Budapesti Hírlap – 1936-12-31 / 298. szám

Frigyes királyi herceg meghalt

MAGYARÓVÁR, dec. 30.

Frigyes királyi herceg szerda reggel meghalt.

A magyaróvári királyi hercegi palota hatalmas csarnokát fekete drapéria díszíti, lobogó kandeláberek között áll a ravatal, amelyen a régi monarchia hadseregfőparancsnokának, Frigyes királyi hercegnek elfáradt teste pihen és várja, hogy visszaadják őt az anyaföldnek, amelyet a világháborúban, mint az egyik leghatalmasabb hadsereg főparancsnoka védelmezett. Oda fogják tenni a koporsóra a tábornoki föveget, a kardot és a marsallbotot, amelyek az elhunyt királyi herceget életében mint hatalmi jelvények díszítették. Egy darabokra szakított hatalmas birodalom népei pedig kegyelettel és fájó emlékektől megtörten tekintenek a magyaróvári ravatalra. Végigvonul a magyar lelki szemek előtt is a világháború képe, felrajzanak ezernyi emlékek, mert hiszen az a férfiú, akit most a halál elragadott, a legnagyobb események középpontjában állott.

Úgy ismerte Frigyes királyi herceget a magyar nép, mint kiváló, jóságos és vitéz katonát. De úgy is él a Dunántúl emlékezetében, mint az áldott magyar föld egy darabjának ura, mint földesúr, aki sok jót tett ebben a minőségében, földjén pedig mintaszerűen gazdálkodott. Igyekezete mindig az volt, hogy kiválót termeljen és intenzív gazdálkodással minél több munkáskéznek adjon munkaalkalmat és kenyeret. Itt élt a királyi herceg közöttünk, a magyar földön és mi őt is, családját is magunkénak tekintettük. Az uralkodóháznak úgynevezett magyar szárnyához tartozott és a forradalmak után az új magyar közéletben is ezen a jogán lett a felsőház tagjává.

Ott láttuk Frigyes királyi herceget néhány évvel előbb elhunyt feleségével együtt minden magyar nemzeti, társadalmi megmozdulás élén, amely megmozdulásnak célja a szociális érdekek szolgálata és előbbrevitele volt. A köztudatban nem is úgy él emléke, mint az osztrák és magyar háborús haderők legfőbb parancsnokáé, hanem mint előkelő dunántúli földesúré, aki gyökeret vert a magyar talajban és szimpátiát tudott kelteni a magyar lelkekben.

A háború és forradalmak után Frigyes királyi herceg méginkább szoros kötelékeket fűzött önmaga és a magyar rög közé. Csodálatosan beleélte magát a megváltozott viszonyokba, feleségének, Izabella királyi hercegasszonynak 1931-ben történt halála óta pedig valósággal spártai egyszerűségű életet élt földbirtokán. Kerülte a fényt, kerülte a nyilvánosságot, az ünnepeltetést. A fény és pompa most ravatalát látogatják meg, mert híven a katonai szabályzathoz, a legnagyobb pompával és dísszel fogjuk eltemetni a királyi vérből származó tábornagyot, a nagy idők tanúját, a súlyos kötelességét mindig emberi szeretettel teljesítő katonát és a magyar föld egyik szociális érzésekkel telített kiválóan gazdálkodó birtokosát

Frigyes királyi herceg élete és munkássága

Frigyes királyi herceg 1866 június negyedikén Károly Ferdinánd királyi herceg Erzsébet királyi hercegnő, Palatinus József királyi herceg leányának második fiaként született.

Békében

Miként házának többi tagja is, ő is a katonai életpályát választotta hivatásának. Pályafutását 1871-ben az insbrucki császárvadászoknál hadnagyként kezdte meg, két év múlva főhadnagy, 1875-ben százados. 1877-ben őrnagyként a 25-ös gyalogezredhez helyezik. Egy évvel később alezredessé léptették elő, ugyanakkor áthelyezik a 13-ik gyalogezredhez. Egy évvel később átveszi az ezredparancsnokságot, majd mikor rövidesen ezredessé lép elő, a18-ik gyalogezred parancsnokává nevezik ki. Két évvel később, amikor vezérőrnaggyá léptetik elő, átveszi a 27-ik gyalogbrigád vezetését. 1889-ben az 5. pozsonyi hadtest parancsnokává nevezik ki, 1894-ben lép elő táborszernaggyá.

1882-ben telepedett meg Pozsonyban feleségével, Kroy-Dülmen Izabella hercegnővel. Az összeomlásig éltek itt. Frigyes királyi herceg és Izabella királyi hercegasszony óriási népszerűségnek örvendtek Pozsonyban. Izabella királyi herceg asszony, akinek családfája az Árpádházig nyúlik viasza, csakhamar fővédnöke lett a Magyar Háziipar Egyesülésnek. A család teljesen magyar jellegű háztartást vezetett, minden magyar megmozdulásban résztvett. Élén álltak a magyar társadalmi életnek, s palotájuk kapuja állandóan nyitva volt a magyar társaság számára.

Gyermekek

 A rendkívül boldog családi életből kilenc gyermek származott, akik közül kettő, Nathália és Stefánia korán meghaltak. Gyermekeik: Albrecht királyi herceg, Mária Krisztina királyi hercegnő, Salm-Salm herceg özvegye, Mária Anna királyi hercegnő, Elias Bourbon-Párma herceg felesége, Mária Henriette Hohenlohe Schillingsfürst herceg felesége, Gabriella királyi hercegnő, Izabella Mária királyi hercegnő, Mária Alice királyi hercegnő, Waldboth-Bassenheim Frigyes báró felesége. A gyermekek magyar nevelésben részesültek.

A hercegi család igen élénk társadalmi életet élt és a hatalmas bélyei uradalom, amelyet Frigyes királyi herceg Albrecht királyi hercegtől örökölt, Európa legelőkelőbb urainak volt találkozóhelye. Itt látta vendégül Frigyes királyi herceg többízben a német császárt.

Frigyes királyi herceg rendkívül nagy katonai elfoglaltsága ellenére is elvállalta a Magyar Vöröskereszt és a Magyar Kárpát Egyesület fővédnökségét. Mind a két egyesület tökéletes mértékben kifejlődött fővédnöksége alatt.

A királyi herceg udvarában volt udvarhölgy Chotek Zsófia grófnő. Itt látta mag Ferenc Ferdinand trónörökös, aki később házasságra lépett vele.

A haderő főparancsnoka

A világháború kitörésekor a Monarchia haderejének főparancsnoka lett. Lankadatlan szorgalommal és nagy szakértelemmel Teschenből vezette a legnehezebb hadmozdulatokat. Parancsnoksága alatt a ragyogó győzelmek egész sorozata következett be, amelyek az osztrák-magyar hadsereg történetének dicsőségét öregbítik. Már a haboru első évében vezérezredessé, majd tábornaggyá nevezte ki a király. Megkapta a legnagyobb osztrák-magyar kitüntetéseket, a német császár részéről a gyémántos I. osztályú vaskeresztet és az I. osztályú Pour le Merite érdemrendet.

Ferenc József halála után visszalépett állásából. A háború utolsó két esztendejét legnagyobbrészt magyarországi birtokain töltötte. Az összeomlás után Svájcba költözött, ahonnan közvetlen a kommunizmus megszűnése után visszatért Magyarországra és átvette magyaróvári birtokának vezetését, amely csakhamar mintabirtok lett. Bélyei birtokainak nagyrészét a jugoszlávok, tescheni mintagazdaságának nagy részét a csehek elkobozták.

Frigyes királyi herceg legnagyobbrészt részben Budapesten, részben magyaróvári birtokain tartózkodott. Lelkes előmozdítója volt minden jótékony és szociális akciónak. l933-ban például Gömbös miniszterelnök óhajának megfelelően 391 uj munkást vett fel mintagazdaságába. Frigyes királyi herceg tagja volt a felsőháznak, de a politikai életben mem vett részt.

A magyar nemzetnek a királyi hercegi család iránt érzett nagy szeretete fényes formában jutott kifejezésre a királyi hercegi pár aranylakodalma alkalmából. A rokonérzésnek, a szeretetnek és őszinte tiszteletnek nagyarányú megnyilvánulásának hatása alatt Frigyes királyi herceg a kormányzóhoz intézett írásban fejezte ki köszönetét a magyar nemzet iránt. Ugyanebből az alkalomból a kormányzónak a magyar Nemzeti Múzeum számára rendkívül értékes művészeti tárgyakat ajándékozott.

Őszinte nagy részvétet keltett Izabella királyi hercegnő 1931-ben bekövetkezett halála. A hercegasszony Budapesten igen nagyszabású emberbaráti tevékenységet fejtett ki, ő ajándékozta a városnak Szent Imre szobrát is. Frigyes királyi herceg kívánságára a hercegasszonyt a budai Koronázó Mátyás-templomban az árpádházi királyok hamvai mellé helyezték örök nyugalomra.

Ez év júniusában ünnepelte Frigyes királyi herceg nyolcvanadik születésnapját a legteljesebb szellemi és testi erőben. Ekkor mind a magyar társadalom, mind az osztrák hadsereg lelkesen fejezte ki tiszteletét iránta. A kormányzó a tizennyolcadik honvéd gyalogezred tulajdonosává nevezteki.

Betegsége és halála

Frigyes királyi herceg körülbelül három hónappal ezelőtt betegedett meg influenzában és bronchitisben, vadászat közben, Karapancsán, gyönyörű fekvésű vadászterületén. Október vége felé azonban annyira javult az állapota, hogy visszautazhatott Magyaróvárra, ahol Weisz Gyula dr., a királyi herceg háziorvosa kezelte. Később tüdőgyulladás lépett fel, de állapota időnkint annyira megjavult, hogy nagyobb sétákat is tehetett birodalmában.

Állapota stagnált. December közepe táján már úgy látszott, hogy a királyi herceg szívós természete legyőzi a betegséget. Gabriella királyi hercegnő állandóan betegeskedő atyja mellett tartózkodott.

Tíz nappal ezelőtt megvizsgálta Herczog egyetemi tanár is, aki megállapította, hogy a bronchitis szünőben van, de a szíve gyengül.

Tudta, hogy meghal

A karácsonyi ünnepek alkalmával a család több tagja látogatta meg a beteget, Albrecht királyi-herceg, Izabella Mária királyi hercegnő és Hohenlohe hercegék is Magyaróváron töltötték az ünnepeket. A királyi herceg ekkor kitűnően érezte magát. Jókedvűen beszélgetett gyermekeivel, úgyhogy már mindenki arra gondolt, hogy talán már teljesen egészséges. Az uradalom minden tisztviselője és munkása megkönnyebbülten fellélegzett. Albrecht királyi herceg hétfőn este vissza is tért a fővárosba.

Kedden este azonban a beteg állapota hirtelen rosszabbodott, de az éjszakát mégis nyugodtan töltötte. Szerda reggel aránylag jól érezte magát, szokása szerint hét órakor felkelt, felöltözött. Nyolc óra után hirtelen szívbénulás érte és meghalt.

Frigyes királyi herceg tudta, hogy meg fog halni, pillanatig sem áltatta magát a javulás tüneteivel. Meg volt győződve, hogy a tüdőgyulladás és bronchitis végezni fog vele s nyugodtan nézett szembe a halállal.

Gyakran mondogatta környezetének, hogy már nem sok ideje van hátra. Karácsony előtt két héttel meggyónt, megáldozott és felvette az utolsó kenetet. Amikor állapota megengedte és nagyobb sétákat tett uradalmában, ezek már a búcsú sétái voltak.