Vakkoszt

Van úgy, hogy az embernek nem jut eszébe semmi se.

Különösen gyakran előfordul ez Tőzs Dezsővel, akinek felesége osztályvezető, ezért nem főz. Tőzséknél a Tőzs főz.

Ha eszébe jut valami. Persze ha nem, akkor is. Ilyenkor vakkosztot készít vacsorára.

Van egy vaskos szakácskönyve Tőzsnek, ötlet híján ezt emeli le, helyezi maga elé és így szól:

— Ahol kinyitom, az lesz vacsorára. Lehunyja a Tőzs a szemét és fölnyitja a könyvet.

„Fogasszeletek Careme módra.”

— Azanyád — szól ilyenkor Tőzs. Mindenekelőtt megtanulja a koszt nevét franciául, hogy ezzel is haladjon: „Filets de fogach á la Careme”. Ez könnyű.

Aztán elolvassa a receptet. Kell fogas, só, vaj, liszt, tejszín tojássárgája, tárkonylevél, Worcester-mártás, fehérbor, citrom, gomba és köretnek krumpli.

Tőzs Dezső gyorsan köbgyököt von, aztán lemegy a boltba, vesz két zacskó mirelit tonhalat, a zöldségesnél 20 dkg gombát, a borozóban fél liter bort, fölmegy, a fogas csontjait, szálkáit, fejét-lábát helyettesítő egy szelet tonhalból és két leveskockából készít valami alapléfélét, a halszeleteket vajazott edénybe teszi, mindegyik szeletre ráhelyez két karika gombát, lefedi alufóliával, sütőben megpárolja, kiveszi, a tejfellel, vajjal, sárgájával, sóval, Worcesterrel, borral, citrommal elkevert alaplével az egészet leönti, megszórná friss tárkony levéllel, de csak szárítottal szórja, egy pár percre még visszateszi a sütőbe, vajas főtt burgonyával tálalja és így szól:

— …Nna…