Pécsi Napló – 1928-11-10 / 264. szám

Négyévi börtönre ítélték a mohácsszigeti gyilkost

A HETVEN ÉVES GAZDA, AKI BÉRESE TIZENKILENC ÉVES FELESÉGÉNEK KURIZÁL. — NEM AKARTAM MEGÖLNI, CSAK MEGÜTNI AKARTAM A GAZDÁMAT — VÉDEKEZETT A VÁDLOTT.

Pécs, nov. 9. A pécsi kir. törvényszék Vásárhelyi tanácsa, ma délelőtt tárgyalta Varga János 47 éves hercegszántói születésü mohácsszigeti földmüves gyilkossági perét. Vargát az ügyészség a Btk.278. §-ában meghatározott gyilkosság büntettével vádolta, mert ezév júniusában Schnattenbeck Ignác 70 éves birtokost, akinél mint részes cseléd dolgozott, megleste, leteperte s a mellére térdelve puszta kézzel megfojtotta.

A vádlott a mai főtárgyaláson tagadta bünösségét, tagadta, hogy előre megfontolt szándékból ölte meg gazdáját. Vallomása további során elmondotta, hogy Schnattenbeck meggyülöltette magát vele, mert szerelmi ajánlatokkal üldözte menyét, fia 19 éves ragyogó szépségü feleségét. Amikor látta az öregember, hogy menye nem hallgat rá, az egész családot kikezdte, ugy, hogy szinte kibirhatatlan volt az életük Schnattenbeck piszkálódásai miatt. Hogy kellemetlenségeket szerezzen nekik, egyremásra jelentette fel őket különböző cimeken, de minden esetben kiderült az ártatlanságuk. Schnattenbecknek az volt a szokása, hogy aratás táján, amikor a cselédeknek ki kell adni a részét, feljelentette őket a csendőrségnél, hogy elmenjen a kedvük továbbra is nála maradni. Igy akart minden évben megszabadulni a munkások részének kiadásától. Ők a feljelentések ellenére sem mentek el Schnattenbecktől, aki ennek ellenére nem akarta az ő járandóságát kiadni. A gyilkosság előtt is összevesztek, mert ő malac részét kérte, Schnattenbeck azonban megtagadta kérésének teljesítését. Emiatt, elkeseredésében, rátámadt gazdájára, akit azonban csak megverni, akart, megölni nem.

Özvegy Schnattenbeck Ignácné, az áldozat hitvese az első tanu. Lényegtelen vallomást tesz. Az elnök megkérdezi, miért ölte meg Varga azurát. Az asszony azt feleli:

— A malacok miatt.

Majd kijelenti, hogy kivánja Varga megbüntetését.

Varga Istvánnét, a gyilkos menyét szólitja maga elé az iratok ismertetése után az elnök. A 19 éves szép parasztmenyecske bátran áll a biróság elé s elmondja, hogy 70 éves gazdája szerelmi ajánlatokkal üldözte.

— Egyszer, amikor egyedül voltam odahaza, bejött hozzám, aztán elkezdett diskurálni — mondja a menyecske. Egyszer aztán megszólalt: „Én Ágnes ugy szeretlek téged, hogy csuda”. Mondtam, hogy engem ne szeressen, szeret engem az uram, nem kell nekem senki más, még fiatal sem, nemhogy olyan öreg, mint ő. De az öreg nem akart nyugton maradni, alig tudtam rávenni, hogy hazamenjen. Máskor is kapkodott utánam, egyszer aztán, amikor már nem tudtam kibirni a viselkedését, kizavartam a házunkból és amikor hazajött az uram, meg az apósom, elpanaszkodtam nekik. Ettől a naptól kezdve ki nem állhatott bennünket, üldözött, feljelentett, nem adta ki a részesedést.

Vallomásának befejezése után, mielőtt kimenne a teremből Varga Istvánné, összekulcsolja kezeit s igy szól:

— Felkérem a tekintetes méltóságos biró urakat, van egy öthónapos kicsikém, aznap született, hogy a gyilkosság történt, az öregapja igy még nem is látta, megkérem, szabadna-e megmutatni az öregapjának…?

Az öregapjának, aki az ő születése napján embert ölt s most itt ül a vádlottak padján, birái előtt. A birák egymásra néznek, azután megszólal Vásárhelyi elnök:

— A tárgyalás után igen…

Több tanut kihallgattak még, akik elmondották, hogy Schnattenbeck veszekedő természetü ember volt, egész Mohácssziget gyülölte. Kolutác András és Hárs István elmondották, hogy Varga a gyilkosság után nyugodtan elbeszélgetett velük, másfélóra hosszat elborozgatott a mohácsszigeti gazdakörben. Azt is igazolták a tanuk, hogy Schnattenbeck nem akarta kiadni cselédeinek a részesedést, azt akarta, hogy „ott hagyják az erejüket“ — mondották a tanuk.

Entz Béla dr.egyetemi tanár, a törvényszék orvosszakértője mondotta el ezután szakvéleményét.

Elmondotta, hogy 80—150 másodperc alatt fojthatta meg áldozatát, akit az azonnali orvosi segítség sem menthetett volna meg.

Jüngling Kálmán dr. a törvényszék elmeszakértője elmondotta, hogy Varga a vizsgálat során bolondnak tetette magát, egyideig szimulált. Megállapítja, hogy Varga teljesen épelméjü, akaratának ura.

Bary Zoltán dr. kir. ügyész a bizonyitás kiegészitésére vonatkozólag terjeszt elő inditványt, melyet azonban a biróság elutasít. Emiatt a királyi ügyész semmiségi panaszt jelent be.

Bary Zoltán dr. kir. ügyész vád-, Vargha Pál dr. védőbeszéde után a biróság tanácskozásra vonult vissza. Egy óra tájban hirdetett itéletet Vásárhelyi elnök. Itéletében a biróság a Btk. 279. paragrafusában meghatározott, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés büntettében mondotta ki bünösnek Vargát és négyévi börtönre itélte.

A kir. ügyész sulyosbitásért és az eltérő minősítés miatt, a védő enyhítésért és a 92. szakasz nem alkalmazása miatt felebbezett, mig az elitélt megnyugodott.