Mohács és Vidéke, – 1902-08-10 / 32. szám

— Vízügyi tárgyalás a városházán. Midőn a földmivelésügyi minisztérium 1897-benelrendelte a dunai védtöltéseknek öt méter koronaszélességben való erősbitését, padkákkal való ellátását s nyolc méterre való magasbitását, a bellyei főhercegiuradalom azonnal hozzáfogott az általa — Kis-Kőszeg, Szántova és Kolluth községek érdekelt birtokosainak s a kir. kincstári uradalomnak hozzájárulásával 1890—902-ben épített — sirina-bezdáni védtöltés erősbitéséhez és magasbitásához s e munkálatokat a Margitta-szigeti Ármentesitésitő és Belvizlecsapoló Társulat hivatalból való megalakitása előtt be is fejezte. Ezek a munkálatok összesen 214426 K 32 fillérbe kerültek, a miből 16 korona 53 fillér esik egy kat. holdra, Miután — mint fönnebb emlitettük — Kis-Kőszeg, Szántova és Kolluth községek több birtokosa, valamint a kir. kincstári uradalom érdekeltek, a főhercegi uradalom fölhívta az érdekelteket a reájuk eső rész megfizetésére. A kincstári uradalom és a kolluthi birtokosok elismerték az uradalom követelésének jogosultságát, mig a kiskőszegiek és szántovaiak a fizetést határozottan megtagadták. Erre az uradalom az alispánhoz fordult, hogy a vizjogi törvény alapján az érdekelt birtokosok kötelezettségét megállapítsa. Az alispán helyett Stenge Ferenc vármegyei főjegyző pénteken tárgyalt Mohácson a városházán az érdekeltekkel. Itt úgy a kiskőszegiek, mint a szántovaiak ujra kijelentették, hogy nem kötelesek az említett költségekhez járulni; mert ők a töltés építésekor ugy egyeztek meg, hogy a töltésépités költségeihez való hozzájáruláson fölül többé soha semmiféle javítási vagy fönntartási költséghez nem tartoznak hozzájárulni. Az uradalom azt az álláspontot foglalja el, hogy az egyezség, melyre a birtokosok hivatkoznak, a fölhozott rendelkezést nem tartalmazza; egyébként a teljesített munkálatok nem esnek az egyszerü javítási s fönntartási munkálatok fogalma alá. A jegyzőkönyvet Vadnai Jenő tb. fő-, I. aljegyző vezette. Az alispán irásban fogja határozatát az érdekeltekkel közölni.