Pesti Napló – 1897-09-14 / 256. szám
— Császka érsek Szántován. Zomborból irja levelezőnk: A szomszédos Szántova községben — amelynek lakosai mind római katolikus vallásuak, de felerészben bunyevácok, akik tisztán magyarul beszélnek, felerészben meg tőzsgyökeres németek — már hosszabb idő óta nagy a viszálykodás az istentisztelet nyelve miatt. Néhány évvel ezelőtt még kizárólag magyarul tartották a misét és hitszónoklatot. Amikor a németség odaköltözött, a lelkész felsőbb rendeletre ugy intézkedett, hogy a prédikáció egyik vasárnap magyar legyen, a másikon meg német. De ez nagy bajjal járt, mert ha magyar istentisztelet volt, a németek csináltak botrányt; viszont a német prédikáció alatt a bunyevácok és a magyarok csaptak lármát a templomban. Emiatt olyan nagy elkeseredés tört ki a községben, hogy dühös verekedések is történtek, sőt a papot is agyonütéssel fenyegették, ha másképp mer a szószéken beszélni, mint az ő nyelvükön. A bunyevácok végre mégis véget akartak vetni a háborunak s a minap 600 aláirással ellátott kérvényt terjesztettek Császka György kalocsai érsekhez. Ebben kijelentették, hogy ha a szántovai templomban nem kizárólag magyarul tartják a prédikációt, ők mindnyájan áttérnek a görög-keleti vallásra. Császka érsek tegnap ebben a dologban Zomborba érkezett és onnan dr. Vojnics István megyei főispán kiséretében nyomban Szántovárra utazott, hogy ott az egyenetlenséget elsimitsa.