Szabad Föld – 1974-04-28 / 17. szám

A Szabad Föld Kupa jubileuma

Alsó osztályú, falusi labdarúgók számára 1964-ben került sor először országos rendszerű kupavetélkedőre. A Szabad Föld szerkesztősége ezüst vándorserleget ajánlott fel a Magyar Népköztársasági Kupában induló és abban legtovább jutó alsó osztályú csapatnak. A fődíjon kívül — a legjobb két csapatnak — labdarúgó-felszerelés, és népstadionbeli döntő mérkőzés a jutalma. A kupa kiírásának célja: hogy azok a járási és megyei bajnokságokban szereplő együttesek is nevezzenek az MNK-ba, akiknek az indulás nem kötelező. Továbbá, hogy a jól ismert bajnoki ellenfelek mellett a kupamérkőzések kapcsán magasabb osztályú (NB III-as, NB II-es, NB I-es) csapatokat is láthassanak, fogadhassanak a községek szurkolói. Ezt a törekvést igyekszik elősegíteni a kupaszabály is, miszerint minden esetben az alsóbb osztályú csapat a pályaválasztó. Következésképpen, a rangosabb ellenfelek fogadása növelheti a szurkolók érdeklődését, a korábbiaknál jobban felkeltheti a helyi gazdasági és társadalmi vezetők figyelmét, nagyobb gondot fordítanak az egyesületek munkájára és a sportlétesítmények fejlesztésére.

Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt tíz esztendő? A magasabb osztályú csapatok a megmondhatói, hogy szereplésük valóságos sportünnepélyt jelentett a falvakban. A labdarúgó-mérkőzések előtt — az esetek többségében — női, férfi kézilabdatornát, vagy éppen atlétikai versenyt rendeztek. A labdarúgás mellett tehát más sportágnak is jó hírverést jelentettek ezek a kupatalálkozók, s nemcsak a helyi, hanem a környékbeli szurkolók is rendszerint odasereglettek. A bevétel pedig egyetlen kiscsapat számára sem közömbös. Az idei döntő egyik résztvevője a Hercegszántói Tsz SK például az utolsó kupamérkőzésén (a Budapesti Honvéd ellen) 80 ezer forint bevételhez jutott.

Mit jelent ez a sportkör számára? Talán elég, ha megemlítjük, hogy a községi tanács és a termelőszövetkezet 10—10 ezer, tehát évente 20 ezer forint anyagi támogatást nyújt az egyesületnek. Érthető, hogy a létesítményfejlesztést ebből az összegből nehezen oldhatják meg. A kupamérkőzések bevételéből végre most jutott pénz a pálya korszerűsítésére. Az is figyelemre méltó, hogy a falvakban közüggyé vált az alsó osztályú csapatok kupamérkőzéseinek rendezése, meg hogy több ifjú tehetség került felszínre. (A többi között a Szeged új középpályása, Mészár, neve nem a ferencvárosiaknak lőtt győztes góljával került először a Népstadion eredményjelző táblájára, hanem néhány évvel korábban, amikor Szabad Föld Kupa-döntőt vívott korábbi csapata, a medgyesegyházi MEDOSZ.)

Úgy véljük, a Szabad Föld Kupa beváltotta a hozzáfűzött reményt. Az érdem természetesen a határtalan lelkesedéssel játszó, sok kellemes meglepetést okozó alsó osztályú labdarúgóké. Döntő mérkőzésük évről évre a népstadionbeli MNK-döntőnek is kedves színfoltja. A tizedik, a jubileumi döntő alkalmából az eddigi győztesek a Szabad Föld Kupa kicsinyített mását kapják ajándékul, amely végleg a tulajdonukban marad.

A serlegeket a televízió nyilvánossága előtt, május elsején a Szabad Föld Kupa döntője után a Budaörsi SC, Vecsési VÍZÉP, Mindszenti Tiszavirág Tsz, Nyírádi Bányász, Kapuvári SC, Szentegáti MEDOSZ, Ceglédi MEDOSZ, Medgyesegyházi MEDOSZ, Barcsi SC, és a jubileumi döntő mérkőzés győztes csapata kapja.

Az 1974. évi Szabad Föld Kupa döntőjét május 1-én 14.30 órai kezdettel 500—500 vidéki szurkoló kíséretében a Hercegszántói Tsz SK és a Faddi Tsz SK vívja a Népstadionban.