Bácskiskunmegyei Népújság – 1953-09-29 / 228. szám

Tanultunk a hibákból

SOK SZÓ ESIK mostanában pártszervezeteinkben a kollektív vezetésről. Nálunk, a hercegszántói Felszabadulás termelőszövetkezetben is ennek a hiányára vezethető vissza a legtöbb hiba, hiányosság. Szántó Ferenc, a szövetkezet elnöke, mivel nem támaszkodott munkatársainak tapasztalataira, belesett a parancsolgatás, utasítás hibájába. — Mindent maga akart végezni. — Aki pedig egyedül áll, az gyakran követ el hibákat, csalhatatlannak hiszi magát.

Üzemi pártszervezetünk munkájának hibái is táplálták a vezetés helytelen módszereinek kialakulását. A felmerült problémák nem kerültek a tagság elé, de még a vezetőség véleményét sem kérte ki Matizev elvtárs. Az igazság kedvéért meg kell mondanunk azt is, hogy a községi pártbizottság sem támogatta kellőképpen a vezetőket. Legtöbbször a járási pártbizottság munkatársai is azzal válaszoltak a kérdéseinkre, hogy majd legközelebb visszatérnek rá, most nincs idő részletesebb tárgyalásra.

AHOL A VEZETÉSBEN nem érvényesül a kollektivitás elve, ott a magukat csalhatatlannak tartó vezetők nem veszik szívesen a bírálatot sem. Az önbírálatról ne is beszéljünk. A legutóbb történtek is ezt igazolják. Elnökünk azt a rendelkezést adta a brigádvezetőknek, írják össze, vegyék névsorba azokat, akik ki akarnak lépni a szövetkezetből és vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodásra. Mi származott ebből? A brigádvezetők a politikai nevelőmunka helyett mást sem csináltak, mint neveket írtak, tisztáztak, átírtak. Akik pedig ki akarnak lépni, a munka helyett kérvényírással foglalkoztak, mert azt mondták nekik, hogy csak az írásban bejelentett kilépést veszik tudomásul. Ha az elnök hallgatott volna a mi véleményünkre is, nem követett volna el ilyen súlyos hibát, és üres adminisztrálgatás helyett bizonyára inkább a meggyőzés fegyveréhez nyúlt volna.

AZÓTA AZ ELNÖK elvtárs már belátta, hogy jobb lett volna hallgatni az okos szóra és kellő önbírálattal élve a szövetkezet kommunistáira és pártonkívüli dolgozóira támaszkodni.

Lényegében a szövetkezeti demokrácia súlyos megsértését jelentik ezek a hibák. De azt jelentette, egyes termeltető vállalataink önkényeskedése, erőszakos gyámkodása is a szövetkezet felett. Csak egy példát mondok. 12 holdföldünkön az idén nem termett semmi. Eredetileg paprikatermesztésre állítottuk be ezt a területet és szerződést kötöttünk rá a termeltető vállalattal. A paprika rosszul kelt ki. Reménytelennek látszott a 12 hold sorsa. Mi nem először termelünk már paprikát, láttuk jól a helyzetet és idejében figyelmeztettük a termeltető vállalatot. Bejelentettük, hogy ki akarjuk szántani. A vállalat küldöttje anélkül, hogy utána nézett volna a dolgoknak, mereven és bürokratikusan ragaszkodott az előírásokhoz. Nem engedte, hogy az életképtelen vetést kiszántsuk és más módon hasznosítsuk a földet. A végén, sajnos, nekünk lett igazunk, mert a földet nem hasznosítottuk másként, viszont a paprikából egy fillér hasznunk nem volt. Még a paprikatermeltető vállalat meg is akart bírságolni bennünket 20 ezer forintra a szerződés egyoldalú megszegése miatt.

PÁRTUNK Központi Vezetőségének útmutatásaiból igen sokat tanultunk. Tanultak belőle vezetőink is. Belátjuk, hogy utat kell nyitni a bírálatnak és az önbírálatnak, az alulról jövő kezdeményezéseknek és a Felszabadulás termelőszövetkezet is biztosan nézhet a jövő elé. Bizakodása nem alaptalan. Számíthat a vezetőség a becsületes, szövetkezetét szerető tagok sokoldalú élettapasztalatára, kezdeményezőkészségére, erejére, amelyet megsokszoroz a vezetők és a tagság, a párt és a tömegek közötti szoros kapcsolat.

Elmondotta:

Kovácsics Vitályos,
a hercegszántói Felszabadulás tsz tagja.