Képviselőházi napló, 1935. XVII. kötet • 1938. március 3. – 1938. április 7. – Ülésnapok – 1935-280
Az országgyűlés képviselőházának
280. ülése
1938. évi március hó 10-én, csütörtökön,
Sztranyavszky Sándor és vitéz Bobory György elnöklete alatt.
–––––––––––––––––––
Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása. — Nánássy Imre (1 rendbeli), vitéz Benárd Ágost (1 rendbeli), Esztergályos János (9 rendbeli), Esztergályos János és Kéthly Anna (1 rendbeli), Kéthly Anna (1 rendbeli), Farkas István (2 rendbeli), Matolcsy Mátyás (3 rendbeli), Milotay István (2 rendbeli), Mojzes János (2 rendbeli), Rajniss Ferenc (2 rendbeli), Echardt Tibor (1 rendbeli), Megay-Meissner Károly (1 rendbeli), Dinnyés Lajos (1 rendbeli), Peyer Károly (1 rendbeli) ügyében. A bizottság jelentéseit ismertette Huszovszky Lajos előadó. Hozzászólt: Kéthly Anna 567. sz. mentelmi ügyéhez Propper Sándor és Horváth Zoltán, Farkas István 568. sz. mentelmi ügyéhez Kertész Miklós és Huszovszky Lajos előadó; Farkas István 569. sz. mentelmi ügyéhez Kéthly Anna és Huszovszky Lajos előadó; Eckhardt Tibor 579. sz. mentelmi ügyéhez Mojzes János és Huszovszky Lajos előadó. — A kormány kinevezésére vonatkozó miniszterelnöki átiratnak és mellékleteinek felolvasása. A Darányi Kálmán miniszterelnökké történt kinevezésére vonatkozó kormányzói kézirat kihirdetése. — A miniszterelnök felszólalása. — A gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes tárgyalás). Hozzászóltak: Br. Urbán Gáspár előadó, Csoór Lajos, Mózes Sándor, Takács Ferenc, Lázár Imre, Marschall Ferenc földmívelésügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.
–––––––––––––––––––
A kormány részéről jelen vannak: Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Hóman Bálint, Imrédy Béla, Kánya Kálmán, Marschall Ferenc, Mikecz Ödön, Reményi-Schneller Lajos, Rőder Vilmos és Széll József.
–––––––––––––––––––
(Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.)
(Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.)
Elnök: A t. Ház ülését megnyitom.
…
Következik a mentelmibizottság 575. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó.
Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1946/1937. f. ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szekszárdi kir. törvényszék bajai kirendeltségének 12.520/3—1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított a »Független Magyarság« című időszaki lap 1937. évi szeptember hó 26. napján kiadott 220. számában megjelent »Hamis tanúzástól a halottfeltámasztásig« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt:
»1935. évi augusztus hó 9-én kiszállt Hercegszántó községbe dr. Ortay (Oswald) József tanügyi segédtitkár — aki közben előlépett a vármegyei tanfelügyelőség vezetőjévé — Epres Lipót vármegyei népművelési titkárral és dr. Lieli Pállal — akinek az említett okirathamisítási bűncselekményben való részessége akkor már ismeretes volt — a most nevezettek érintkezésbe léptek Hercegszántón ugyanazon Bánhidi Károly és Makk Emil nevű egyénekkel — (utóbbi több ízben volt már jogerősen büntetve vagyon elleni bűncselekmények miatt) — akiket a. pécsi kir. ítélőtábla 1937. április 14-én B. I. 369/937. szám alatt hozott határozatával jogerősen vád alá helyezett hamistanúzás bűntette miatt — nyilatkozatot vettek ki dr. Ortay és társai a bírói eljárásban való felhasználás céljából Makktól és Bánhiditól, akik ezen nyilatkozatok tartalma szerint dr. Ortay (Oswald), Epres és Lieli által történt felkeresésük után egyszerre csak elkezdtek emlékezni olyan dolgokra is, amikre azelőtt — a kir. ügyészség előtt megelőzően két ízben is tett vallomásuk folyamán — még egyáltalán nem emlékeztek, vagy máskép emlékeztek és amire később le is tették a bíróság előtt azon esküvel is megerősített tanúvallomásukat, amely miatt azután a pécsi kir. ítélőtábla B. I. 369/8/1937. számú vádhatározatával hamistanúzás bűntette miatt vád alá helyezte nevezetteket. Ezen valótlan tartalmú nyilatkozatokat — amelyek bírói eljárás céljaira felhasználtattak — dr. Ortay József, Epres Lipót, dr. Bittner József és dr. Lieli Pál vették fel és aláírták azokat előttemező tanúként, ezt követőleg pedig ugyanazon személyek, akik dr. Ortayval együtt felvették a hamistanúzás alapját képező nyilatkozatokat, tehát dr. Bittner József és dr. Lieli Pál, továbbá Bánhidi Károly és Makk Emil 57 darab hamis okiratot készítettek, illetve hamisítottak a bírói eljárásban való felhasználás végett és a bíróság félrevezetése céljából. Ezen 57 darab hamis okirat közül dr. Lieli Pál 14 darab, Bánhidi Károly 15 darab, Makk Emil 56 darab, dr. Bittner József 57 darab hamis okirat készítésében vett tevékeny részt.«
A cikk egész tartalma, de különösen ezek kitételek az 1914: XLI. tc. 1. és 2. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Ortay József kir. tanfelügyelő sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni.
A pécsi tankerületi kir. főigazgató, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi december hó 18. napján 380/4—1937/38. szám alatt megadta.
A szóban forgó hírlapi közlemény »dr. Mojzes János országgyűlési képviselő« szerzői megjelöléssel jelent meg. A lefolytatott nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Mojzes János országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33-§-a értelmében.
A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.
Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.
Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette.
Következik a mentelmi bizottság 576. számú jelentése a sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében.
Az előadó urat illeti a szó.
Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 14.188/1937. f. ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti (kir. büntető törvényszék B. XXXV. 13.112/2-1937. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntetőeljárást indított a »8 Órai Ujság« című politikai napilap 1937. évi szeptember hó 23. napján kiadott 216. számában megjelent »Hamis tanúzástól halottfeltámasztásig« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt:
»Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizotságának legutóbbi ülésén szóvátettem, — többek között — azt az anomáliát, hogy egyes közhivatali állásban levő egyének ellen, akik ellen bűntett miatt indítottak bűnvádi eljárást, a fegyelmi eljárás nem rendeltetett el, jóllehet a törvény ilyen esetekben a fegyelmi eljárás azonnali elrendelését parancsolólag előírja.« »… a főispán úr, aki azt állította, hogy én általánosítok, nagyon is jól tudja, mert úgy az egyes eseteket, mint a személyeket is, amelyek különben is köztudomásúak és közismertek az egész vármegyében, — ismételten is megjelöltem. Mindezektől eltekintve, a főispán úr vezetése alatt álló vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjével hivatalból is közölte a bíróság azt a jogerős bírói ítéletet, amelyben Mayer Márton és Fejes Ferenc györgypusztai, Major Sándor bátmonostori lakosokkal — a vármegye területén fungáló köztisztviselőkkel — szemben olyan tényállást állapított meg jogerősen a bíróság, amely a törvény szerint bűntettet képez és ennek ellenére sem történt meg a jogerős bírói ítélet tudomásulvétele után nevezettek ellen a fegyelmi eljárás elrendelése, jóllehet, azt megelőzően nevezettek ellen bűnvádi eljárás is indult a bajai kir. törvényszék előtt bűntett miatt.« »Nem kívánok ezúttal egyéb olyan esetekre hivatkozni, amikor ugyancsak bűntett miatt indult eljárás más személyek ellen is, akik ugyancsak a főispán úr vezetése alatt álló törvényhatóság területén köztiszviselők és akik ellen ugyancsak nem rendeltetett el a fegyelmi eljárás.« »Azt elismerem, hogy a felsorolt személyek értékes tevékenységet fejtettek ki a főispán úrral rokoni viszonyban levő személy érdekében, de azért a vármegye közönsége nincs ahhoz hozzászokva, hogy ilyen felháborító cselekmények elkövetői szerepet kapjanak és tényezők lehessenek a főispán úr vezetése alatt álló vármegye közéletében és hogy az illetőkkel szemben az elismerés és a gavalléria a köz terhére gyakoroltassék. Nagyon tévedett a főispán úr, ha azt hitte, hogy az erőszakolt széksértési üggyel és a kiszabott 500 pengős pénzbírsággal majd útját lehet állni annak, hogy megpiszkáljam azt a posványt, amelyet a fentebb felsorolt jelenségek jelentenek és amely már eddig is eléggé irritálták a bácskai közélet levegőjét. Vagy valók ezek a tények, amelyeket a fentiekben állítottam, vagy pedig nem felelnek meg a valóságnak. Ha valótlanok, akkor a magyar bíróság elégtételt fog majd szolgáltatni velem szemben annak, akiről valótlan állítottam, ha pedig valók, akkor a főispán úr tartsa kötelességének, hogy a konzekvenciákat levonja.«
A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914: XLI. tc. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő s a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, Fernbach Bálint Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város volt főispánja sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni.
A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi szeptember hó 30. napján 5389/1937. szám alatt megadta.
A szóban forgó hírlapi közlemény »dr. Mojzes János országgyűlési képviselő« szerzői megjelöléssel jelent meg. A lefolytatott nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Mojzes János országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében.
A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.
Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal.
Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette.