8 Órai Ujság – 1935-09-14 / 209. szám

Nem használt a vádlott „betegsége“: megkezdték a nagybaracskai választás bűnperét

Baja, szept. 13.

(Saját tudósítónk telefon jelentése.) A bajai törvényszék dr. Linzer büntetőtanácsa ma reggel fél kilenc órakor kezdte meg annak a nagyarányú választási bűnügynek főtárgyalását, amely az egész nagybaracskai választás lefolyásáról megdöbbentő tükörképet ad s amellyel a 8 Órai Ujság tegnapi számában már részletesen foglalkozott.

Az ügyészség vádirata Major Sándor 27 éves bátmonostori kántortanítót ültette a vádlottak padjára, akit sorozati választási bűncselekményekkel vádolnak. A vádirat szerint Major Sándor a március 31-iki választáson mint az egyik szavazatszedő bizottság elnöke Bátmonostor községben dr. Mojzes János ellenzéki képviselőjelölt szavazóit, mintegy 250 választópolgárt nem engedett leszavazni, hanem a csendőrökkel szétkergettette, a zárórát törvénytelenül tűzte ki, a szavazóhelyiségben megtürte, hogy állandóan csendőrök tartózkodjanak a törvény tilalma ellenére s ezekkel a bűncselekményekkel a vádirat szerint meghiúsította a szavazás rendes lefolyását és a választás eredményének tiszta kialakulását.

A bűncselekmények ügyében hónapokon keresztül az ügyészség folytatta a nyomozást, amelynek során háromszáz tanut hallgatott ki. A mai tárgyalásra száz tanu van beidézve. A tárgyalás három napig tart. A vádat dr. Gál Károly királyi ügyész képviseli. A közönség soraiban ott van dr. Mojzes János, a nagybaracskai kerület két cikluson át volt ellenzéki képviselője is, aki a tavaszi választás során kilenc szótöbbséggel maradt le gróf Teleki János kormánypárti jelölttel szemben.

Dr. Linzer Károly tanácselnök a tárgyalás megnyitása után megállapította, hogy a vádlott nem jelent meg. Ekkor szólásra jelentkezett dr. Knézy Lehel ügyvéd, a NEP bajai főtitkára és orvosi bizonyítványt csatolt be, amely szerint Major Sándor beteges, ideggyengeségben szenved és ezért nem tud megjelenni a tárgyaláson. A zsúfolt tárgyalóteremben e szavakra ideges mozgás támad s a tanuként beidézett bácsmonostori kisgazdák hangosan kiáltják:

— Nem igaz, nincs semmi baja! Tegnap láttuk sétálni és biciklizni.

Dr. Parcsetics József ügyvéd Mojzes János képviseletében erre előterjesztést tett, hogy a saját költségén autót rendel s kéri a bíróságot, hogy törvényszéki orvosszakértőt küldjön ki a tizenkét kilométernyire fekvő Bácsmonostorra, hogy ez vizsgálja meg a vádlottat. Az ügyész csatlakozott az indítványhoz s rövid tanácskozás után a bíróság kiküldte dr. Haranghy László törvényszéki orvosszakértőt, aki autón nyomban Bácsmonostorra hajtatott a vádlott lakására. Major éppen vetkőzött és le akart feküdni.

— Nézze, kérem, ne komédiázzon, magának semmi baja sincs, azonnal jöjjön a tárgyalásra! — szólt hozzá a szakértő, miután megejtette a vizsgálatot. — Figyelmeztetem, hogy ha nem jön, a bíróság az én jelentésem alapján csendőrökkel fogja önt a tárgyalásra elővezettetni.

Ez hatott. Major autóba ült s féltizenegy órakor már a vádlott jelenlétében folytatták a tárgyalást.

Az elnök ezután részletesen ismertette a vádiratot, majd megkezdte Major Sándor kihallgatását. A személyadatok során megállapította az elnök, hogy Major Sándornak nem is volt szavazati joga sem a nagybaracskai, sem más kerületben és így már kijelölése is törvénytelen volt.

Majd mélyen hallgat az elnöknek arra a kérdésére, hogyan lehet, hogy őt mégis választási elnöknek jelölte a központi választmány. Az ügyész tesz fel ezután néhány kérdést, mire a vádlott indulatosan kiált fel:

— Nem felel meg a valóságnak az egész vádirat.

— Itt nem lehet közbekiabálni, — utasítja rendre az elnök a vádlottat.

— Tessék nyugodtan maradni. A törvényszék az igazságot keresi és azt fogja kideríteni.

Sorshúzás — körömjelzéssel

Ezután az elnök részletesen kikérdezi a vádlottat a vádirat egyes pontjai felöl. Major beismeri, hogy nem kapott szavazólapot, de mégsem jutott eszébe, hogy nincs szavazati joga, amikor a megbizást vállalta.

— Igaz-e, — kérdi az elnök, — hogy amikor a sorshúzást megejtették arról, hogy melyik jelöltre szavazzanak előbb a választók, ön a körmével jelölte meg a gróf Teleki nevét rejtő cédulát s így húzta ki azt, hogy az ő szavazócsoportjai kezdhessék meg a szavazást?

A vádlott konokul hallgat.

Az elnök további kérdésére előadja, hogy azért rendezte így a szavazást, mert a legutóbbi választáson véres összetűzés történt a szavazók között s nem akarta, hogy megismétlődjenek az ilyen jelenetek. Ez volt az oka annak, hogy előbb a Teleki-párt szavazóit, azután a Mojzes-párt szavazóit szavaztatta. Bácsmonostoron nyolcszáz szavazó van, akik reggel nyolc órakor kezdtek szavazni és déli tíz óráig 299-en szavaztak le Telekire és 172-en Mojzesre. Tíz órakor kezdtek szavazni a Mojzes-pártiak.

— Igaz-e, — kérdezte az elnök, — hogy amikor az egyik Mojzes-párti csoport bejött az egyik szavazóhelyiségbe, maga azt kiáltotta feléjük: „Kifelé innen! Menjenek a bandájukhoz!“

A vádlott tagadta ezt, majd tagadja azt a vádpontot is, amely szerint a Mojzes-párt szavazóit szándékosan hosszas kérdésekkel faggatta, csakhogy minél kevesebben szavazzanak le közülük.

Az elnök: ön a vádirat szerint negyed három órakor tűzte ki a zárórát egynegyed négyre, de ebben az időpontban még több mint kétszáz Mojzes-párti szavazó nem szavazott le, holott ezek már reggel óta várakoztak a szomszédos iskolában.

Major ezt is tagadta.

Délben 12 órakor az elnök a nagyszámú tanuk kihallgatásához fogott.

Elsőnek Németh István bácsmonostori kisgazdát hallgatta ki, aki részletes vallomást tett a vád minden pontjával kapcsolatosan.