Budapesti Hírlap – 1899-04-15 / 104. szám

— (A szántovai hitehagyottak.) Az egyházi köröket még mindig élénken foglalkoztatja a szántóvai sokácok hithagyása. Most hivatalos vizsgálat bizonyitja, hogy az áttérteket pusztán a magyar szó ellen való gyülölet birta elhatározásukra. Bács-Bodrogmegye alispánja ugyanis a törvényhatósági közgyülés elé terjesztett jelentésében megemlékezett a szántovaiak hithagyásáról és igy adja a tömeges kitérés történetét:

Szántova községben a sokác ajku lakosság tulnyomó része március 12-én a római katolikus vallásról a görögkeleti vallásra tért át. Ez a szándék annak idején a bajai főszolgabiró által hozzám bejelentetvén, fölhivtam a jelentést tevő főszolgabirót, puhatolja ki s jelentse be hozzám, miben rejlik tulajdonképpen az oka az áttérési szándéknak, mily lépések történtek az áttérés foganatositása iránt. Ezen felhívásomra a járási főszolgabiró jelentette, miszerint az áttérés egyedüli főoka az, hogya szántovai magyar ajku lakosságnak a kalocsai szentszékhez benyujtott abbeli kérelmük folytán, hogy a Szántova községben eddig divott isteni szolgálat javukra megváltoztassék, a kalocsai egyházi főhatóság az eddigi szokást megváltoztatta és pedig akként, hogy most a magyar és sokácajku lakosságnak egyenlő számú mise szolgáltatik ki. Az egyházi főhatóság ezen határozata óta a sokácajku lakosság, miután ezen határozatot magára nézve sérelmesnek tartotta — templomba nem járt.