Élet és Irodalom,
LXV. évfolyam, 48. szám, 2021. december 3.
KOVÁCS ZOLTÁN
Idézem a kormányfő korábban elhangzott gondolatát, amit egyik péntek reggeli interjújában mondott, amikor már megint javában szedte áldozatait a járvány: „A kormány nem tudja rákényszeríteni az oltást az emberekre, mivel azt a »magyar ember gyomra nem veszi be«.”
Kicsit másként hangzik, mint azok az oltásgyőzedelmi jelentések, amiket Orbán az év első harmadában osztott meg a néppel. Márciusban, áprilisban diadalmas előretörésekről adott hírt, akkoriban hetente emelkedett milliókkal az oltottak száma, és prognózist is adott heti bontásokban. Ekkor négymillió, ekkor ötmillió, amakkor meg hatmillió, sőt több. Ahogy a kuplé is mondja, teve van egypúpú, van kétpúpú, sőt több. Aztán rájött, hogy ez mégsem így megy, mert közelít szemből a keserves valóság: a magyar ember gyomra, de főleg, mögötte közvetlen a minap vizsgálat alá helyezett Datuk Vinod Sekhar malajziai üzletember, akitől kormányunk olyan eszelős felárral vett lélegeztetőgépeket, hogy arra a sokat látott kereskedői világ is felkapta a fejét. A Sekhar érdekeltségébe tartozó GR Technologies nevű cégtől 178 milliárd forintnak megfelelő összegért 6258 kínai lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány. Sekhar cégeit a maláj hatóságok a minap vonták vizsgálat alá – adta hírül a malajziai sajtó meg a The Sun Daily is. Vagyis ide torkollottak a magyar fürkészek meg csáposok akciói, akiket Orbán maga szólított annak idején parlamenti porondra. Nem biztos persze, hogy a Sekharral kötött üzleteknek van magyar szempontból büntetőjogi száluk, de idéznék egy akkor elhangzott miniszterhelyettesi kijelentést, a politikus úgy nyilatkozott, a kormány „sundám-bundám” oldott meg jogi problémákat. A kifejtés elmaradt.
Ez a Sekhar-ügy is olyan, amelyikből tizenkettő pont egy tucat. Olyan, mint a horvát bíróság által jogerősen börtönre ítélt Hernádi MOL-vezér vagy a köztörvényes ügyek miatt momentán nálunk héderelő Nikola Gruevszki ügye. Vagy itt van Orbán egyik kedvelt arab üzletemberének, Ghaith Rashad Pharaonnak a története. Sajnálatosan korai halála megakadályozta abban, hogy tisztázza magát a világ bűnüldözői előtt, bár ahogy Orbán magyarázta akkoriban, Pharaon egy amerikai titkosszolgálati játszma szenvedő alanya.
Hanem itt van ez a már idézett mondat: „A kormány nem tudja rákényszeríteni az oltást az emberekre, mivel azt a »magyar ember gyomra nem veszi be«.” Ez gyakorlatilag egyetlen mondatban foglalja össze, mit is képvisel Orbán Viktor negyedik kormányzati ciklusát remélve, mit tart ő a kormányzásról.
Világjárvány kellős közepén állunk, nem látjuk a végét, a kormányzati erő jószerivel kifullad a korrekt adatok elmaszatolásában és az elhunytak számának regisztrálásában. Olyan tételek jönnek ki, amelyek gyakorlatilag használhatatlanok, két napja derült ki, hogy még az sem tisztázott, mit takar a „lélegeztetőgépre kapcsoltak” száma. Hétfőtől változtattak a kórházak adatszolgáltatási módszerén, innentől fogva csak azok kerülnek be a hivatalos statisztikába, akik invazív, azaz intubált, altatott, géppel lélegeztetett betegek, az oxigénmaszkot használó betegek nem. A RTL-Híradónak nyilatkozó biostatisztikus szerint így lehetetlen összehasonítani a korábbi adatokat a jelenlegivel, meg a hazaiakat a külföldivel. Vajon mire jó ez?
De a „nem veszi be a gyomruk” ennél többet is jelent, nevezetesen azt, hogy Orbán egyszer s mindenkorra elveti a kötelező oltást, amiről a világ más pontjain épp most élesedik a vita. A kormány mégiscsak azért van, hogy vezesse az országot. Ha a kevésbé veszélyes nyári hónapokban a kormányfő alapkommunikációja az volt, hogy a fő védekezési eszköz az oltás, a súlyosabb és aggasztóbb számokat hozó időszakban pedig épp az oltás kiszélesítéséről mond le, az mindenképp az országvezetési képesség és elszántság hiányáról tanúskodik. Igaz, Orbán sosem akart kormányfő lenni, ő vezér akart lenni, ez a szándék választások előtt különösen elhatalmasodik rajta. És most megint választás jön. Orbán Viktor széjjelnéz, hol vannak megnyerhető tömegek, előbb-utóbb a szokott módon, franciakulcsos-szvetteres műmunkással, traktoros műparaszttal mutatkozva kampányol, ha kell, két szavazatért bezselézi a haját, és persze új elem a migráns. Másfelől eltol magától minden kényes ügyet, például azzal, hogy nem veszi be a nép gyomra. Nem mellékesen: itt utoljára valós kormányzati program 2006-ban hangzott el, és ha tetszik, ha nem: Gyurcsány kezdettől fogva egy többé-kevésbé következetesen hirdetett modernizációs programhoz próbált tömegeket megnyerni, és csodák csodája, nyert is. Aztán persze jöttek a kormányzási hibák, pártjának elgyávulása, majd a szégyenletes 2008-as úgynevezett szociális népszavazás, amikor a Fidesz Orbán vezetésével sikerrel akadályozott meg minden reformtörekvést, mondván, az egészségügy nem eladó, az oktatás pedig ingyenes. Tény, hogy az ilyen halandzsákat kétségtelenül jobban beveszi a magyar gyomor. És ezt a magyar gyomrot szereti Orbán. Más kérdés, hogy az egészségügy rosszabb állapotban van, mint 2006-ban, az oktatás pedig sohasem volt olyan drága, mint ma. Ennyit ér a szava. Végül pedig a „nem veszi be a magyar ember gyomra” nem más, mint szimpla felelősségáthárítás. Ebben a tekintetben Orbán kétségtelenül mester. Mondhatni, nemzetközi klasszis.