8 Órai Ujság – 1935-09-13 / 208. szám

A nagybaracskai választás a büntetőbíróság előtt

Hogy született meg a 9 szótöbbséggel elnyert mandátum? Három napig tart a NEP-elnök főtárgyalása

Baja, szept. 12.

(Saját tudósítónktól.) A választási gőzhenger kipréselte a nagybaracskai mandátumot is a NEP számára: gróf Teleki János 9 szótöbbséggel győzött Mojzes János kisgazdapárti jelölttel szemben. Ennek a néhány szótöbbségnek szenzációkban olyan fejleményei vannak, hogy a bajai királyi ügyészség három hónapig izgalmas nyomozást folytatott, amíg kiderítette a tényállást. A választási visszaélések sorában ez a nagybaracskai választás sokáig emlékezetes marad, mert a bírósági tárgyaláson nyilvánosságra kerülő anyag bizonyítani fogja, hogy az 1935. évi márciusi választásokon milyen eszközök érvényesültek a nyiltszavazásos rendszer nagyobb dicsőségére. A nagybaracskai választás ellen folyamatban van a peticiós eljárás és október 28-án dr. Majzik közigazgatási bíró tárgyalja a nagybaracskai kerület pikáns anyagát.

Függetlenül a peticiós tárgyalástól, a bajai kir. ügyészség érdekes vádirata kerül a törvényszék elé, ahol kétszáz tanu fogja vallani, hogy a nagybaracskai választáson milyen eszközökkel csikarták ki a néhány szótöbbséget.

A tárgyalás három napig tart és az érdeklődés olyan méretű, hogy a törvényszék külön belépőjegyeket bocsát ki a közönség számára. A monstre ügynek Major Sándor 27 éves bátmonostori kántortanító a vádlottja, akiről a nyomozás megállapította, hogy mint az egyik szavazatszedő küldöttség elnöke, közjogi megbízatását törvényellenesen látta el. Nem érdektelen, hogy Major Sándor tanítónak választójoga sem volt, tehát illetéktelenül kapta a szavazatszedő küldöttség legfőbb funkcionáriusának szerepét.

Major Sándort azzal vádolja a kir. ügyészség, hogy a szavazás napján Mojzes János választóit — annak ellenére, hogy a szavazatszedő küldöttség határozata szerint a szavazókat pártonként felváltva tizes egyenlő turnusokban kellett volna szavazásra bocsájtania — mindaddig elzárta a választástól, amíg gróf Teleki János szavazói el nem fogytak, úgy hogy délelőtt fél 11 óráig Mojzes Jánosnak egyetlen egy választója sem szavazhatott le. Amikor pedig Mojzes János szavazóira került a sor, Major Sándor elnök a szavazást mindenféle ürüggyel szándékosan húzta, egy-egy szavazóval öt-tíz percig is elvitázott. A szavaztatás tartama alatt állandóan egy-két csendőr tartózkodott a szavazóhelyiségben, sőt a csendőrök még a választási jegyzőkönyv szerkesztésénél is közreműködtek.

Végül pedig a választást törvényellenesen lezárva, Mojzes Jánosnak több, mint kétszázötven szavazóját, — akik a szavazás megkezdése óta a független kisgazdapárti választók részére kijelölt gyülekezőhelyen várakoztak a szavazásra, — csendőrökkel szétverette.

Egyébként hasonló bűncselekmények miatt vádiratot adott ki az ügyészség a hercegszántói, garai és csátaljai szavazatszedő küldöttségi elnökök ellen is, akik a Major Sándoréhoz teljesen hasonló módon Mojzes Jánosnak további több mint ezerszáz választóját verették szét csendőrökkel a párt szavazói részére kijelölt gyülekezőhelyről és ezáltal törvényellenesen megakadályozták őket szavazati joguk gyakorlásában. Major Sándor ellen Németh István tekintélyes kisgazda adta be a feljelentést, amelyeknek következtében az ügyészség azt a vádat emeli, hogy az elkövetett törvénytelenségekkel meghiúsították a szavazás eredményének valódi kialakulását. Bűntett címén helyezték vád alá Major Sándor tanítót és bizonyos, hogy a főtárgyaláson újabb szenzációs adatok világítanak rá a NEP „átütőerejű” győzelmének kulisszatitkaira.