. A kormányközeli média azonban némiképp másként volt tájékoztatva. Havasi Bertalan sajtófőnök a következőket mondta az MTI-nek: „Hétfő délután a floridai Mar-a-Lagóban Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalást folytatott Donald Trumppal, Elon Muskkal és Michael Waltzcal. A megbeszéléseken részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jászai Gellért, a 4iG elnöke is.”

Kicsit összezavarhatták a szaktársak fejét, mert Orbán Viktor is mást írt közösségi oldalán: „Egy délután Mar-a-Lago-ban Donald Trumppal és Elon Muskkal” – írta magyar idő szerint hétfő éjszaka 11 óra előtt pár perccel. A magyar kormányfő bejegyzéséhez a két elnök kézfogással kezdődő találkozójának fotóját mellékelte, melyhez azt írta: „Amerika, a jövő elkezdődött.”

Kerüljük a kicsinyességet, mindenki tisztában van azzal, hogy a kormányfő minden vágya egy kiadós találkozás az amerikai elnökkel. Mi lehet más azok után, hogy igen hosszúra nyúlt kormányfői ideje alatt ötször vagy hatszor találkozott valamelyikükkel, eléggé estlegesen. Ezzel szemben a lényegesen rövidebbre szabott kormányfői ideje alatt Antall József kétszer, Horn Gyula is kétszer, Gyurcsány Ferenc, de még Medgyessy Péter, sőt Bajnai Gordon is találkozott valamelyikükkel. Orbánnak ebből kevesebb jutott.

2015 szeptemberében például találkozott végre Barack Obamával. Az amerikai elnök és felesége az ENSZ Közgyűlésen állt össze egy közös fotó erejéig a New York Palace Hotelben. „Ez nem egy szó szerinti találkozás volt az amerikai elnökkel, nem is lehet úgy kommunikálni – mondta annak idején Görög Ibolya protokollszakértő. – A közgyűléshez hasonló eseményen az elnök szakmányban, percenként fogadja a különböző államok vezetőit. Egy kézfogás történik, beállnak a kép kedvéért, és jön a következő ember.” Vagy 2016 áprilisában, amikor egy gálavacsorán mint a magyar delegáció vezetőjét fogadta Obama Orbánt. Bidennel nem találkozott. 

Trumppal nyilván többször találkozik majd, már eddig is konzultáltak, ahogy a magyar külügyminiszter erről az ATV munkatársát tájékoztatta. Hogy ezek során miről tárgyaltak, nem tudni. A riporter azt is megkérdezte, ott lesz-e Orbán Washingtonban január 20-án Trump beiktatási ünnepségén. Ideírom betűhíven a választ: „Ha ennek a Donald Trumppal folytatott beszélgetésnek a tanulságaira kí­ván­csiak, akkor azt tudom önöknek mondani, hogy a magyar–amerikai politikai kapcsolatrendszer aranykor előtt áll.” 

Ezt a semmitmondó, üres halandzsát egészen január 20-ig lehet mondani, aztán eljön az igazság pillanata, a sokat emlegetett konnektivitás meg az elképzelt úgynevezett semleges gazdaság ügyében. Mi lesz az orosz bratyizással meg a töméntelen mennyiségű, kínai autókhoz legyártott akkumulátorral, az épülő gyárakkal, amikor az Egyesült Államok érvényesíteni kezdi saját érdekeit? Nincs remény rá, mégis, talán egyszer nem a haszonelvű kuncsorgást – nevezzük konnektivitásnak akár – kellene választani, hanem értékek mellett kiállni. Ahogy vagy negyven éve még Orbán is gondolta.