Elismerés Zilai Jánosnak

2011. november 15.

Több évtizedes vadgazdálkodási munkájáért Magyar Nemzeti Vadászrend kitüntetést, mint életműdíjat kapott Zilai János a Gemenc Zrt. bédai fővadásza, melyet november 11-én, pénteken vehetett át Budapesten, a Vajdahunyad várában Semjén Zsolttól.

Zilai János Pakson született 1952-ben erdész-vadász családba. Édesapja, rokonsága szakmai múltja Gógán, Gemencben eltöltött gyermekévek meghatározták pályaválasztását. Mint abban az időben minden olyan gyermek, akinek erdész, vadász szülei lakott területtől távol éltek. Nagykovácsiban végezte iskoláját, majd Sopronban a technikusi éveket. Végzés után 1971-ben került Gyulajra gyakornoknak, ahonnan Böröczki Kornéllal együtt, az ő hívására került haza Gemencre, 1974-ben.

A Közép-Pörbölyi kerületet 1976-ban kapta meg, amely kihatott egész életére. Ekkor alapított családot, itt kezdett el vérebezni (korábban tacskói voltak). Néhány éven belül Vanda nevű hannoveri véreb szukájával versenyeket nyert, belépett a Magyar Véreb Egyletbe, amelynek máig meghatározó, karizmatikus tagja. Később Jakab kutyájával nemzetközi sikereket is elért, elismert nemzetközi bíró lett.

A kis vadászházat lelkesen vezették, szívüket adva minden vendégnek. Nem csoda, hogy máig visszatérő vendégkörük alakult ki.

Ez volt az az időszaka a magyar vadgazdálkodásnak, amely mindmáig a csúcsot jelentette és ma már elmondható, hogy többet nem lesz ilyen.

Mint az igazán elhivatott emberek, kiválóan megtanult németül, folyamatosan képezte és máig képezi magát. Ebben rengeteg segítséget nyújtottak számára a vendégek által küldött német szaklapok, amelyekből tanult és még most is éjszakákon át olvassa, böngészi őket. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott koronglövészetben is, máig meghatározó tagja a gemenci csapatnak.

1988-ban elkerült Galgamácsára, az akkori Budavidéki Erdőgazdasághoz. Erre a területre máig szívesen emlékezik, jó adottságait kiemelve. A rendszerváltozás után a terület vadászatilag „gazdát cserélt”, ezért haza került ismét Gemencre, 1991-ben, gyermekkori életének színterére, Keselyűsbe.

Innen Bleier József fővadász nyugdíjba vonulása után 1995-ben Karapancsára kerül fővadásznak. Meg kellett oldania a vadkár kérdést, a szarvas állomány apasztását, amit felelősséggel véghez vitt.

Itt lövette 2006-ban azt a 14,01 kg agancssúlyú bikát, amelyet máig emleget.

Elmondható, hogy elhivatottságával, szakmai hozzáértésével nagyon sok jó barátot szerzett, több fiatal kollégának ő mai napig a példaképe.

Jellegzetes megjelenésével, szerénységével külföldön és belföldön egyaránt ismert ember lett, szinte a magyar vadgazdálkodás és Gemenc megtestesítője, reklámhordozója.

2010-ben került át Bédára, ahol a Karapancsán gyűjtött tapasztalataival folytatja fővadászi munkáját.