Hercegszántó helytörténetéről
és másról ….
Képviselőházi napló, 1935. XVI. kötet •1937. november 17. – 1938. február 25. – Ülésnapok – 1935-265
1937. évi december hó 15-én, szerdán,
Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt.
––––––––––––––––––––
Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A szellemi együttműködés tárgyában Budapesten 1937. évi október hó 13. napján kelt magyar–észt egyezmény becikkelyezéséről, a szellemi együttműködés tárgyában Budapesten 1937. évi október hó 22. napján kelt magyar–finn egyezmény becikkelyezéséről, az Aradi—Csanádi Egyesült Vasutak. Részvénytársaság Magyarország területén maradt vonalainak üzemben tartására alakult Szeged—Csanádi Vasút Részvénytársaságról, a Budapesten 1937. évi március hó 22. napján kelt magyar—brit légiforgalmi egyezmény becikkelyezéséről, az 1935. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a nőknek bármilyen bányában földalatti munkára alkalmazása tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és a Szent István király emlékére ötpengős ezüstérmék veréséről szóló törvényjavaslatok harmadszori olvasása. — Az 1935. évben Genfben tartott XIX. Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezleten elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásról az iparügyi miniszter jelentése. Hozzászóltak: Szeder János, Czirják Antal, Ember Sándor, Bornemisza Géza iparügyi miniszter. — Mentelmi ügyek. A mentelmi bizottság jelentését ismertették Esztergályos János, Meizler Károly, Milotay István, Mojzes János, gróf Széchenyi György mentelmi ügyeiben: Huszovszky Lajos előadó. Csilléry András mentelmi ügyében: Erődi-Harrach Tihamér. Hozzászóltak: Esztergályos János ügyében Takács Ferenc, vitéz Szalay László és Huszovszky Lajos előadó, Milotay István ügyében Alföldy Béla, Horváth Zoltán és Huszovszky Lajos előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A miniszterelnök benyújtja a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének jelentését az 1936/37. évre megszavazott hitelekkel szemben az egyes költségvetési fejezeteknél az 1936/37. számadási év II. telének végén mutatkozó eltérésekről. — A földmívelésügyi miniszter írásbeli válasza Matolcsy Mátyásnak a telepítés elégtelen folytatása tárgyában f. évi november hó 17-én előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk: Fábián Béla — a pénzügyminiszterhez — a községi és törvényhatósági tisztviselők fizetésrendezésének normája tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Kun Béla — a kormányhoz — a tűzifahiány és a tűzifa-áruzsora tárgyában. — Marschall Ferenc államtitkár válasza a földmívelésügyi miniszter és a kormány nevében. — Rakovszky Tibor — a pénzügyminiszterhez — az egyszoba-konyhás lakóházak adómentességének kiterjesztése tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Éber Antal — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a fővárosi kövezetvámok eltörlése tárgyában. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter válasza. — Sulyok Dezső — a kormányhoz — Albrecht királyi herceg állítólagos kivándoroltatási akciója tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Vázsonyi János — a pénzügyminiszterhez — a köztisztviselők karácsonyi segélye tárgyában. — Esztergályos János — a belügyminiszterhez — erkölcsi bizonyítványok kiadása tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Csoór Lajos — a földmívelésügyi miniszterhez — fakitermelő munkások munkabére tárgyában. — Bródy Ernő — a miniszterelnökhöz — az 1930: XI. tc.végrehajtása tárgyában. — Némethy Vilmos — a földmívelésügyi és a belügyminiszterhez — az 1907: XLV. tc. 29. §-a végrehajtása tárgyában. Marschall Ferenc államtitkár válasza. — vitéz Várady László — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez — az Ádob. és óraadó helyettes tanárok anyagi helyzetének javítása tárgyában. A vallás- és közoktatásügyi miniszter válasza.— Patacsi Dénes — a belügyminiszterhez — a borfogyasztási adó erősebb kimunkálására kiadott rendelet tárgyában. — Patacsi Dénes — a földmívelésügyi miniszterhez — a falu népének tűzifával való ellátása tárgyában. Marschall Ferenc államtitkár válasza. — Takács Ferenc — a kormányhoz — a mezőgazdasági munkásság lakásviszonyai tárgyában. — Matolcsy Mátyás — a földmívelésügyi miniszterhez — br. Prónay Dezső bérleti ügyében. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár válasza. — Csoór Lajos — a miniszterelnökhöz — a kultusztárca kereteiben állítólag folyó szélsőséges izgatások elintézése tárgyában. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek a miniszterelnök nevében adott válasza. — Homonnay Tivadar — a kormányhoz — az ideiglenesen alkalmazott diplomások véglegesítése, illetve kinevezése tárgyában, ideértve az ideiglenes tanárokat is. A vallás-és közoktatásügyi miniszternek a kormány nevében adott válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése.
––––––––––––––––––––
A kormány részéről jelen vannak: Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Fubinyi Tihamér, Hóman Bálint, Széli József.
––––––––––––––––––––
(Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.)
(Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.)
Elnök: A t. Ház ülését megnyitom.
…
Következik a mentelmi bizottság: 538. számú jelentésének tárgyalása.
Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a szekszárdi kir. törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indított a »Független Magyarság« című időszaki lap 1937. évi szeptember hó 26. napján kiadott 220. számában megjelent »Hamis tanúzástól a halottfeltámasztásig« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt:
»Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának legutóbbi ülésén szóvá tettem — többek között — azt az anomáliát, hogy egyes közhivatali állásban levő egyének ellen, kik ellen bűntett miatt indítottak bűnvádi eljárást, a fegyelmi eljárás nem rendeltetett el, jóllehet a törvény ilyen esetekben a fegyelmi eljárás azonnali elrendelését parancsolólag előírja. Külön is kiemeltem, hogy csupán egyes személyekről van szó, akiket már ismételten is megneveztem úgy a közigazgatási bizottság nyilt ülésein, mint azon kívül a sajtóban is, az elnöklő főispán úr mégis jónak látta, hogy széksértési indítványt tétessen ellenem, amelynek eredményeként 500 pengő rendbírsággal sújtattam.« »A széksértési ügy Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságában a kanapé kidobásával elintézést nyert. De nem nyertek elintézést azok a megdöbbentő és botrányos jelenségek, amelyek Bács-Bodrog vármegyében tovább fertőzik a közélet levegőjét és amelyek egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy a vármegye közönségének példát mutassanak a törvénytiszteletre. A törvényes rend és a közmorál kérdése nem lehet egyszerű kanapé kérdés. Hogy én milyen esetekről beszéltem, azt a főispán úr nagyon is jól tudja, mert úgy az egyes eseteket, mint a személyeket is — amelyek különben is köztudomásúak és közismertek az egész vármegyében — ismételten is megjelöltem. Mindezektől eltekintve, a főispán úr vezetése alatt álló vármegyei törvényhatóság első tisztviselőjével hivatalból is közölte a bíróság azt a jogerős bírói ítéletet, amelyben Mayer Márton és Fejes Ferenc györgypusztai, Major Sándor bátmonostori lakosokkal — a vármegye területén fungáló köztisztviselőkkel — szemben olyan tényállást állapított meg jogerősen a bíróság, amely a törvény szerint bűntettet képez és ennek ellenére sem történt meg a jogerős bírói ítélet tudomásulvétele után nevezettek ellen a fegyelmi eljárás elrendelése, jóllehet azt megelőzően nevezettek ellen bűnvádi eljárás is indult a bajai kir. törvényszék előtt bűntett miatt B. 12.475/1935. sz., illetve B. 11.681/1935. sz. alatt. Nem kívánok ezúttal egyéb olyan esetekre hivatkozni, amikor ugyancsak bűntett miatt indult eljárás más személyek ellen is, akik ugyancsak a főispán úr vezetése alatt álló törvényhatóság területén köztisztviselők és akik ellen ugyancsak nem rendeltetett el a fegyelmi eljárás. De a törvény parancsának és a bírói határozatnak negligálását jelenti az a tényis, hogy a pécsi kir. ítélőtábla még a f. év április 14-én jogerősen vád alá helyezett B. I. 369/8/1937. szám alatt hozott határozatával hamis tanúzás bűntette miatt egy Bánhidi Károly nevű egyént, aki ennek ellenére ma is a csávolyi községházán működik. Az is példa nélkül álló eset, hogy ugyanez a Bánhidi Károly egyáltalán a csávolyi községházára kerülhetett, miután hamistanúzás büntette miatt már bűnvádi eljárás alatt állott és miután Bács-Bodrog vármegye közigazgatási bizottságának egyik mult évi nyilt ülésén is tudomására adtam a főispán úrnak, hogy ugyanez a Bánhidi Károly 1935. augusztus havában bírói eljárásban leendő felhasználás végett, illetve a bíróság félrevezetése céljából 15 rendbeli okirathamisításban vett részt és ezen hamis okiratok a bírósági eljárásban — véletlenül éppen a főispán úrral rokonsági viszonyban álló egyén érdekében — fel is használtattak. Az is példa nélkül való eset, hogy egy dr. Lieli Pál nevű egyén, aki a főispán úr rokona érdekében elkövetett okirathamisítási bűncselekményben vett részt és bűntett miatt adatott ki ellene vádirat, illetve bűntett miatt indult ellene a bajai kir. törvényszék előtt B.12.475/1935. szám alatt bűnvádi eljárás, ezen cselekmény elkövetése után kineveztetett a főispán úr vezetése alatt álló vármegyéhez előbb díjtalan közigazgatási gyakornokká, majd a bajai szolgabíróságnál — horribile dictu — a rendőri büntetőbrósági teendők ellátásával bízatott meg. Amikor a közvélemény felháborodásának hatása alatt kénytelenek voltak dr. Lieli Pált a rendőri büntetőbírói teendők ellátásától felmenteni, ezt követőleg díjas közigazgatási gyakornokká neveztetett ki, — más pályázókkal szemben — jóllehet a közigazgatási bizottság nyilt ülésén felhívtam a főispán úr figyelmét arra is, hogy ugyanez a dr. Lieli Pál 1935. augusztusában ugyancsak részt vett 14 rendbeli okirathamisításban, amely bírói eljárásban felhasználtatott a főispán úrral rokonságban álló egyén érdekében.« »Ugyanezen dr. Bittner József a napokban helyettesíttetett be a megürült dávodi községi orvosi állásba, miután a főispán úr figyelmét a közigazgatási bizottság nyilt ülésében is felhívtam arra, hogy dr. Bittner József bírói eljárás céljára 57 darab hamis okirat készítésében vett részt, sőt még halottal: a Hercegszántón 1935 május 11-én végérvényesen meghalt özv. Horváth Mihályné szül. Varga Terézzel halála után három és fél hónap múlva, 1935 augusztus 23-án íratott alá hamis okiratot a bírói eljárásban való felhasználás végett, ami nyilvánvalóan csakis úgy történhetett meg, hogy az illető halottat előbb feltámasztotta. Azt elismerem, hogy a felsorolt személyek értékes tevékenységet fejtettek ki a főispán úrral rokoni viszonyban levő személy érdekében, de azért a vármegye közönsége nincs ahhoz hozzászokva, hogy ilyen felháborító cselekmények elkövetői szerepet kapjanak és tényezők lehessenek a főispán úr vezetése alatt álló vármegye közéletében és hogy az illetőkkel szemben az elismerés és a gavalléria a közterhére gyakoroltassák. Nagyon tévedett a főispán úr, ha azt hitte, hogy az erőszakolt széksértési üggyel és a kiszabott 500 pengős pénzbírsággal majd útját lehet állni annak, hogy megpiszkáljam azt a posványt, amelyet a fentebb felsorolt jelenségek jelentenek és amelyeknek orrfacsaró bűze már eddig is eléggé irritálta a bácskai közélet levegőjét.«
A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914: XLI. t.-c. l. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő Fernbach Bálint Bács-Bodrog vármegye és Baja thj. város volt főispánja sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni.
A m. kir. belügyminiszter, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1937. évi október hó 9. napján 5.570/1937. szám alatt megadta.
A szóbanforgó hírlapi közlemény »dr. Mojzes János« szerzői megjelöléssel jelent meg. A lefolytatott nyomozás adatai szerint a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Mojzes János országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében.
A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebiben az ügyben függessze fel.
Elnök.: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentésében foglalt javaslatot magukévá tenni? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. A képviselőház Mojzes János képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette.