Hálareceptek

Mostanában néhány kedves olvasóm viszontreceptekkel jutalmazza szerény munkásságomat. Persze az is lehet, hogy megérdemelt büntetésről van szó — szemet szemért, fogat fogért, receptet receptért … Akár így van, akár úgy, köszönöm.

Papp Judit budapesti tisztelőm például retekreceptekkel kedveskedett (receptlesen lepett lelkes leveles emberem mellesleg kedvesen eszperente nyelven csevegett nekem). Őszintén megvallom azonban, hogy nem tudta alapvetően megingatni a retek haszontalanságába vetett pozitív hitemet. Például, ha a kedves Judit által megadott módon elkészítjük a retkes túrókrémet, tehát ha a kefirrel elkevert, sózott, borsozott, pirospaprikázott, kicsit mustárral pikánsabbá, csöpp olajjal kenhetőbbé, korty sörrel emelkedettebbé és apróra vágott újhagymával frissebbé tett áttört túróba reszelt retket teszünk, az bizonyára nagyon jó retkes túrókrém lesz, de ha mindebből kihagyjuk a retket, az akkor is egy isteni körözött.

Azért persze szeretettel köszönöm, mint ahogy hálásan fogadtam a dunaújvárosi dr. Haláki Lászlóné levelét, amelyben egy egészen újszerű eledel elkészítési módjával tisztelt meg: a koszt, amelyet nevezzünk a rövidség kedvéért virslivel ízesített, nokedlis, gombás, alternatív zöldborsópörköltnek, a következőképpen állítható össze: készítünk egy rész gombapörköltet, egy rész párolt zöldborsót és egy rész galuskát, a pörköltbe belekeverünk egy pár fölkarikázott virslit, és az egészet összeöntjük egy tálba.

A virsli helyettesíthető debrecenivel, a nokedli pedig tarhonyával — ez az alternatív a dologban —, sőt van olyan vélekedés, miszerint a zöldborsó főhet együtt a pörkölttel, azt pedig már csak én teszem hozzá hogy aligha okozhat bajt egy kevés tejföl, meg lehet próbálkozni reszelt sajttal is a tetején, ebben az esetben persze tíz-tizenkét percre toljuk be a tálat a forró sütőbe.

Igen nagy örömmel vettem továbbá Vajda Gyula érdi olvasó küldeményét, amelyet kormánypárti liba című opuszommal érdemeltem ki. A gusztusos, személyesen a kedves feleség által kézbesített csomag egy üveg kóser fehérbort tartalmazott.

Sajnos, csak pár kortyot ihattam belőle, mert amíg én bokros napi teendőimet intézendő szerteszét szóródtam a városban, addig az elővigyázatlanul asztalomon felejtett palackra minden felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül rájártak a kollégák.

De legalább elmondhatjuk, hogy ez a zsidó nedű abszolút ökumenikusan lett benyakalva.