Mohács és Vidéke – 1885-04-05 / 14. szám

A szigeti védtöltés tovább épitésének ügye.

Mint t. olvasóink tudják, a Margitta sziget ármentesitése tárgyában az ártéri birtokosok közötti megegyezés létesitése céljából a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium ns. Kardos Kálmán országgyűlési képviselő urat kiküldötte kormánybiztosul, ki e minőségben az érdekelt birtokosokat még a mult évi julius hó 1-sö napján tartott értekezleten nyilatkozatra felkérvén, azon érdekeltek, kiknek birtokai hosszában a töltés már elkészült, ennek fenntartását igérték, mig azok, kiknek birtokai még teljesen védtelenek, bizonyos feltételek alatt a mohácsi határ végéig kiépitett védtöltés tovább-épitésére és befejezésére készeknek nyilatkoztak.

Az utóbbiak által kikötött feltételek időközben teljesülvén, az emlitett minisztérium utasitotta a kiküldött kormánybiztost, hogy az összes érdekelteket ujabbi értekezletre meghiván, eszközöljön ki tőlük kötelező nyilatkozatot arra nézve, hogy a töltést végleg kiépitik s az evvel, valamint a fenntartással járó költségeket viselik.

Az ártéri birtokosok ezen értekezlete mult hó 30-án tartatott meg városházunkon.

A kormánybiztos az érdekelt községek és birtokosok képviselőit üdvözölvén és az értekezlet tárgyát előterjesztvén, feltette a kérdést, vajjon elfogadják-e a kötelezettséget arra nézve, hogy a Mohács-Margitta sziget ármentesitésére szolgáló védtöltést kiépitik, azt a jövőben jó karban tartják és nem teljesités esetében alávetik magukat a kormány hatósági intézkedéseinek?

E kérdésre a kalocsai érseki urodalom, Szeremle, Báthmonostor és Duna-Szekcső községek, a duna-szekcsői közbirtokosság, báró Bésán János, Mohács nagyközség összes érdekeltsége és a pécsi püspöki urodalom képviselői kijelentették, hogy ők a töltést Mohács város véghatáráig már megépitvén, amennyiben ez a magas kormány által elfogadott tervekben megfelelt méreteknek meg nem felelne, ezek kiegészitésére és a töltés jó karban tartására kötelezik magukat — természetesen mindegyik érdekeltség a maga által épitett töltésrészre vonatkozólag — és az ezen elvállalt kötelezettség nem teljesitése esetére alávetik magukat a kormány hatósági intézkedéseinek.

A főhercegi bellyei urodalom hivatkozással a mult évi julius hó 1-én tartott értekezlet alkalmával felvett jegyzőkönyvre és a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium 1884-ik évi 24,651. sz. rendeletét kiindulási pontul elfogadva kötelezi magát a kincstári baracskai urodalom- és Batina községgel egyetértve a töltést és zsilipeket a mohácsi határtól Bezdánig a fennállott margitta-szigeti védgáttársulat tervei szerint kiépiteni és jó karban tartani, mégis akként, hogy a hozzájárulási arányhoz a kulcsot azon területek holdszáma képezze, — haszonra való tekintet nélkül, — mely területek ezen három érdekelt részéről a létezett véd-gáttársulatba bevonva voltak. Ugyanily értelemben nyilatkozott és vállalt kötelezettséget Batina község is, nem teljesités esetében alávetvén magát — miként a bellyei urodalom is — a kormány törvényes hatósági intézkedéseinek.

A baracskai kincstári urodalom a bevonni szándékolt beregi és szántovai Budzsák nevű területre nézve kijelenti, hogy miután azon földek a Türr-tápcsatorna állandóan magas vizállásának befolyása alatt immár nagyrészben elmocsárosodtak és mindinkább elmocsárosodnak, ezen állapot pedig az emlitett ok fennmaradása esetén a Margitta-szigeti védtöltés által sem lesz, megszüntetve: a védtöltés érdekeltségéhez hozzá nem járulhat. A mennyiben mégis törvényes hatósági intézkedés folytán erre kényszerittetnék, a költséghozzájárulás tekintetében nem a terület, — hanem a haszonarányt kéri kulcsul elfogadni.

Az összes érdekeltek a kincstári urodalom nyilatkozatára a jegyzőkönyvben is kifejezett azon észrevételt tették, hogy éppen a védgát kiépitésétől függ a Türr-csatorna által általában s igy a kincstári urodalom területén okozott bajoknak is orvoslása és hogy a baracskai urodalom a béregi és szántovai Budzsákon kivül még többi területei által is érdekelve van. Miértis azon jegyzőkönyvi kérelmet terjesztették elő, hogy a nagymélt. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium rövid uton és közvetlenül érintkezve a magas pénzügyminisztériummal mint a baracskai kincstári urodalom főhatóságával eszközölje ki a baracskai kincstár hozzájárulását s a töltés kiépitését mielőbb rendelje el, hogy a mű még ez év tavaszán befejeztethessék, avval indokolván e kérelmet, hogy a kincstári uradalmon kivül most már az összes érdekeltek kötelezték magukat a töltés illető vonalát kiépíteni, — hogy a baracskai urodalom a pénzügyminisztérium utasítása folytán a létezett védgáttársulatba nemcsak belépett, hanem az ebben felmerült költségekhez összes területének holdszáma arányában tényleg is hozzájárult s jelenleg éppen azon védgáttársulati terveknek végrehajtása céloztatik — és hogy ezen áldásos mű végrehajtása mostmár csakis a baracskai urodalom hozzájárulásától függ.

Az értekezlett szétoszlása előtt a főhercegi bellyei urodalom képviselői még azon kijelentést tették, hogy tekintettel az ügy sürgősségére és tekintve azt, miszerint Batina községgel a kiépítés módozataira nézve már megállapodásra jutott: hajlandó az urodalom a magas kormány esetleges rendeletére a visszalevő töltési és zsilipmunkálatokat a hozzájárulási kötelezettség és az arány kérdésének végleges eldöntése előtt is haladéktalanul foganatba venni, azon feltevésben, hogy az ekként a baracskai urodalom helyett előlegezendő költségek és a munka befejezésétől számítandó 5% kamatai neki a baracskai urodalom által az utóbb meghatározandó arányban megtérittetni fognak.

Ha visszatetszést szült a baracskai kincstári urodalom fennidézett nyilatkozata: úgy annál nagyobb tetszést, sőt mondhatni lelkesedést keltett az összes jelenlevőknél a főhercegi uradalom képviselőinek most idézett nagylelkű kijelentése, mely egyszersmind világos tanujele annak, hogy nem a főhercegi uradalmon múlt (mint azt a mi töltésünk építése alkalmával némely konkolyt hinteni szerető elemek hiresztelgették), ha a töltés egész hosszában még el nem készülhetett, sőt ellenkezőleg az ügy jelen állásában csakis a főhercegi urodalom ezen nagylelkű ajánlata teszi lehetségessé, hogy termékeny Margitta-szigetünk ármentesitésének áldásthozó munkálata rövid idő alatt végbefejezéséhez jusson.