Majd akkor

Ennek a kormányzatnak a lelke a korrupció, a szíve helyén egy nagy pénzesbuksza van, a törvényesen védett fővállalkozói réteg vezetői pedig pályázati rágcsálók. Ha több napig nem jutnak pályázati pénzhez, foguk túlnő, és kimúlnak. Most pedig tényleg nagy a baj, mert a kiosztható pénzek mennyisége jelentősen csökkenhet. Az Európai Bizottság 7,5 milliárd euró, vagyis háromezermilliárd forint felfüggesztését javasolja majd.

A kormány augusztus végén elküldte a jogállami mechanizmussal kapcsolatos válaszlevelét az Európai Bizottságnak. Mint a hivatalos magyar kormányzati közlemények akkoriban megállapították: a kabinet átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát eloszlassa. Ezt Navracsics Tibor jelentette ki, és hozzátette, technikai szinten jól állunk, ugyanis nagyon közel van egymáshoz az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja.

Vagy nem.

Három hónappal később, november végén, most kedden Navracsics Tibor sajnálkozva erősítette meg a napi.hu-nak, hogy a nyári bizakodó magyar kormányzati prognózissal szemben az Európai Bizottság a támogatás felfüggesztését javasolja majd: 7,5 milliárd euró uniós pénztől esik el idén az ország, miután többek között nem sikerült megfelelnie a korrupcióellenes elvárásoknak sem. Navracsics emellett arról is beszélt, hogy a kormány abban bízik, jövőre az összes befagyasztott uniós forrás rendelkezésre áll majd.

Bizakodni persze lehet, és kell is, más kérdés, hogy az összes létező idevágó statisztika szerint mára Magyarország Európa egyik legkorruptabb országa lett. A Transparency International idén 27. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amelyből kiderül, hogy hazánk rossz korrupciós helyzete tavaly sem javult. Magyarország az unióban továbbra is a legkorruptabb országok közé tartozik, globális szinten pedig Ghánával és Szenegállal értünk el azonos helyezést.

Hogy a magyar csomagot miként értékeli majd a Bizottság, az valóban komoly próbatétele lesz a kormánynak, de legalább annyira az uniós szervezetnek. A kormányzati megközelítés eleve rossz: Navracsics nem a hazai jogállamiság züllött állapotának helyreállításáról beszél, hanem arról, hogy a magyar kormány kísérletet tesz az Európai Bizottság valamennyi aggályának eloszlatására. Mintha nem lenne korrupció, csak uniós aggály. Navracsics ennek nevezi azt, ami a világ szeme láttára zajlik: a demokratikus intézményrendszer módszeres felszámolását, de mondhatni azt is, hogy az ország elrablását. Minthogy ennek a folyamatnak a megállításáról szó sincsen, nyilván az aggályok eloszlatása sem történhet meg, Magyarország marad politikai útonállók és kegyenceik által kiépített antidemokratikus vazallusi struktúra. Ez ügyben a kormány sokszor kapott már kritikát, de miután az illetékes magyar fülek süketek, a szemek meg vakok voltak, elege lett ebből az uniós parlamentnek, Bizottságnak és alighanem a nyugat-európai polgárnak, nevezetesen abból, hogy egy kelet-európai akarnok, aki többek között az ő pénzükből erősödik, diktálna hovatovább azoknak is, akiktől a pénzt kapja. Többnyire nemzeti érdekeket hangsúlyozva, olykor Putyin és Oroszország érdekeit támogatva. Ma már nehezen állapítható meg, hogy a vétóval történő fenyegetése mikor szolgál magyar érdeket, és mikor tolja vele Putyin szekerét. Az unió számára túl nagy luxus, hogy még évekig lekösse erejét és figyelmét a magyar kormány folyamatos zsarolása, amit kizárólag vétójoga biztosít, miniszterelnöke pedig vitás helyzetekben nem tesz egyebet, mint hogy gyáván maga elé tolja a saját kifosztását amúgy zokszó nélkül viselő, sőt igazi virtusként megélő magyar népet. Az intézkedési csomag közvetve tehát arról szólt volna, hogy a közélet némely kérdésében ígéretet teszünk a normális és jogszerű kormányzásra. Nagy kihívás, lehet attól tartani, hogy az Orbán-kormány számára megugorhatatlan szint.

Most sem sikerült, abban kellene bízni, hogy majd tavasszal. Majd kicsit később. Majd ha decemberben sikerül aláírni a partnerségi megállapodást, és majd ha a Tanács elfogadja a helyreállítási tervet, majd akkor. Majd akkor, majd akkor, majd akkor.

Na de mit akkor?

Ezt a kormány által módszeresen kialakított korrupciós gyakorlatot és struktúrát nem lehet egyik napról a másikra, sebtében összetákolt, törvényi formába igazított ígéretcsomagban rendezni.

Helyszíni tudósítások szerint Orbán a kassai V4-csúcson csak elsétált, amikor a befagyasztott pénzekről kérdezték, a hivatalos sajtótájékoztatón elhangzott, ezt firtató kérdést hallva pedig úgy tett, mintha nem is tudna a befagyasztásokról, sőt, azt mondta, minden jól halad.

Minden jól halad – így látja tehát a miniszterelnök, aminek a hátterében két eset lehetséges. Vagy félretájékoztatták az emberei, vagy nincs tisztában a szavak köznapi jelentésével.