Magyar Nemzet – 1952-09-27 / 227. szám
Békekölcsönnel, jó munkával drága hazánkért
HERCEGSZÁNTÓN
Kovacsics Vitályos délszláv dolgozóparaszt, egy tízes népnevelő csoport vezetője úgy gondolta, hogy az a legjobb érv, ha saját életéről beszél azoknak a dolgozóparasztoknak, akiket a Harmadik Békekölcsön jegyzési ívével felkeresett. Elmondta nekik, hogy annak idején 1000 pengő tartozást nyomott a bank a nyakába hat holdas földecskéje után. A bank száz mázsa búzát követelt a tartozás fejében és ezenfelül 400 pengő adót is kivetettek rá. Ugyanekkor a kulák 40 holdja után 320 pengő adót fizetett. A felszabadulás után már meg tudott élni a földjéből és amióta belépett a »Felszabadsulás« termelőszövetkezetbe, azóta annyi búzája van, a mennyi soha életében nem volt a házatáján. A tervkölcsön-jegyzéskor 100, az Első Békekölcsön-jegyzéskor 200, a másodiknál 300 forintot jegyzett, most pedig 400 forintot írt rá a gyűjtőívre.