Magyarság – 1921-09-03 / 195. szám

Megalakult Csonkabácsmegye tisztikara

Baja, szept. 2

(A Magyarság tudósitójától)

Csonkabácsmegye tisztikara most alakult meg Baján, a megyeideiglenes székhelyén, ahol addig székel Bácsbodrog törvényhatósága, amig Zombor is felszabadul a szerb szolgaság alól. Bács megye területének alig egyhetede került most vissza a magyar államisághoz: a 11.079 négyszögkilométerből alig 1500. Négy törvényhatóság: Szabadka, Zombor, Ujvidék és Zenta, tizenháromjárásból tizenegy teljesen a szerbek kezén maradt.

A csonkamegye közigazgatása most rendezkedik be Baján. Baja város természetesen önálló törvényhatóság marad; a megye ideiglenes székhelye a főszolgabiróság épületében van; itt székel Szabovlyevics Dusán királyi tanácsos, alispán. A csonkamegyét három járásra osztották; a bajai, jánoshalmai és hercegszántói főszolgabiróságok intézik a megye ügyeit. Bajára Vojnich Máté főszolgabirót és Gutvein Fülöp szolgabirót, Jánoshalmára Mentényi Sándor főszolgabirót és Simon Gyula szolgabirót, Hercegszántóra Tripolszky Gyula főszolgabirót rendelte ki az alispán. Az árvaszék is megalakult Frank Mihály dr., királyi tanácsos elnökletével.

A bácsmegyeiek körében most mozgalom indult meg, hogy csatoljak a csonkamegyéhez Pest megye két déli járását: a kalocsait és a kiskunhalasit. Azt vitatják, hogy Pest megye tulterhelt közigazgatásán is segitene egy-egy átcsoportositás, amellett jobban szolgálná a lakosság érdekeit is, amely könnyebben meg tudja közeliteni a szomszédos Baját, mint a messzi Budapestet. Másik kivánságuk a bajaiaknak, hogy a jegybank állitson fel fiókot Baján. Most a jegybank legközelebbi fiókja Bácskához a kecskeméti, amellyel igen nehéz Bácsmegye legtöbb helyéről a vasuti közlekedés.

Baján különben a választási mozgalom is megindult. A helyi keresztény párt jelöltje Schnetzer Ferenc tábornok, aki bajai származásu s nagyon népszerü a kerületben, ahol természetesen Meskó Zoltán miniszteri biztos igyekeznék a kisgazdapárt számára hangulatot csinálni. Baján a közigazgatás Vojnics Ferenc polgármester vezetésével már legteljesebb rendben müködik. Kiss György dr. főispán még szeptemberben összehivja a város első közgyülését, amelyet a felszabadulás után ünnepies formában kivánnak megtartani.