Népszabadság, 1998. december 17.
ÍZ-LELŐ
BÄCHER IVÁN
Amikor — lassan tíz éve — először interjúvoltam meg Láng urat, aki akkor még csak pályázott a Gundel megszerzésére, azt mondta, hogy meglátom majd, Budapest tíz-tizenöt év múlva a világ gasztronómiai központjainak egyike lesz.
És lőn: naponta nyitnak éttermek, városszerte föllelhetők különleges nyersanyagokat kínáló boltok, újra szárba szökkent a magyar bor kultusza, és kupálódik a publikum is.
S hogy a Gundel gazdájának mennyire igaza lett, mutatja az is, hogy évről évre jelenik meg újabb és újabb gasztronómiai periodika. Most például Gourmet címmel indult igen igényes képeslap, amely persze — hogy egyik hirdetésének szóhasználatát kölcsönözzük — a nem „árérzékeny” közönséget célozza meg.
A lapban találunk az árérzéketlen ínyencek kedves ital- és ételmárkáinak históriájáról, így például a portóiról vagy a Veuve Clicquol Ponsardin pezsgőről gusztusosán illusztrált közleményeket, megismerkedhetünk exkluzív belvárosi éttermek, klubok tulajdonosaival, filozófiáival, törzsvendégeivel és konyhájával mindenekelőtt, bőven van itt sajt- és borokoskodás, galériákkal, aukciósházakkal, nagykövetekkel ismerkedhetünk, és persze föltűnik itt is az elmaradhatatlan és ellenállhatatlan Ernyei Béla.
Sok minden egyebet megtudhatunk a gyönyörű képekkel kísért cikkekből, hogy mást ne mondjak: én most szembesültem azzal, hogy London környékén már — ó jaj! — alig lehet rókára vadászni.
A megszólaltatott alanyok egy-egy receptúrával teszik praktikussá az olvasmányos lapot: a norvég nagykövet asszony grillezett füstölt oldalasa, amelyet sütés előtt két napig mustáros, sós, borsos pácban kell tartani, vagy a designstúdiós hölgy tárkonyos ragulevese, amelybe kukorica és a tetejére mozzarellás, fokhagymás pirítás is kerül, mindenki, az „érzékenyebb” földi halandó számára is elérhető, elkészíthető ínyencség.
A külhonból hozzánk szakadt nyilatkozók egyöntetűen állítják, hogy Budapesten szinte mindent lehet enni, mindent lehet főzni és mindent meg lehet vásárolni már. Nagyon jól lehet már élni Budapesten.
Csak egyvalami kell hozzá.
De akinek ebből az apróságból még nincsen elegendő, a kéthavonta megjelenő 680 forintos Gourmet-t megveheti azért: végül is heti egy pohár sör árát kell megspórolnia hozzá.
Bächer Iván