Budapesti Hírlap – 1935-09-19 / 213. szám

Hogyan hamisitotta meg az ellenzék a nagybaracskai választás eredményét

Meglepő adatok és megállapítások után érdekes fordulat várható a nagybaracskai ügyben — Hogyan tűnt el Teleki János grófnak közel háromszáz szavazata

BAJA, szept. 18.

(A Budapesti Hirlap tudósítójának jelentése.) A nagybaracskai kerületben, amelyben Teleki János grófot, a Nemzeti Egység Pártjának jelöltjét választották meg, még máig sem ültek el az izgalmak, sőt — ha ez lehetséges — ezek hullámzása nagyobb, mint valaha. Ennek oka pedig az, hogy Mojzes János, a kibukott kisgazdapárti jelölt féktelen izgatással és terrorral igyekszik befolyásolni és megfélemlíteni azt a kerületet, amely Teleki János grófot küldte be képviselőjeként a parlamentbe. Ugyanez a megfélemlítés a választást megelőző időkben és az egész választás folyamán félreismerhetetlenül nyilatkozott meg Mojzes Jánosék részéről, a választás után pedig a közigazgatási bíróságnál emeltek panaszt a választás eredménye ellen. Azóta is napról-napra jelennek meg nemcsak a kerületben, hanem a fővárosi sajtóban is azok a támadások, amelyek ebben az ügyben csupán hangulatkeltésre és félrevezetésre alkalmasak. Teleki János gróf mindezideig nem felelt ezekre a támadásokra, annál kevésbé, mert a mandátumügye a közigazgatási biróság előtt fekszik és bíróság előtti ügyekről nemszokás nyilatkozni. Legutóbb azonban Mojzes János bűnvádi feljelentéssel fenyegette meg a mandátum birtokosát, Teleki János grófot, aki erre rövid nyilatkozatban kijelentette, hogy a közönség megtévesztését célzó és személyével kapcsolatos tendenciózus nyilatkozatáért Mojzes János ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás büntette miatt bűnvádi feljelentést tesz.

Ilyen előzmények után most érdekes fordulat előtt áll a nagybaracskai ügy. Ugyanis, mint értesülünk, olyan megállapítások és adatok kerültek felszínre a választással kapcsolatban, amelyek kétségtelenné teszik, hogy Mojzes János megválasztása érdekében törvényellenes cselekményeket követett el a választási elnök, s ezek a cselekmények alkalmasak voltak arra, hogy még Teleki János gróf győzelme mellett is a választás valóságos eredményét meghamisítsák. Ezeket az adatokat mindeddig szinte lehetetlen volt felszínre hozni és okiratszerűen bizonyítani, éppen Mojzes Jánosnak és híveinek a terrorja következtében. Most azonban okiratszerű bizonyítékok igazolják, hogy Hercegszántón, az első körzetben a szavazási eredményt annak idején meghamisították.

Értesülésünk szerint ezek az adatok a következő módon végrehajtott választási visszaélésre vetnek világot:

A szavazást vezető elnök, Mándi Ádám, a Mojzes-párt részére pártosan vezette le a szavazást, nyilvánvalóan Mojzes János számára agitált a választás idején és fellépése következtében a Teleki-párti ajánlóknak csaknem a fele tartózkodott a szavazástól. Ugyanígy igyekezett megfélemlíteni a választókat a szavazóhelyiségben is, sőt több bunyevác szavazó kezéből a szavazólapot kikapta és reájuk kiáltott: Ugy-e, Mojzes Jánosra szavaznak? — Ezek — asszonyokról van szó ijedtükben azt mondták: igen, holott egyáltalán nem volt szándékuk Mojzesre szavazni. De ezenkívül a hercegszántói első körzetben az úgynevezett rovatos ívet senki nem zárta le és nem írta alá. Ennek magyarázata az, hogy Mándi Ádám a választók nagyrészétől meg sem kérdezte, hogy kire akar szavazni, hanem a szavazólapot kezükből kikapta s minden kérdés nélkül a Mojzes-féle rovatos ívre jegyeztette be a neveket, a szavazókat pedig egyszerűen elküldte. A záróra után pedig, egyedül maradva a Mojzes-párt jegyzőkönyvvezetőjével, kiállították a le nem zárt és alá nem írt rovatos íveket, és amikor annak lemásolására került a sor, akkor derült ki, hogy eltérés van a választás alatt vezetett jegyzőkönyv és a választási elnök által lemásolásra átadott rovatos ív között. És pedig azért, mert csak a szavazás befejezése után írták be a neveket, a választási elnök bemondása alapján, a rovatos ív első eredeti példányába. Ennek a mahinációnak az eredménye az lett, hogy Hercegszántón, ahonnan sokáig nem lehetett pontos választási eredményt kapni a választás lezárása után, közel háromszázzal kevesebb szavazatot jelentettek, mint amit a választás folyamán kialakult számítások szerint várhattak volna.

Hova tűnt el ez a közel háromszáz szavazat? Erre választ adhat a jegyzőkönyvben feltüntetett az a választási technikai lehetetlenség, hogy a záróra idején harminckilenc perc alatt kétszázötvenöt egyén szavazott le Mojzes Jánosra. Ez önmagában képtelenség, mert hiszen percenként legfeljebb egy, vagy két szavazó szavazhat le, de semmi esetre sem nyolc, vagy kilenc. Annyi már most megállapítható, hogy a választási jegyzőkönyv és a rovatos ívek a valóságtól eltérő megállapítást tartalmaztak s ezek az okiratok az eredetiben felvett okiratoktól különböztek.

Íme néhány adat arról a választásról, amely az ellenzék hallatlan terrorja közepette folyt le, hogy milyen eszközökkel, azt fentebb már elmondtuk.

Egyébként, mint értesültünk, a napfényre jutott megállapítások és adatok rövidesen bírói eljáráson bizonyítékul szolgálnak.