Népszabadság, 1999. november 4.

ÍZ-LELŐ

BÄCHER IVÁN

Sóskaleves: Mindenféle zöldséget — répát, gyökeret, karalábét, zellert, krumplit — megtisztítunk, felkockázunk vagy lereszelünk, és vajon vagy olajon szépen megpárolunk. Hozzáteszünk szintén mosott, vagdosott gezemicéket — úgymint petrezselymet, zellerzöldet, és hogy el ne felejtsük, két jó maréknyi sóskát, ugye ezekkel is pároljuk keveset, majd felöntjük az egészet értelem szerint húslével vagy leveskockával, vegetával javított vízzel, sózzuk, borsozzuk, és kapros tejfellel feladjuk. Ez az igen ízletes, fanyar, savanykás leves értelmét akkor nyeri el igazán, ha fogyasztása előtti este iszogattunk egy kis vodkát, nem sokat, de négy decinyit legalább.

Scsí: Ez tulajdonképpen egy elegyes húsokkal kellőn megtámogatott káposztás húsleves, amely igen emlékeztet a sóskalevesre, csak nem kell bele sóska, bár egyáltalán nem árt meg neki. Mehet a scsíbe csibe-, marha-, disznóhús egyaránt, nélkülözhetetlen hozzá valami füstöltnemű, oldalas, csülök, kolbász legalább, és káposzta, mégpedig fele-fele arányban édes és savanyú. Mindezekhez társulnak a fentebb már felsorolt zöldségneműk és fűszerek — só, bors, babér. Végezetül a tejfel — esetleg kaporral elkevert tejfel — sűríti, komplettírozza a scsít, amelynek értékeiről mit sem tudhat az, aki előző este nem nyelt be egy kis palacknyi, tehát legalább félliternyi vodkát.

Borscs: A borscs lényegét tekintve egy céklával eltérített scsí, amelyben kevésbé hangsúlyos a hús, elég félkilónyi, amelyet a káposztával és krumplival, sóval, borssal, babérral együtt főzünk, majd lereszelt céklát, zöldséget, hagymát párolunk alája, és amelyet szintén kapros tejfellel sűrítünk. A borsos a scsí-től a céklán túl avval is kiválik, hogy alapozásához már legalább hat deci vodka elfogyasztása szükségeltetik.

Szoljanka: Az orosz levesek emelkedő rangsorában a szoljanka következik, amely abban különbözik a fenti levesektől, hogy van benne egy jó maréknyi olajbogyó, néhány kapri, és bőségesen fölengedtetik uborkalével is. De ami még fontosabb, szoljankát csak akkor fogyaszt az ember, ha egy becsületes üveg, tehát hét, hét és fél deci vodkával megteremtette annak fundamentumát.

Rasszolnyik: Minden orosz levesek koronázatlan királya, pardon, cárja, a rasszolnyik leves. Ezt épp úgy készítjük el, mint a szoljankát, csak belefőzünk még egy szépen tisztított, fölszabdalt disznóvesét. Az igazi rasszolnyiknak két alapföltétele van. Az egyik, hogy fogyasztása előtti este másfél, de inkább két liter vodkát elmaradhatatlanul meg kell innunk, a másik, hogy a rasszolnyikhoz bő vízzel áztassuk, mossuk ki a vesét — másfél liter alapié esetén nagyon alaposan, két liter fennforgása mellett pedig mégiscsak valamennyire.

Bächer Iván