8 Órai Ujság – 1935-10-31 / 249. szám

Vezérek és bakterek

Az ügyvéd uraknak sok minden meg van engedve felük védelmében s ezzel a szabadsággal bőven éltek is az eddigi peticiós tárgyalásokon. Volt szerencsénk jogászi érvekhez és politikai argumentumokhoz s nem hökkentünk meg akkor sem, amikor egyik-másik választási védő arcizom-rándulás nélkül a megbukott ellenzéki jelöltet vádolta meg mindazokkal a választási erőszakosságokkal, amelyeket — ellene követtek el. Tegnap azonban, a nagybaracskai petíció tárgyalásán leesett az állunk, amikor a megtámadott Nep-mandátum védője könnyedén kijelentette, hogy a panaszos, aki a választás megsemmisítését kéri, „csak magánérdekből” fordulta közigazgatási bírósághoz, mivel ő szeretne képviselő lenni, viszont a közérdek szempontjából sokkal helyesebb, ha a bepanaszolt gentleman marad meg képviselőnek. Ezt a meglepő érvelést a bíróság bizonyára illően fogja méltányolni, sőt remélhetőleg, díszhelyet jelöl ki számára máris gazdag csodabogárgyüjteményében, melyet az eddigi peticiós szócsavarásokból hordhatott össze. Efelől semmi aggályunk nincsen. A kortünetet azonban, mely ebben az ügyvédi kijelentésben nyilvánul, már nem kis aggodalommal kell fogadnunk. Idáig abban a boldogító tudatban éltünk, hogy a nemzetnek csak egy vezére van, az őszava dönt elevenek és holtak felett, az ő csalhatatlan ítélete állapítja meg, hogy a „közérdek” szempontjából melyik közéleti kiválóság javára kell mozgásbahozni a választási gőzhengert. Most aztán kiderül, hogy százával szaladgálnak köztünk kisebb-nagyobb vezérek és valamennyi hivatottnak érzi magát, hogy fellebbezhetetlen határozottsággal kijelentse: X. úr közérdekből képviselő, Y. úr csak magánérdekből akar az lenni. Töredelmesen bevalljuk, hogy a reformkorszak vezéri elvében eddig sem hittünk túlzott lelkesedéssel. De ezt a kevés hitet is végső összeomlás fenyegeti, ha immár azt kell látnunk, hogy nem is az egyetlen Vezér ítélete dönti el, ki képviseli a Nep érdekeit és a közérdeket, ami természetesen ugyanaz, hanem különböző felelőtlen elemek, esetleg legközelebb már érdemes vasúti bakterek szabják meg, ki a közérdekű jelölt és kicsoda közönséges magánstréber. Akkor inkább maradjunk meg az egyetlen vezérnél, ha már arról amúgy sem lehet szó, hogy a fogas kérdést befolyásolatlan és megfélemlíthetetlen — szavazók döntsék el.